A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 41. szám - Az országos ügyvédgyűlés

298 A JOG hogy egy vezető eszme, érzés nem zárható ki a magyar ügyvédi kar működéséből, ez az altruizmus. (Helyeslés. Ellentmondások.) A numerus clausus behozatalát nagyon veszedelmesnek tartja. A bajokat nem a túlzsúfoltságban keresi. A jogászság minden ellenőrzés nélkül, csak színleg teljesiti kötelességét, az előadásokra egyáltalán nem jár. A tanszabadság revíziójától sem riadna vissza, amelytől e bajok orvoslását reméli. 0 maga is elismeri, hogy a cselekvés órája ütött, de ebből nem az következik, hogy a legveszedelmesebb eszközökhöz nyúljanak. Az ügyvédi kar túlzsúfoltságán a gyakorlati idő meghosszabbításával lehet segíteni (Helyeslés. Felkiáltások : Ez nem ér semmit.) Vázsonyi Vilmos csodálkozik azon, hogy kiváló jeles elmék kívánják a numerus clausus felállítását. Ez az intézmény csak a hitbizományokhoz hasonlítana. (Ugy van! Ellentmondások.) Az ügyvédség helyzete nem rosszabb, mint más gazdasági osztály helyzete. Meg kell az ügyvédségnek barátkoznia azzal a gondolattal, hogy nem muszáj minden ügyvédnek gazdag embernek lenni. (Felkiáltások : Ugy van ! Ellentmondások.) A gyakorlati idő meghosszabbítása által ügyvédjelölti porletáriátust teremtenének. A bajok részben társadalmi bajok, másfelől benn vannak magában az ügyvédségben. Az ügyvédség számára van elég kenyér, csak a jövedelmeknek a megoszlása igazságtalan és helytelen. (Felkiáltások : Ezt nem lehet szabályozni!) Az által, hogy az ügyvédek követelni fogják, hogy kevesebb ügyvéd dolgozzon, nem fognak meggazdagodni. (Lelkes éljenzés és taps.) Györffy János (Nagykanizsa) a vidéki szempontokat tekintve, nem tud megbarátkozni a numerus clausus eszméjével, mert ez a magyar ügyvédi kar függetlenségét veszélyeztetné. Elismeri, hogy bajok vannak, dc ezen más módon kell segíteni. Fried Vilmos dr. szükségesnek tartja a numerus clausus behozatalát. Az ügyvédi függetlenség a szabad rendszer mellett van veszélyeztetve, mert ma csak annak az ügyvédnek van függetlensége, akit kliensek keresnek föl. A numerus clausust nemcsak liberalizmusnak tartja, hanem valóságos szocialisztikus intézménynek. A numerus claususra vonatkozólag konkrét indítványt nyújt be. (Helyeslés. Fölkiáltások: Eláll!) Balogh Náthán Imre dr. a numerus clausust nem tartja hathatós orvosságnak a túlzsúfoltság ellen. Valkúni/i Lajos dr. (Kalocsa) a numerus clausus mellett foglal állást. Az ügyvédi karnak akkor, mikor az alkotmány ellen intéznek támadást, védelmül oda kell állania. Az ügyvéd a maga érdekeit föláldozza az igazságszolgáltatás érdekének. Egy olyan osztálynak, amelynek ilyen szigorú etikai föladata van a társadalomban és a közfölfogásban, gazdasági helyzetének javítására irányuló törekvése jogos. Ezután Szivák Imre elnök a tárgyalás további folytatását holnap délelőtt 9 órára halasztotta. Október 8. délelőtt. A mai tanácskozást délelőtt tizedfél órakor nyitotta meg Szivük Imre elnök. Az érdemleges tanácskozás megkezdése előtt a tegnapi tárgyalás menetéről szól. Ha ugy folytatják a tanácskozást — úgymond — félteni lehet a gyűlésnek nemcsak tárgyi, hanem erkölcsi sikerét is. (Igaz ! Demokrata népgyűlést akarnak rendezni! kiáltások.) A saját reputációját mindenki tűzbe viheti, de a gyűlés reputációját senki sem kockáztathatja. (Élénk tetszés.) Az bizonyos, hogy a szólásszabadságnak is van alkotmányos határa. Ha ezt nem veszik tekintetbe, kénytelen lesz a tárgyalást szigorúbban vezetni és egyeseket névszerint is rendreutasítani. A mi erkölcsi súlyunk csak az, amit a törvény s a közvélemény tulajdonit nekünk. Szükséges tehát az önuralom s az egyéni vélemény tulszéles kifejtésétől való tartózkodás. A tegnapi szónokok egy része annyira rögtönözve beszélt, hogy meg se tudta hirtelenében mondani, mi az álláspontja? Kéri a gyűlés tagjait, hogy ne álljanak székekre. Jelzi, hogy még tegnap tizenegy szónok iratkozott föl a numerus clausus kérdéséhez. (Nyugtalanság, zaj.) A tanácskozást megnyitja. Nagy Dezső (Budapest) szintén azt sürgeti, hogy a vita szorosan a tárgy körül forogjon, mert konkrét határozatok csak így keletkezhetnek. Két javaslatot tettek közzé: egyik Pollák Illésé, másik a szólóé. A kérdés az, hogy melyik mellett foglal állást az ügyvédi kar? Kijelenti, hogy a numerus claususnak nemcsak ellenzője, hanem ellensége is. (Tetszés.) A korlátolt szám középkori gondolat, úgyszólván alkímia. Hivatkozik a mai társadalom erjedésére, forrongására, a szociális fejlődésre, — az ügyvédség a kor áramlatával nem helyezkedhetik szembe. (Tetszés.) Vázsonyi-nzk azt feleli, hogy nemcsak ügyvédi latifundiumok, hanem igazi nagybirtokok is vannak. O is nevezetesnek tartja, hogy a kisiparosságnak még sem jut eszébe a céhrendszer visszaállítása. Az ügyvédek az iparosnál alacsonyabban nem gondolkodhatnak. Ha az ügyvédség azzal állana a törvényhozás elé, hogy hozza be foglalkozására nézve a céhrendszert, ez a magyar ügyvédi kar soha le nem mosható szégyene lenne. De ellentétben áll a korlátolt szám a szociális gondolattal is. A numerus clausus éppen az ügyvédi latifundiumokat fejlesztené ki, s az irodabirtokosok munka nélkül henyélnének. (Egy hang: De jó volna! Derültség.) Szóló látott a mai rendszer mellett is olyan irodát, amelyben a főnök úrért harminc-negyven # segéd dolgozott, mig ő valahol a délen fürdőzött. (Nagy zaj.) Áttér Pollák Illés bifurkácionális tervének bírálatára s a tervet külföldi példák fölsorolása után helytelennek, elfogadhatatlannak mondja. A saját tervezetéről szólva, kifejti, hogy csak a szabad ügyvédkedés szerves fejlesztése alkalmas az ügyvédség helyzetének megjavítására. Az 1901. évi országos ügy védgyülés e javaslat eszméit nagyobbára magáévá tette már. A Darvai-fé\c előadói javaslattal szemben — amely a numerus clausust sürgeti — elfogadásra ajánlja a saját tervezetét, annál is inkább, mert indítványának kivihetősége felől az előadó maga sincs meggyőződve. (Taps.) Előterjeszti a következő határozati javaslatot: «Az ügyvédgyülés a numerus clausus behozatalára vonatkozó indítványt elveti. Az ügyvédgyülés az ügyvédségi szervezetet a szabad ügyvédség alapján kívánja reformálni. Az ügyvédgyülés a reform alapjául elfogadja a Nagy Dezső-féle tervezetet. Az ügyvédgyülés egész terjedelmében föntartja az lÜÜl-dik évi országos ügyvédgyülésnek e tárgyban hozott ama határozatát, amely az ügyvédi elméleti és gyakorlati kiképzés elveit állapítja meg.» Itt többen a vita bezárását sürgették. Szivák elnök : Már tegnap két indítványt nyújtottak be a vita berekesztésére vonatkozóan. Ma szintén tettek ilyen klotürinditványt. (Nagy zaj.) Még tizenhét szónok van följegyezve. Javasolja, hogy az ellentétes álláspontok további képviselete egy-egy szónokra bizassék. (Helyeslés.) Nyilatkozatra hívja föl a jelentkezett szónokokat, ellene vannak-e a numerus claususnak? Egyenkint fölszólítja őket, mire a numerus clausus ellen nyilatkozik Messitigcr Simon, Stern Sámuel (Budapest), Barta Félix (Újvidék), Láng Béla (Temesvár), Veisz József (Kolozsvár), Mohácsi János (Kolozsvár), Martos József (Gyula), Kardos Samu (Debrecen), Babes Emil és Baracs Marcell (Budapest), mig Fried Ödön (Nagykanizsa;, Szabó Gyula (Torda), Pető Béla (Trencsén), Sebestyén Miklós (Marosvásárhely) a numerus clausus mellett foglal állást. Szabó Gyula (Torda) ismételten szólásra jelentkezik. (Hoszszantartó nagy zaj.) Az elnök a gyűlés határozata alapján a vitát berekeszti s már csak Fóliák Illésnek és Darvai előadónak ad szólásjogot. (Kljenzés, taps.) Fóliák Illés : Nézete szerint a tárgyalás mindenestől kisiklott. Ezt az előadói javaslat idézte elő, amely újra elővette az DOl-ben eltemetett numerus claususos tervet. A korlátolt szám kérdése most nincs is napirenden. A vita alapja a Nagy Dezsöés a Fóliák Illés féle tervezet. Hosszasan polemizál Nagy Dezsővel. A szociális fejlődésre és a középkori alkímiára nézve megjegyzi, hogy a kémiai csodák idejében semmi meglepőt sem találna abban, ha régi dolgok uj alakot öltve hoznának létre üdvös sikert. Elesén kikel az ellen, hogy a magyar ügyvédek kalózlevelet kapjanak a magyar vagyon ellen. (Nagy zaj.) A közjegyzői agendák elhóditására, a kincstári képviseletek megszerzésére nézve az a nézete, hogy efféle reformok az ügyvédek sorsán nem segítenek. Sajnálattal látja, hogy az ügyvédi kar vagyoni arisztokráciája nincsen itt (Nagy zaj), de nincs itt egészében a szellemi arisztokrácia sem. Megérthető ez is, mert hiszen éppen a szegények és a tehetségtelenek helyzetének javításáról van szó. A közjegyzői agendákat s a kincstári képviseleteket pedig újra csak a nagy ügyvédek kapnák meg, mert az ilyen díszek és javak osztogatásában minden kormány egyforma (Nagy zaj.) Az ügyvédség az eddigi szervezeti alapon nem haladhat. A bifurkáció a modern világ talajából fejlődött ki. Ma talán ennek a gondolatnak kevés hive van, de hiszen öt év alatt a numerus clausus hívei is megszaporodtak. Valamely eszmével hosszasabban kell foglalkozni, hogy az ember beleszerethessen, — akár a szépasszonynyal. (Egy hang : Amig a rejtett bájakat megismerjük ! — Nagy derültség.) A reformot a szerzett jogok épségbentartásával kellene megcsinálni. A bifurkáció első nagy eredménye az volna, hogy a fiatal ügyvédek rohamát a gyengébb öregektől elterelné. A budapesti fiatal ügyvédek, élvén a jog egyik ragyogó fejezetével: a házassági joggal, aztán a szövetkezeti és ügynöki joggal: elveszik az öregek elől a levegőt. Bifurkáció esetén az alsóbirósági ügyeket megszerezhetnék, de az öregeknek viszont megmaradnának a felsőbb bírósági képviseletek. Társirodák jönnének létre, amelyekben az öreg és a fiatal ügyvéd együtt dolgoznék. A bifurkáció 50°/0-kal csökkentené az irodai költséget s a vidékre is alkalmazni lehetne. Amellett mélyítené az ügyvédkedés jelentőségét és értékét. Hangoztatja, hogy az ügyvédeknek az értelmiség szószólóinak kell lenni, az előkelőségre vigyázniok kell, mert máskülönben lehetnek politikusok, demokraták, de hivatásukat nem tölthetik be. Elfogadásra ajánlja a bifurkációs tervezetet, amely feleslegessé teszi a numerus clausust. (Hosszantartó taps.) Darvai Fülöp előadó záróbeszédében Nagy Dezsővel, majd Fóliák Illéssel polemizál s elfogadásra ajánlja az eredeti határozati javaslatot. Az elnök jelenti, hogy az országos gyűlés most már abban a helyzetben van, hogy szavazattal dönthet a javaslatok dolgában. Először az előadói javaslat fölött szavaznak, tehát a fölött, hogy behozassék-e a korlátolt szám, vagy sem? Szörnyű forrongás, zűrzavar támadt erre a teremben. Mindenki felugrott a helyéről, sokan székekre álltak s egymást túlkiabálva igyekeztek a figyelmet magukhoz ragadni. E közben az elnök folytonosan csönget s mikor végre a lárma szűnni kezd, a szavazás módjára nézve ugy rendelkezik, hogy a numerus clausus hívéig a terem egyik, ellenzői a másik részében csoportosuljanak. A két párt viharos éljenzés és hurrogás között két felekezetre oszlik.^ Az első tekintetre ugy látszott, hogy a zárt létszám hivei többségben vannak; erre ez a párt percekig tartó örömujjongás-