A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 39. szám - A pécsi kir. Ítélőtábla és főügyészség

154 A JOG folyó kérdéses jog a 846. hr. számú elválasztott kertreszlet tulajdonosát megilletendi, kétségben nem lehetett. f De részben az árverést foganatosító birói kiküldött részéről tett nyilatkozatokra sem hivatkozhatik az alperes sikerrel, mivel a kiküldöttnek nem képezte feladatát, hogy a kérdéses jog gyakorolhatását, vagy nem gyakorolhatását illetően jogilag lényeges kijelentéseket tehessen. Minthogy ezek szerint a felperes arra irányuló kereseti kérelmének, hogy az alperes a tulajdonát képező ingatlanán az átjárás eltűrésére köteleztessék, jogszerű alapja van : az alsóbirósági ítéleteknek megváltoztatásával a rendelkező rész értelmében volt határozat hozandó. A pervesztes alperes az okozott per- és felebbezési költségekben elmarasztaltatása a prts. 251. §-án alapszik. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Ha valaki oly céget használ, amely más már jegyzett céghez olyan mérvben hasonlít, hogy ezzel az üzleti forgalomban könnyen összetéveszthető, cégbitorlást követ el. A cégek hasonló voltának kérdésénél a cégnek német szövege is döntő szereppel bir, ha az illető cégnek nemzetközi forgalma van és ez német nyelven bonyolódik le. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék, mint kereskedelmi bíróság (1906. évi február hó 19. napján 10,0950/] 905. szám alatt) K. Ágost dr. ügyvéd által képviselt «Nemzetközi szállítmányozó társulat részvénytársaság magyarországi fiókja Budapesten* budapesti bej. cég (telepei V., Nádor-utca 20. szám) felperesnek, előbb B. Dániel dr., utóbb T. Zsigmond dr. ügyvéd által képviselt «Szállítmányozási részvénytársaság* cég szöveggel bejegyezve volt, de időközben «Nemzetközi szállítmányozási részvénytársaság* módosított cégszöveggel bejegyzett cég (telepe VII., Almásy-tér 2. szám) alperes ellen jogosulatlan cég használattól eltiltás iránt folyamatba tett perében következő íteletet hozott: A kir. törvényszék felperest keresetével elutasítja és kötelezi, hogy alperesnek száz korona perköltséget 15 nap alatt végrehajtás terhével fizessen és a kiszabandó ítéleti illetéket viselje. Indokok: A hivatalból megtekintett cégjegyzék szerint alperesnek cége 1905. évi október hó 10-ig < Szállítmányozási részvénytársaság* cég szöveggel volt bejegyezve. És csak a most jelzett időben történt, hogy a budapesti kir. ítélőtáblának 1905. évi szeptember hó 14-én 2,405. szám alatt kelt végzése alapján az alperes cége «Nemzetközi szállítmányozási részvénytársaságra»-ra módosított alakban jegyzetett be a cégjegyzékbe (kebelbéli társas cégjegyzék XXXVIII. kötete 160. lapján). Téves ugyan alperesnek az a védekezése, hogy a cégének előbb emiitett értelemben biróilag megengedett módosítását megelőzőleg is jogositva volt a bejegyzett szép szövegtől eltérő, jelesül pedig a «Nemzetközi» jelszót magában foglaló céget használni. Mert felperes által panaszolt és alperes által beismert az a tény, hogy az utóbb nevezett cégtábláján és a levélpapírjain a «Nemzetközi szállítmányozási részvénytársaság* cégszöveget az akkor bejegyzettől eltérő alakban, vagyis a «Nemzetközi» jelzőnek felvétele mellett használta: az 1884. évi XVII. törv.-cikk 58. és 157. §-aiba ütköző cselekmény alkotó elemeit foglalja magában. (A 36,253/1 1902 I. M. rendelettel közölt minisztertanácsi határozat.) De az M. alatti melléklet szerint emiatt alperes ellen eljárás eme illetékes hatóság előtt tényleg folyamatba is tétetett. Alperesnek ez az eljárása tehát a kereskedelmi bíróság elé tartozó cégbitorlási keresetnek alapjául nem szolgálhat. De nem szolgálhat cégbitorlási kereset alapjául az a körülmény sem, hogy alperes a per folyama alatt most már a cégbejegyzésnek megfelelőleg használja a «Nemzetközi* toldást. Mert alperes cégét a «Nemzetközi» toldattal a kir. ítélőtáblának 2,406/905. sz. végzése alapján, tehát a felperes cégével való hasonlatosság fennforgása mellett is jogosan használván, a ^Nemzetközi* toldat használatával cégbitorlást el nem követ. Minthogy ezek szerint alperes cselekményében cégbitorlást megállapítani nem lehetett, felperest keresetével elutasítani s a perköltség viselésére, mint pervesztest kötelezni kellett (Prts 251. §.) A budapesti kir ítélőtábla (1,370/1906. V. szám alatt 1906. évi október hó 17-én) következő Ítéletet hozott: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság ítéletének a per főtárgyára vonatkozó részét helybenhagyja, a perköltségre vonatkozó részét ellenben megváltoztatja és a perköltséget a felek között kölcsönösen megszünteti. Indokok: Cégbitorlás forog fenn, ha valaki másnak cégét jogtalanul használja. Ugyané tekintet alá esik az az eset is, ha valaki oly céget használ amely más céghez oly nagy mértékben hasonlít, hogy a forgalomban attól meg nem különböztethető. Ha ez az eset forog fenn, akkor a sérelmet szenvedő fél a K. T. 24. §-a értelmében keresettel élhet, és pedig akkor is, ha a bitorolt cég bejegyeztetett, mert ebben az esetben a bejegyzés, mint amely a K. T. 17. íj-ában foglalt szabály ellenére történt, a bitorló részére jogot meg nem állapit. Felperes keresetét arra alapította, hogy az alperes által használt cég a felperes cégéhez oly nagy mértékben hasonlít, hogy a forgalomban attól nem különböztethető meg. Azonban a kir. ítélőtábla a per folyama alatt kelt és az elsőbiróság ítéletében említett végzésévei megállapította hogy az a cég, amelynek használata a kereset alapjául szolgál, a felperes cégéhez való bizonyos fokú hasonlóság mellett is világosan különbözik a felperes cégétől és hogy a bizonyos fokig fenforgó hasonlóság az alperes által használni kivánt cég szövegbeieevzését nem akadályozza. Eszerint alperes nem követett el felperes sérelmére cégbitorlást sem avval, ha a keresetben emiitett cégszöveget annak beiegvzése előtt használta, sem avval, hogy annak bejegyzését ké te Ezekből az okokból és ezekkel nem ellenkező indoka! aLián az elsőbiróság ítéletének a per főtárgyára vonatkozó r széf helyben kellett?hagyni. A perköltséget a felek közt az elsőbiróság Ítélete ide vonatkozó részének megváltoztatásával Scsönösel meg kellett szüntetni, mert a hr. ítélő áb a végzése mely alperes cégének a módosított alakban való bejegyzését megengedte, csak a per folyama alatt hozatott és ez a körülmény a perrendtartás 251. §-a értelmében felperes pervesztessége mellett is a perköltség kölcsönös megszüntetését teszi okadatoltá. A m. kir. Kúria (8/1907. váltószám alatt 1907. évi szeptember hó 4-én) következő ítéletet hozott: A kir. Kúria mindkét alsóbiróság ítéletet részDen és akként változtatja meg, hogy az alperes részvénytársaságot a «Nemzetközi szállítmányozási részvénytársaság* cég használatától a keresk. törv. 24. §-a alapján 500 K. pénzbírság terhe alatt eltiltja, és a budapesti kir. keresk. és váltótörvényszéknél a társas cégek jegyzékének XXXVIII. kötetében a 160. lapon bejegyzett ezen céget töröltetni rendeli, egyszersmint az alperest arra kötelezi, hogy a felperesnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett összesen 290 K. 60 f. per és kétizbeni felebbezési költséget fizessen, egyéb részében (hírlapi közlés) a másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Cégbitorlás forog fenn, amint ezt a másodbiróság is helyesen állapította meg ítéletének vonatkozó indokolásában abban az esetben is, ha valaki olyan céget használ, amely más már bejegyzett céghez olyan mérvben hasonlít, hogy ezzel az üzleti forgalomban könnyen összetéveszthető. Es ha ez az eset fenn forog, a sérelmet szenvedő fél a K. T. 24. §-a értelmében keresettel élhet, habár a bitorolt cég bejegyeztett is, mert a K. T. 17. §-a ellenére történt bejegyzés a bitorló részére jogot nem állapit meg. Felperes keresetét arra alapította, hogy az alperes által használt cég a felperes cégéhez annyira hasonlít, hogy attól a forgalomban nem különböztethető meg. Döntő kérdést tehát ebben a perben egyedül az képez, hogy a felperes cégéhez az alperes által használt és be is jegyzett cég hasonló-e annyira, hogy azok a forgalomban összetéveszthetők ? Ennek a kérdésnek elbírálásánál főleg a gyakorlati szempont lehet az irányadó, kiindulva ebből a régebbi cég telephelyén keletkező minden ujabb cég szövegében határozott, világos és a futólagos megfigyelésnél is nyomban felösmerhető különbséget kell megkövetelni, különösen pedig akkor ha — mint a jelen esetben — az ujabb cég a régi céggel azonos üzletággal foglalkozik; mert azt kívánja meg a nagy gyorsaságra és könnyedségre törekvő kereskedelmi forgalom természete. A fennforgó esetben a felperes cégétől az alperes cége ilyen nyomban és világosan felismerhető különbséget nem mutat, mert a felperes részvénytársaságnak üzletkörére s annak terjedelmére vonatkozóan cégébe felvett kitételek «Nemzetközi», ^szállítmányozó* az alperes részvénytársaság cégében mondhatni változatlanul («Nemzetközi», «szállitmányozási*) szintén előfordulnak, és pedig a megkülönböztetést kifejező minden további hozzáadás nélkül, és a két cégnek éppen az a hasonlósága a perbeli bizonyítékok szerint többszöri tévedésre és félrevezetésre tényleg szolgált is. Igaz ugyan, hogy a felperesi részvénytársaság cégének teljes szövegében az is kifejezésre jut, hogy az magyarországi fióktelep : ez a megjelölés azonban még a belföldi forgalomban is könynyen kívül eshetik a megfigyelésen, minthogy minden kétségen felül áll, hogy az üzleti élet és forgalom a felperes cégében is csak az alperes cégébe is felvett kitételeket veszi figyelembe, még elenyészőbbé válik pedig a két cég közötti eltérés a cégek német szövegénél («felperés cégének német szövege : «Internationale TransportGesellschaft Actiengesellschaft,* — alperesé pedig: ^Internationale Transport-Actiengesellschaft*), már pedig tekintve, hogy a nemzetközi forgalomban a felperes nem magyar szövegű cégével szerepel és tekintve, hogy a felperes üzleti forgalmának legnagyobb része a nemzetközi forgalomban német nyelven bonyolódik le: nyilvánvaló, hogy a cégek hasonló voltának kérdésénél a cégek német szövege is döntő szereppel bir. Ezek szerint megállapítható lévén az, hogy az alperes cége a felperes cégéhez oly mérvben hasonló, hogy ez az üzleti forgalomban a két cég összetévesztésére vezethet: a cégbitorlást megállapítani és alperest az ekként bitorolt cég használatától eltiltani kellett; azzal a kérelmével azonban, hogy ez az Ítélet hirlapilag is közöltessék, felperes az alsóbiróságok Ítéletének a részbeni helybenhagyásával el volt utasítandó: mert az alperest a .Nemzetközi szállítmányozási részvénytársaság* cég használatánál - amely a per fo lyama alatt igy be is jegyeztetett - nyilvánvaló rosszhiszeműség nem terheli. Alperes lényegileg pervesztes SSk^-fí ^ aper"és ezzel 4y tekintet alá esJ felebbezési költségek viselésére is kötelezendő volt, Bűnügyekben^ Csalást állapit meg a biztosítási ügylet megkötésére való T™^?^^* 32231 hiteí"*. hogfÍtfzTosItás á taTeWert ?oV?kaPm-A kármegállapitásánálnem a vádlott á a s ervedetfw n VagV°,nÍ haSZ°D ÖSSZe*e< hanem * értett által szenvedett kar irányadó a cselekmény minősítésénél.