A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 39. szám - A végrehajtási törvény novellájáról. 3. [r.] - Színházi jogunk. 17. [r.]

278 A JOG ben az esetben a kormány a birót nem fogja jogi hátrányokkal sújthatni, hanem csak társadalmi hátrányokkal, amennyiben nem lépteti elő stb. Az állam által követelt magatartásnak tehát már két kategóriája áll eló'ttüak ; a jogrendben előirt magatartás és a szabad erkölcsiség körébe tartozó magatartás. Az első kategóriába tartozó magatartásnak egy részét szabályozza a magánjog, másik részét a büntetőjog. A magánjog az egyes személyek ama magatartásainak a regulátora, amelyek jogosított és kötelezett egymás közötti magánviszonyaira vonatkoznak, amig a büntetőjog az állampolgároknak azt a magatartását szabályozza, amelynek nem tanúsítása az állampolgárt büntetési obligatióba hozza az állammal szemben, vagyis amelynek a mellőzése a legérzékenyebbjogi hátrányokat rójja az engedetlenekre. A büntetőjog tehát nem egyéb mint az állam, qua társadalmi hatalmi tényező által követelt ethikai magatartások egy részének a szabályozója, a büntetendő cselekmények pedig ebből kifolyólag ezen ethikai magatartások megszegése. És ezzel sikerült a büntetendő cselekmény helyét a társadalmi ethika körében kijelölnünk. A büntetendő cselekmény eszerint a társadalmi ethika szempontjából nem lesz egyéb, mint az állam, qua társadalmi hatalmi tényező által követelt, a jogrendben gyökerező oly társadalmi magatartásnak a megszegése, amely a nevezett társadalmi magatartást nem tanúsító személyt büntetési obligatióba hozza az állammal szemben. Látjuk tehát, hogy a büntetendő cselekmény az antiethikai cselekményeknek csak egy kis részét képezi. A büntetendő cselekménynek a szociálethikába való eme beállításával megelégedettek lehetnénk, de most épp az ethika szempontjából az a kérdés tódul előtérbe, mely magatartás lesz az, amelynek mellőzését az állam mint társadalmi hatalmi tényező oly jogi hátránynyal sújtja, aminő a büntetés ? Az állam mint társadalmi hatalmi tényező társadalmi hatalmi viszonyokat teremt és az általa létesített társadalmi hatalmi viszonyoknak megfelelő magatartást kiván. Miután pedig erkölcsös az, aki a társadalmi hatalmi viszonyokhoz alkalmazkodik, erkölcstelen pedig az, aki a társadalmi hatalmi viszonyokkal ellentétbe helyezkedik,1) az állam szempontjából erkölcsös lesz az, aki az állam mint társadalmi hatalmi tényező által teremtett társadalmi hatalmi viszonyokhoz alkalmazkodik. Lehetséges, hogy az, aki az állam által teremtett társadalmi hatalmi viszonyokhoz alkalmazkodik és igy az állam szempontjából erkölcsös lesz, ellentétbe helyezkedik más társadalmi hatalmi tényező által teremtett társadalmi hatalmi viszonyokkal és igy ezen másik társadalmi hatalmi tényező szempontjából erkölcstelen lesz. E tekintetben utalok a katholikus ember helyzetére most Franciaországban. De ez a körülmény most mellékes, hiszen a büntetendő cselekményről van szó, tehát oly magatartás nemtanusitásáról, amelyre nézve a direktívákat az állam mint társadalmi hatalmi tényező adja. Ennek következtében bennünket jelenleg csak a következő két, már fentebb kifejtett tétel érdekelhet: 1. Az állam mint társadalmi hatalmi tényező az általa teremtett hatalmi viszonyoknak megfelelő magatartást kiván ; 2. Az állam szempontjából erkölcsös lesz az, aki az állam mint társadalmi hatalmi tényező által teremtett hatalmi viszonyokhoz alkalmazkodik. 4) V. ö. Anton Menger : i. m. I. 2. E két tételből vezethető le minden további következtetésünk. Igy 1. ha az állam mint társadalmi hatalmi tényező az általa teremtett hatalmi viszonyoknak megfelelő magatartást kiván, 2. pedig, ha az állam szempontjából erkölcsös lesz az, aki az állam mint társadalmi hatalmi tényező által teremtett hatalmi viszonyokhoz alkalmazkodik, akkor az állam mint társadalmi hatalmi tényező által teremtett hatalmi viszonyoknak megfelelő magatartás ethikai lesz és igy az állam, amely az általa teremtett hatalmi viszonyoknak megfelelő magatartást kiván, ethikai magatartást kiván. És ezzel a társadalmi ethika és a büntetőjog közötti viszonynak egyik sarktételét sikerült bebizonyítanunk. Az állam mint társadalmi hatalmi tényező által kivánt magatartás az állam szempontjából ethikai magatartás, a büntetendő cselekmény mint e magatartásnak a nemtanusitása antiethikai magatartás. De ezzel ugy látszik, mintha én ellentétbe jutottam volna a büntetőjogászok áltatános felfogásával, ugy látszik, mintha a szociálethika ellentmondana a büntetőjognak. Azt fejtettük ki, hogy a büntetendő cselekmény, mint az állam által teremtett társadalmi hatalmi viszonyoknak megfelelő és igy ethikai magatartásnak a megszegése, az állam szempontjából antiethikai magatartás. Ebből kifolyólag a gondatlanságból okozott büntetendő cselekmények is antiethikai cselekmények volnának, sőt mi több, minden jogtalan cselekmény volna antiethikai magatartásnak minősíthető. Hiszen a jogtalanság szociálethikai szempontból nem egyéb, mint az állam qua társadalmi hatalmi tényező által követelt és a jogrendben gyökerező magatartásnak a megszegése és mint minden az állam által követelt magatartás nemtanusitása — mint azt már fentebb kifejtettük — antiethikai magatartás. Fejtegetéseinké következményeitől azonban nem kell megijednünk. Azért, mert egy előttünk szokatlan eredményre jutottunk, nem szabad egy helyes, teljesen logikai levezetést félredobnunk, hanem ha szokatlan az eredmény, vizsgálnunk kell azt, hogy miért szokatlan, a jelen esetben tehát azt, hogy miért szokatlan a gondatlanságból elkövetett büntetendő cselekménynek antiethikai magatartásnak való nyilvánítása. (Folytatása következik.) N A végrehajtási törvény novellájáról. Irta KOCSÁN JÁNOS, kiskenői kir. albiró. ] III. Lássuk most már, hogy mennyiben valósítja meg a javaslat azt a célját, melylyel a végrehajtást szenvedő vagyoni exisztenciájának kímélését kivánja előmozdítani s megakadályozni azt, hogy az ingatlanok a végrehajtási eljárás során potomáron el ne vesztegettessenek. El kell ismernünk, hogy ezt a célt a javaslat sokkal sikeresebben oldotta meg, mint az előbbit. A javaslat ily irányú intézkedései csaknem kivétel nélkül helyesek. Miután nem tartjuk feladatunknak a javaslat helyes intézkedéseit bővebben méltatni, megelégszünk azzal, ha ezeket röviden megemlítjük s kritikai megjegyzéseket csak azokhoz a §-okhoz füzünk, amelyekről az a véleményünk, hogy jobban TÁRCA. Színházi jogunk.*) — A. Jog eredeti tárcája. — (Folytatás.) Jogi személyek, ha színházi engedélyért folyamodnak: a színház vezetésére alkalmas személyt tartoznak bejelenteni. Ha fizikai személyek: engedélyezendő, vagy engedélyezett vállalatukat nem óhajtják személyesen vezetni, hanem egy 3-ik személyében : szinházvezetőt vagy bérlőt rendelnek, ugy ezt a körülményt — a kilátásba vett személy megjelölésével — az országos kormányzatnak bejelenteni tartoznak. Ez utóbbi kijelentheti, hogy ezen egyén a megkívántató minősítéssel nem bír, mely esetben ujabb: alkalmas egyén rendelendő és jelentendő be. Ha a szinházvezető, vagy bérlő : már engedélyezett vállalatba belép, vagy ha ezek személyében változás áll be, az országos kormányzatnak visszautasitási joga megszűnik, hogyha az 4 héten belül nem gyakoroltatik. (6. §.) Egyetemes örökösök: az elődjük által nyert engedély megújításáért folyamodhatnak, de egyúttal kérvényük elintézéséig jogosultak a vállalat folytatására — azon esetre, ha igazolni képesek, hogy az elődjük által letett óvadék rájuk nézve is érvényes, vagy ha hasonló óvadékot nyújtanak. (7. §.) Az állam, az ország, vagy a város közönsége: nem tartoznak engedélyért folyamodni a színházi vállalat üzésére. De ezek is kötelesek az üzemet az orsz. kormányzatnak bejelen*) Előző közlemény a 38. számban. teni és szavatolnak a színházi vállalatnak : a személyzettel és a szerzőkkel szemben fennálló minden kötelezetségeiért — még azon esetre is, ha a vállalat nem saját — regie-ben vezettetik. Utóbbi esetben azonban: a szavatosság csak a játékév, illetve színházi idény végétől számított: 3 hónapon át tart. Ezen színházak vezetőjének kirendelése : az orsz. kormányzatnak bejelentendő, melynek jogában áll 4 héten belül kijelenteni, hogy a szinházvezető a 3-ik szakaszban megkívánt minősítéssel nem bir. Ez esetben vezetőnek más alkalmas személy rendelendő ki és jelentendő be. (8. §.) Ha az engedély több személynek közösen adatott meg, ugy ezek egyetemlegesen szavatolnak a vállalat összes pénzügyi kötelezettségeiért és a hatósággal szemben egyenlően felelősek, — dacára az üzleti teendők megosztására vonatkozó netaláni eltérő megállapodásaiknak. (9. §.) Színházi engedély nem korlátozható, hacsak az határozott időre vagy határozott műfajra nem kérelmeztetett. (10. §.) Az engedély önmagától megszűnik, ha a vállalat 3 éven belül meg nem nyittatott, vagy egy éven belül: üzemen kivül állott. Az adott engedély visszavonható : ha az óvadék : értékcsökkenése folytán, vagy az évi költségvetésnek, a személyzet és a szerzők illetményeinek emelkedése folytán, — a 3-ik szakaszban megkövetelt magasságot többé el nem éri és az orsz. kormányzat által követelt kiegészítés 14 napon belül nem teljesíttetett; ha I a vállalkozó gondnokság alá, vagy csődbe kerül; ha lopás, sik| kasztás, csalás vagy kerítés miatt jogerősen elitéltetett; — ha a j hatóságnak azon jogerős határozata ellenére, — melylyel a vállalat J vezetése, vagy kibérlése tekintetében bizonyos személyek minőj sitése ellen tiltakozott — cselekszik, vagy Írásbeli megintés • dacára ezeket be nem jelenti. Az egyik társnak jogvesztése