A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 38. szám - A korlátolt felelősségű társaság. A társaság képviselete és üzletvezetése. 6. [r.]

272 A JOG már nincsen azon joguk, hogy üzletrészükre való utalással az utólagos hozzájárulási összegeknek fizetése alól magukat kivonják A mérlegnek vagyon rovatában igy felvett utólagos hozzájárulási igényekkel szemben egy ugyanoly nagyságú tőkeösszeg a terhek rovatában beállítandó. 4. A társasági szerződésben megállapított alaptőke a passivák közé felveendő. Ugyanaz történik minden egyes tartalékmegujitási alappal, nemkülönben a már befizetett utólagos hozzájárulásoknak összegével, amennyiben ezen tehertételeknek leírása nem indokolt. 5. Az összes activák és passivák egybevetéséből eredő haszon vagy veszteség a mérlegnek végén külön kitüntetendő. Az üzletvezetők kötelessége mindezt pontosan és az igazságnak megfelelően teljesíteni. Ha ezen kötelezettségüket megszegik, büntetőjogi következmények érik őket. Az üzletvezetők jogában áll magukat helyettesekkel képviseltetni. De ezek csak szükség esetében alkalmazhatók és rájuk ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint az üzletvezetőkre. Az üzletvezetők hatáskörének kérdése egyike a legfontosabb kérdéseknek. Elv az, hogy az üzletvezetők a társaságot korlátlanul kötelezhetik. A korlátolt felelőségü társaságnak alapításakor a társasági szerződésben az üzletvezetők jogainak gyakorlására vonatkozólag bizonyos megállapítások eszközöltetnek, tehát első sorban a társasági szerződés irányadó. Ha a társasági szerződés másképpen nem intézkedett, akkor másodsorban a törvény szabályai alkalmazandók az üzletvezető jogkörének terjedelmére nézve. A törvény szerint az üzletvezetők hatásköréhez tartozik : 1. Az évi mérleg megállapítása és annak alapján mutatkozó tiszta nyereségnek felosztása. 2. Az alapbetétekre vonatkozó befizetéseknek behajtása. 8. Az utólagos hozzájárulási összegeknek vagyis a pótbefizetéseknek visszafizetése. 4. Az üzletrészeknek felosztása, valamint bevonása. 5. Az üzletvezetők kirendelése és a kirendelés visszavonása, nemkülönben az üzletvezetők felmentése. 6. Az üzletvezetés felülvizsgálatára és ellenőrzésére vonatkozó intézkedések. 7. Cégvezetők és kereskedelmi meghatalmazottak kirendelése. 8. Azon kártérítési igények érvényesítése, amelyek a társaságot az alapításból vagy az üzletvezetésből kifolyólag az üzletvezetők, vagy a társasági tagok ellenében megilletik, továbbá a társaságnak képviselete azon perekben, amelyeket a társaság az üzletvezetők ellen folytat. IX. A társasági tagok közgyűlése és a felügyelő bizottság. A társaságnak legfőbb szerve a társasági tagok egyeteme, vagyis a közgyűlés. Ebben érvényesiti még az üzletvezetésből kizárt társasági tag is az ő összes jogait és érdekeit védeni a közgyűlésen van leginkább hatalma. A társasági tag a közgyűlésen szavazataival határoz a társaság sorsa fölött és azért a törvény is a tag ezen legeminensebb jogának : a szavazati jognak érvényesülését biztosítja. A korlátolt felelősségű társaság minden egyes tagja a közgyűlésen üzletrészének minden 100 márkát magában foglaló része után bír egy szavazati joggal, azaz tekintve, hogy a törvényes minimum 500 márka, minden egyes tag legalább is "> szavazattal bír. Ezen eset módosulást szenvedhet egyrészt öröklés esetében, amidőn többen örökölnek egy üzletrészt, másrészt pedig azon esetben, ha a társasági tag az ő üzletrészének egyes részeit a társaság írásbeli beleegyezésével elidegeníti, amint azt az V-ik fejezetben kifejtettem. A társasági tag ezen szavazati jogát nem köteles személyesen gyakorolni, ezt ö megbízottja utján is teheti, erre vonatkozó meghatalmazásának azonban írásban foglaltnak kell lennie, az írásbeliség érvényességi kellék. A társasági tagoknak közgyűlése a társaságnak mindazon ügyeiben való határozathozatalra egybehívandó, amely ügyekben az üzletvezetők hatáskörrel nem bírnak. Határozathozatalhoz a leadott szavazatoknak többsége szükséges, a többségi elv mérvadó. Egy oly határozathozatalkor, amelylyel egy társasági tag valamely kötelezettségtől felmentetik, illetve részére a társaság részéről a felmentvény megadatik, az érdekelt társasági tag szavazati jogát nem gyakorolhatja. Ugyancsak ez esetben az érdekelt társasági tag még más társasági tag helyett, mint annak meghatalmazottja sem gyakorolhatja szavazati jogát. A társasági tag szavazati jogát nem gyakorolhatja oly határozat hozatalakor, amely a társaság és az érdekelt társasági tag között létesítendő jogügyletre, vagy az érdekelt társasági tag ellen a társaság részéről megindítandó perre, illetve a már megindított pernek megszüntetésére vonatkozik. A társasági tagok gyűléseit feltétlenül nem kell egybehívni, különösen akkor nem, ha a társasági tagok közös egyetértése más uton is megállapítható. A törvény 48. §-a kimondja, hogy a l társasági tagok gyűlésének megtartására szükség nincsen, ha az összes társasági tagok írásban kijelentik, hogy a hozandó határozathoz hozzájárulnak. A gyűlés egybehivása továbbá még akkor sem szükséges, 8. p. : Es éppúgy meggyőződni arról, vájjon a darab elsőrangú módon lesz-e előadva? Amennyiben az előadás kívánni valót hagyna hátra, eladó a zenét visszaveheti. 9. p.: Ha a bérbeadás vagy eladás dacára : a szerzők jogai kellő figyelembe nem vétetnének és a tantieme-ek pontosan ki nem fizettetnének : az eladó az anyagot birói közbejövetel nélkül, visszaveheti és nem köteles a bérlet vagy vétel összegét viszszatériteni. VIII. A színházak és színigazgatók jogvisszonya a színházlátogató közönséggel szemben. Amíg a színházi törvényekben és szerződésekben: a színházaknak a hatósággal, a szini személyzettel és a szerzőkkel szemben fennforgó jogkérdései többé-kevésbbé beható megoldást nyernek, — addig a színháznak a közönséggel és az egyes színházlátogatóval szemben fennálló visszonya : e jogforrásokban semmiféle megoldást nem nyer. Pedig fennforogtak külföldön, fennforoghatnak nálunk is oly esetek, melyek konfliktust idéznek elő : a színház vezetősége és a színházlátogatók közt. Példa rá : a Cari/so-esct! Csak két ily kontrovers kérdést hozunk fel. Jogában áll-e a színháznak a váltott színházi jegy árát akkor is visszatartani, ha a hirdetett előadás helyébe: más előadás lesz rögtönözve ? A bécsi Burgszinháznál és Operánál : ezen jog a belépti jegyen a színház részére világosan fenn van tartva. De létrejött-e tényleg a jegy átvétele folytán : egy oly bilaterális szerződés, mely a színházlátogatót a jegy megtartására kötelezi és őt a visszakövetelés jogától megfosztja ? E kérdés még ma is, a bécsi színházlátogató közönség körében : folytonos vita és többé-kevésbbé zajos jelenetekkel párosult sérelem tárgyát képezi. Az előkelő jogászvilág pedig az ily bagatell-dolgokkal nem törődik. — Mi feltétlenül a közönség pártjára állunk, — mert e kikötésnek : a jegyre való reányomatása — még nem jelenti : a jegy vevőjének szükséges beleegyezését és hozzájárulását. Itt az igazgató bizonyos kényszert gyakorol a közönségre, mely a szabad akaratelhatározást és beleegyezést — minden szerződésnek ezen alapfeltételét — ab ovo kizárja. Emellett a színház egy oly kulturális közintézmény, mely az igazgatóra, — a közérdek szempontjából is, — azt a kötelességet rója, hogy a színház látogatását könnyítse és ily, az erőszakkal határos kikötésekkel, azt ne nehezítse vagy lehetetlenítse. Vagy képzelhető-e, hogy a néző, — gyakran elővételi dij, vagy felemelt ár mellett — kényszeríthető legyen egy darabot végignézni, melyet már többször látott, vagy amely őt absolute nem érdekli? Hogy egy fiatal leány, aki u. n. «fehér estéres jött el, — ennek helyébe egy Wedekind-íéle erotikus ocsmányság kétes élvezetében részesüljön ? Ellenvethető csupán : a színház napi bevételének esetleges apadása. Azonban minden vállalat risikóval jár ; ezenfelül segíthet az igazgató a bajon : kettős szereposztással, vagy hason vonzalmat gyakorló és ugyanazon erkölcsi nivójú darab pótlólagos kitűzésével. Lássuk most a másik kontroverz kérdést! Jogában áll-e a színigazgatónak egy neki — bármi okból — nem tetsző nézőtől (rendszerint a színházi, nem tűlhizelgő bírálatokat író kritikusok részesülnek e kitüntetésben) a belépés jogát még azon esetre is megvonni, ha az illető: jegyét a pénztárnál szabályszerűen megváltotta ? Tisztán magánjellegű vállalkozás-e a színház, melynek igazgatója e részben is korlátlan hatalommal rendelkezik, vagy pedig bir-e az : valamely közjeleggel, mely az igazgató rendelkezési jogának — már ezen kulturális hivatásánál fogva is, — bizonyos korlátokat szab ? Nem térünk ki itt sem nézetünk nyilvánítása elől, —jóllehet elméleti és gyakorlati jogászaink e kérdés megoldását is úgy kerülik, mint a macska a forró kását. A színház nyilvános jelleggel bir és mindenkinek jogában áll a nyújtott műélvezetek dolgában : tetszését vagy nem-tetszését: tapssal, pisszegéssel, szóval, vagy irásbelileg nyilvánítani. Evvel a kérdés érdeme meg is van oldva. A belépés jogát az igazgató senkitől el nem vonhatja: aki jegyét megváltotta ; a belépett néző tehát csak akkor távolitható el, ha a közrend