A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 35. szám - A váltóóvás reformja

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 35. számához. Budapest, 1907. szeptember i. Köztörvényi ügyekben. Árverésnél történt szabálytalanságok alapján nincs helye törlési keresetnek. A kolozsvári kir. törvényszék (1905. évi november hó 21-én, 12,735. sz.) felpereseket keresetükkel elutasítja. Indokok: A bíróság által valamely ügyben elkövetett szabálytalanság miatt csak a vonatkozó eljárási törvényben meghatározott jogorvoslatoknak van helye és a netaláni kárigény csakis az 1871 : VIII. t.-c-ben meghatározott módon és az abban megjelölt személyek ellen érvényesithetó', azonban azon állítólagos szabálytalanságok törlési keresetnek jogalapul nem szolgálhatnak, az, hogy vájjon az alperesi tulajdonjog szerzésének alapul szolgáló árverezés kitűzése vagy megtartása körül követtetett-e el a bíróság mint telekkönyvi hatóság részéről szabálytalanság, jelen per elbírálásánál .... figyelembe nem vehető'. Ellenben, miután a tkvi rts. 148. §-ára alapított törlési kereset esetén, ha csak azon személyek ellen indíttatik, kik közvetlenül azon bejegyzések által, melyeknek kitörlése kéretik, nyertek jogokat, a fent idézett törvény 149. §-a értelmében a kereseti jog tartalma az ált. osztr. ptkv. határozatai szerint ítélendő meg s miután azon kereseti állítás, hogy alperest az árverezés megtartása körül vagy azután rosszhiszeműség terhelné, eltekintve attól, hogy a kihallgatott tanuk nem bizonyították, hogy alperes őket az utóajánlattételtől ígéretek mellett visszatartani igyekezett, illetőleg annak abbanhagyására egyenesen felhívta volna, . . . továbbá eltekintve attól, hogy a beszerzett bűnügyi iratokból megállapítható, hogy alperes az árverezési eljárás miatt ellene felperesek által emelt tulajdon elleni kihágás vádja alól felmentetett, nem nyert bebizonyítást: felpereseket bizonyitatlan keresetükkel annál is inkább el kellett utasítani, mivel az árverezési vevőnek joga van az árverezés fentartása érdekében a jelzálogos hitelezőket, akár összesen, akár részben kielégíteni anélkül, hogy azért rosszhiszeműnek tekintessék, mivel a rosszhiszeműségnek a jogügylet megkötésénél, jelen esetben az árverezéseni részvételnél és a vételt eszközlő igéret megtérítésénél kell fennforognia, de a jogügylet fentartása érdekében, annak jóhiszemű megkötése után történt további ténykedések a jogügylet érvényességére befolyással nem lehetnek. A kolozsvári kir. ítélőtábla (1906. jan. 23. 5,081. sz. a.) Az elsöbiróság Ítélete megváltoztattatik és alperes N. J. dr. annak tűrésére köteleztetik, hogy az ingatlanra nézve az 1903. december hó 1 l-én megtartott árverés megsemmisítése mellett nevére bekebelezett tulajdonjog — a fenn idézett árverés előtti telekkönyvi állapot visszaállítása mellett — törültessék. Indokok: A Magyar jelzáloghitelbank és csatlakozott társai végrehajtatóknak D. Ó. és neje V. J. végrehajtást szenvedettek elleni végrehajtásra vonatkozó ügyiratukkal bizonyítva van, hogy az árverés megtartásával megbízott D. A. közjegyzőnek, valamint az érdekelt feleknek is, a birói kiküldést tartalmazó 17,113/903. sz. a. végzés csak az árverés napján kézbesittetett, sőt a hitelezők egy részének az árverés megtartása után, a kiküldött biztos, miután az árverési megbízást az árverési határidő előtt egy órával vette kézhez, e megbízást teljesítetlenül visszaterjesztette a 17,210/905. sz. bejelentésével; a telekkönyvi hatóság azonban be sem várva a kiküldött Írásbeli jelentését, az árverést B. S. telekkönyvi kiadóval megtartatta és igy történt meg az. hogy a Kolozsvári kereskedelmi bank, mely az árverés által mint másodhelyen bekebelezett jelzálogos hitelező jelentékeny összeg (12,000 korona) erejéig érdekelve volt, miután a neki kézbesített végzésben megnevezett birói kiküldöttől azt az értesítést nyerte, hogy ö az árverése nem tartja meg: jóhiszemüleg az árverés megtartására vonatkozó birói megbízás tekintetében a bíróság további értesítését várta, miközben az ingatlan elárvereztetett és erről tudomással nem bírván, ugy az előterjesztési, mint az utóajánlati határidőből kiesett. Ezek szerint kétséget nem szenved, hogy a Kolozsvári kereskedelmi bank jelzálogos hitelező a bíróságnak azon mulasztása folytán, hogy az árverés megtartására kiküldöttet csak az árverés napján rendelt ki, és hogy miután ez arra, a megkésetten vett megbízás folytán nem vállalkozott, rövid uton a felek értesítése nélkül, egy az irodában alkalmazott hivatalnokkal tartatta meg az árverést : az árverés megtartása tekintetében tévedésbe ejtetett és ebből folyólag a végrehajtási törvényben előirt jogorvoslati határidőkből is kiesett. Habár alakilag jogerős is az az árverés, ez nem zárja ki azt, hogy a közvetlenül érdekeit telekkönyvi tulajdonosok végrehajtást szenvedettek D. Ö. és neje és ezek jogán a Kolozsvári kereskedelmi bank, mint jelzálogos hitelező, amennyiben az ár- • verési vevő dr. N. J. ügyvédnek rosszhiszeműségét kimutatják: az utóbbi javára az idézett árverés alapján eszközölt tulajdonjogi bekebelezésnek eredeti érvénytelenségi ok alapján törlését rendes peruton ne érvényesítsék. Ennélfogva, miután F. N. B. és dr. V. A. tanuknak vallomásával bizonyítva van, hogy árverési vevő dr. N. J. az árverés után a másodhelyen bekebelezve volt Kolozsvári kereskedelmi bank jelzálogos hitelező kikerülésével és pedig mint egyik hitelező képviselője tudatával annak, hogy ezen hitelező a telekkönyvi bekebelezés szerint 12,000 K-val van érdekelve és hogy az árverésen nincsen képviselve és hogy ez a fentebbi szabálytalaneljárás miatt történt és hogy igy ezen hitelezőnek a fentebbiek szerint kimutatott tévedése felhasználásával, a nevezett hitelezőnél rangsorban hátrább levő hitelezőkkel kiegyezett, azok követelését kiegyenlítette és az ügygondnoknak is, kinek pedig kötelességében állott volna a fél érdekeit megvédeni: vacsorát ígért és minden kétséget kizárólag a szabálytalan árverésnek hatályban tartása végett tette, miáltal ugy adósok a magasabb vételár elérése tekintetében, mint a kolozsvári kereskedelmi bank jelzálogos hitelező a fedezettől elestek ; miért is az elsőbirói ítélet megváltoztatásával — alperes, mint rosszhiszemű vásárlóval szemben — az árverés hatálytalanítása mellett, tulajdonjogának törlésével az előbbi telekkönyvi állapot visszaállítása elrendelendő volt. A m. kir. Kúria (1907. június 27-én, 3,732/906. sz.) a másodbiróság ítéletét megváltoztatja, és az elsöbiróság ítéletét hagyja helyben. Indokok: Elsőrendű felperes a volt telekkönyvi tulajdonosokkal lépvén fel keresettel, a kereshetőségi joga ellen tett kifogás tekintetbe nem jöhet, mert amennyiben a másod- és harmadrendű felpereseket a tkv. rend. 148. §-ára alapított kereset indítására a kereseti jog megilleti, annyiban ez a jog az együttes fellépés folytán reá is kiterjed. Ennek előrebocsátásával az elsöbiróság elutasító ítélete hagyatott helyben azért, mert helyes az elsőbiróságnak az az álláspontja, hogy az eljárt telekkönyvi hatóság részéről a végrehajtási eljárásban állítólag elkövetett szabálytalanságok és mulasztások miatt az alperes árverési vevő tulajdonjoga törlése iránt eredeti érvénytelenség okából keresettel fellépni nem lehet és e tekintetben az elsöbiróság indokolását a Kúria elfogadja; mert továbbá amennyiben a kereset az alperes rosszhiszeműségére van alapítva a tekintetben, hogy az árverés keresztülvitelénél az árverési vételár csökkentése végett rosszhiszemüleg közreműködött, a törlési keresetnek helye volna ugyan, amennyiben az előbbeni állapot visszaállítható : minthogy azonban a K. B. T. K. 128. §-ába ütköző kihágás vádja alól alperes árverési vevőt a büntető bíróság jogerős ítélettel felmentette, azon tényállás pedig, amely a büntető bíróság ítéletének alapjául szolgált, lényegében nem változott, mert e tekintetben a felperesi részről ujabb adatok és bizonyítékok itt fel nem hozattak: ennélfogva a keresetnek ez alapon sem volt hely adható. A nyomdatulajdonos felelős azon baleset következményeiért, mely annak folytán áll elő, hogy az amerikai kis gépen a papírzacskók nyomásánál, midőn gépzsinór van alkalmazva, a munkás munka közben gyürüt viselt, beigazolást nem nyervén az, hogy a gyürüviselést munkásainak megtiltotta. A budapesti kir. ítélőtábla az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja, a felperest keresetével elutasítja. Indokok: Tény ugyan, hogy a baleset, melyből a felperes kártérítési kötelezettségét származtatja, a felperest az alperes cég nyomdaüzletében a reá bizott munka teljesítése közben érte, ennek dacára az alperes kártérítési kötelezettségét megállapítani nem lehetett, mert a megejtett szakértői szemle és dr. M. K. orvosszakértő véleménye szerint felperes a balesetet megelőző időben folytatott munkakörét továbbra is minden fennakadás nélkül folytathatja s ekként keresetképessége ebben a munkakörben csökkentnek nem tekinthető s az orvosszakértő megállapítása szerint a felperes általános keresefképességében észlelhető csökkenés is nem a baleset következtében beállott szervi hiba- vagy elváltozásnak, de a felperes célszerűtlen magaviseletének, az úgynevezett tétlenségnek az eredménye, ezért pedig az alperest felelősség nem terheli; főleg pedig, mert a megejtett szakértői szemle eredménye szerint az alperest a baleset körül mulasztás nem terheli, de az kizárólag a felperes hibájára vezethető vissza, ki a fennálló tilalom és ismételt megintése dacára, a kihallgatott tanuk vallomása szerint, ülve dolgozott, társnőivel beszélgetett, sőt G. E. tanú vallomása szerint, melyet B. J. vallomása is támogat, munkaközben mákos patkó után nyúlt, minek következtében