A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 34. szám - A férj, feleség s a gyermek jogviszonyai

136 A JOG ság igazgatóságától sem a közgyűlésen, sem ebben a perben nem követelte, hogy az erre vonatkozó azon részletezés rendelkezésére bocsáttassék, melynek ismerete a mérleg helysségének és törvényszerű összeállításának megállapításához szükséges, sem egyenként meg nem jelölte azokat a követeléseket, melyek mint kétesek, a mérlegbe nem valószínű értékük erejéig vétettek fel, vagy mint tényleg behajthatlanok, le nem írattak, ennek hiányában pedig az évi mérlegnek ez irányban való helytelensége sikerrel nem vitatható; továbbá, mert az az eljárás, hogy a kétesnek jelzett 1,000 K. fedezésére szolgáló összeg az évi tiszta nyereményből vonatik le, lényegében azonos eredményre vezet a kereskedelmi törvény L99. S-ában előirt azzal a rendelkezéssel, hogy a behajthatatlan követelések lejegyzendők, mivel ezzel az eljárással a kétesnek mutatkozó követelés legalább egyelőre behajthatlannak jeleztetik s a társaság vagyonából is leíratik, abban az irányban pedig, hogy a részvényesek közötti felosztásra nem került az évi tiszta nyereségnek az alapszabályok 47. §-ának utolsó bekezdésében meghatározott százaléka, a felperes a közgyűlési határozatot meg nem támadta; végül, mert ezekből folyóan nem tekinthető igazoltnak felperesnek az az állítása sem, hogy az évi mérlegből és zárszámadásból az alperes részvénytársaság vagyoni állapota és évi tiszta nyereségének összege meg nem állapitható. Bűnügyekben, A kir. törvényszék, mint másodfokú bíróság vádlottat, ki becsületsértés miatt vádat emelt, de a tárgyalás során vádját visszavonta, a Btk. 258. g ába ütköző rágalmazásban mondotta ki bűnösnek ; a Btk. 260. §-ában a törvényszék szerint nem volt bűnösnek kimondható, mert a becsületsértés miatt folyamatba tett bűnügyben a vádelejtés folytán a vádlott vádjának valótlansága megállapítható nem volt. A kir. Kúria az ítéletet megsemmisítette és vádlottat a Btk. 258. §-ának vádja alól felmentette, mert a jelen esetben vádlott sértettet hatóság előtt büntetendő cselekménynyel vádolván, az ügy eldöntésének az a sarkpontja, hogy a vád tárgyilag valótlannak, alanyilag pedig gondatlannak bizonyult-e vagy sem. — Perorvoslat hiányában, a részleges jogerősség elvénél fogva pedig annak vizsgálata, hogy vájjon a vádlott elkövette-e a Btk. 260. §-ába ütköző vétséget vagy nem, meg nem történhetik. A m. kir. Kúria (1907. márc. 27. 3,047/907. sz. a IV. Bt.). A védő semmisségi panaszának helyt ád, a kir törvényszék Ítéletét a Bp. 385. §-ának 1. a) pontjában meghatározott okból megsemmisíti és P. Gy.-t a Btk. 258. §-ában meghatározott rágalmazás vétségének vádja alól a Bp. 326. §-ának 1. pontja alapján felmenti. Indokok: A kir. törvényszék másodfokú Ítélete ellen a védő a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja cimén semmisségi panaszt jelentett be azért, mert bűncselekmény nem forog fenn azon okból, mivel a vádlott jóhiszeműen, jogos gyanuokok alapján tette meg feljelentését s ily esetben a rágalmazás meg nem állapitható. A kir. törvényszék megállapítása szerint P. Gy. vádlott özv. K.-nét a m.-óvári járásbíróság előtt becsületsértés vétsége miatt jelentette fel azon alapon, mert az az ő (a vádlottnak) nejéről ugy nyilatkazott, hogy azt r—i tartózkodása alatt nem 1 K.-ért, de sokkal olcsóbban lehetett megkapni. A járásbíróság a tárgyalást el is rendelte, de P. Gy. a tárgyaláson, a bizonyítási eljárás keresztülvitele előtt vádját visszavonván : a bíróság özv. K.-né irányában a büntető eljárást a Bp. 323. §-a értelmében megszüntette. Ezen előzmények alapján özv. K.-né P. Gy.-t a Btk. 260. §-ában meghatározott hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt jelentette (cl. A kir. járásbíróság azonban P. Gy.-t a Bp. 326. §-ának 3. pontja alapján a vád alól felmentette azon okból, mert a vádlott özv. K.-nét a feleségének megbízásából jelentette fel s így miután nem a saját személyében, hanem csupán mint meghatalmazott emelt vádat, őt magát büntetőjogi felelősség nem terheli. A kir. törvényszék a járásbíróság Ítéletét megsemmisítette s elfogadva a kir. ügyésznek a felebbviteli tárgyaláson kifejtett azt a jogi álláspontját, hogy a vádlott terhére rótt cselekmény nem a Btk. 260. §-ába ütköző hatóság előtti rágalmazásnak, hanem a 258. §-ban meghatározott rágalmazásnak az ismérveit foglalja magában, P. Gy.-t ebben a bűncselekményben mondotta ki bűnösnek és pedig a minősítést illetően azon jogi indokból, hogy miután az özv. K.-né ellen becsületsértés miatt folyamatba tett bűnügyben a vádelejtés folytán a P. Gy. vádjának valótlansága megállapítható nem volt: a vád tárgyává tett cselekmény a Btk. 258. i<-ába ütköző rágalmazás ismérveit alkotja meg. Ezt a jogi álláspontot a kir. Kúria tévesnek ismerte fel. A kérdésben kiinduló pontul a tett azonossága szolgál. A jelen esetben ugyanis P. Gy. a sértettet hatóság előtt büntetendő cselekménynyel vádolván, az ügy eldöntésének az a sarkpontja, hogy a vád tárgyilag valótlannak, alanyilag pedig gondatlannak bizonyult-e vagy sem ? Ehhez képest a vádlottnak cselekvősége vagy kimeríti a hamis vád, illetve a Btk. 260. §-ában meghatározott hatóság előtti rágalmazás alkotó elemeit vagy nem; ez utóbbi esetben pedig bűncselekmény fenn nem forog. Ebből folyólag, ha a vádlott ellen a gondatlan vád, illetve a halóság előtti rágalmazás meg nem állapicható, nincs tényálladéka a Btk. 258. §-ába ütköző rágalmazásnak sem. Nem azért, mert a Bp. 89. §-ának értelmében a magánindítványra üldözendő bűncselekményeket a magáninditványra jogosult más bűncselekményeket pedig bárki feljelenthet; ennélfogva a feljelentöt csupán azon esetben éri a büntetőjogi felelősség súlya, ha a vádja tárgyilag valótlannak, ő maga pedig a vádemelés'dolgában gondatlannak bizonyul. Ebben az ügyben a Btk. 260. §-ába ütköző hatóság előtti rágalmazás vétsége cimén folyamatba tett eljárás egész rendjén, ennek a bűncselekménynek két lényeges alkotó elemét: a vád valótlanságát és a vád körüli gondatlanságot illetően az alsóbiróságok részéről ténymegállapítás nem történt. A vádló részéről a Btk. 260. §-ára alapított vádbeszéd^ es megfelelő perorvoslat esetében, a Bp. 437. §-ának 5. bekezdéséhez képest tehát az ítéletek megsemmisítésével, az itt jelentkező hézagok pótlása az előző vád valóságát vagy valótlanságát és a feljelentő gondatlanságát tárgyazó ténybeli adatoknak a kiderítése és megállapítása lett volna elrendelendő. Tekintettel azonban arra, hogy a felebbviteli tárgyaláson a közvádló a fentiek szerint vádját a vádlottnak javára módosította, mert a Btk. 260. §-ába ütköző vétség helyett őt a 258. íjában meghatározott s enyhébben büntetendő vétséggel vádolta: perorvoslat hiányában, a részleges jogerősség elvénél fogva annak a vizsgálata, ha vájjon a vádlott elkövette-e a Btk. 260. §-ába ütköző vétséget vagy nem, immár helyt nem foghat; minthogy tehát a vádlott terhére a részleges jogerősségnél fogva ez az utóbbi vétség meg nem állapitható, a vádlott tettében pedig a Btk. 258. §-ába ütköző vagy más bűncselekmény ismérvei fenn nem forognak, annálfogva tévedett a kir. törvényszék, midőn a vádlottat a Btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségében mondotta ki bűnösnek: mihez képest a törvényszék Ítéletét a Bp. 385. § ának 1. a) pontjában meghatározott anyagi okból meg kellett semmisíteni s vádlottat a vád alól a Bp. 326. §-ának 1. pontja alapján felmenteni kellett. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök : A budapesti keresk. és váltótszéknél Első magyar szélmotorgyár, Lakos Nándor helybeli cég ellen, bej. szept. 28, fsz. okt. 12. csb. Fehér Tamás dr, tg. Herz Mór dr. — Az újvidéki tszéknél Gaszmann Ferenc titeli kereskedő ellen, bej. szept. 11, fsz. szept. 25, csb, Fekete Pál dr, tg. Mangsch Albert. — A nagykikindai tszéknél Gavrananesity Gyura helybeli kereskedő ellen, bej. okt. 4, fsz. okt. 18, csb. Kovács Kálmán, tg. Eriing Károly dr. — A nagykanizsai tszéknél Kovács Mihály hagyatéka ellen, bej. szept. 23, fsz. okt. 3, csb. Neusiedler Antal dr., tg Baboss László. — A lugosi tszéknél Tomma József resicabányai kereskedő ellen. bej. szept. 30. fsz. okt. 11, csb. Komjáthy Gyula dr., tg. Budintián János. — A karánsebesi tszéknél Veisz Miksa helybeli kereskedő ellen, bej. nov. 15, fsz. nov. 30, csb. Zana János, tg. Gergely Illés dr. Pályázatok: A debreceni Ítélőtáblánál két bírói áll. szept. 3. (187) — A szolnoki tszéknél bírói áll. szept. 6. (189) — A pancsovai jbiróságnál albirói áll. szept. (i (189) — A marosvásárhelyi tszéknél aljegyzői áll, szept. 7 (190) — A temesrékási jbiróságnál bírói áll. szept. 7 (190) — A kolozsvári kir. Ítélőtáblánál bírói áll. szept. 7 (190) — A szolnoki jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 7 (190) — A szepesófalvi jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 7 (190.1 Kúriai és táblai értesítések. Sátoraljaújhely Cs. L. dr. A levelezőlap elment. — P. K. Farkas-Hakszer (1,339/907., ea. Ligetkuthy) n. e. Somorja Ügyvédjelölt 3 évi jó gyakorlattal, forgalmas fővárosi vagy nagyobb vidéki ügyvédi irodában alkalmazást keres. Beszél tótul és németül. Cím Duchaj Máté dr., Blatnica, Turóc-megye. Azonnali belépésre keresek ügyvédjelöltet, ha remingtonozni tud. Ajánlatok fizetési igényekkel Klein Ede dr., szepsi-i ügyvédhez intézendők. A kulai kir. közjegyzőnél a közjegyzői teendőkben teljesen jártas segéd — esetleg jelölt — azonnal alkalmazást nyerhet. Előnyben részesül, aki a német és valamely szláv nyelvnek ismeretével bir. Érdeklődök forduljanak jelenlegi alkalmaztatásukat is igazoló működési bizonyítványukkal nevezett közjegyzőhöz, akitől a feltételek is megtudhatók. Most végzett fiatal, törekvő ügyvéd társulna, esetleg ügyvédi irodát vidéken átvenne. Érdeklődő kartársam szíveskedjék megkeresését «Ügyvéd» jeligére Pécsre, főposta poste restante küldeni. Teljes gyakorlattal biró ügyvédjelölt, dr. juris irodavezetői vagy ügyvédjelölti állást keres a fővárosban. Címe : Farkas, Ügyvédjelöltek Országos Egyesülete, Szemere-utca 10. Teljes és önálló gyakorlattal biró ügyvédjelölt vidékre sürgősen alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. A szerkesztésért felelősek : Stiller Mór dr. V., Rudolf-rakpart 3. V., Kálmán-utca 16.