A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 33. szám - Két uj dolgozat az ideg- és elmebetegségekről

A JOG 131 hogy alperes szidja őt, helyzetével nincs megelégedve s hogy életének véget vet, mert alperessel már ki nem birja ; e tényekből pedig a kir. Ítélőtábla is azt a meggyőződést merítette, hogy alperes a felperest ennek hibáján kivül hagyta el. A m. kir. Kúria (1907. febr. 28. 9,609. p. sz. a.) a másodbiróság ítéletét helyben hagyja. Indokok: A XXXIII. alatt hiteles másolatban bemutatott közokiratban foglalt házassági szerződés 1. pontjában a peres felek azon kijelentést tették, hogy egymással törvényesen egybekelni szándékoznak s egymásnak kölcsönös hííséget és szeretetet ígérnek; továbbá ugyanazon szerződés 2. pontjában meghatároztatott, hogy az alperest 2,000 K fogja megilletni a felperesnek előtte történő elhalálozása esetében, ugy az esetben is, ha a felperest, ennek hibájából elhagyni kényszerülne. A fentebb megjelölt 2,000 K-t tehát írott hitbérnek kell tekinteni; mert a felperes mint jegyes részéről a házassági hűség feltétele alatt és első helyen a házasságnak a felperes halála folytán történő megszűnése esetére köteleztetett. Ami pedig a szerződés 3. pontjában foglalt azon kikötést illeti, hogy a 2,000 K tekintetében a felperes Kötelezettsége megszűnik, ha az alperes a felperest ennek hibáján kivül elhagyja, ez a kikötés az irott hitbér jogi természetével nem ellenkezik s ezért hatályosnak tekintendő. Minthogy pedig a másodbirósági ítélet indokolásában helyesen kifejtettek szerint bizonyítást nyert az, hogy az alperes a felperest ennek hibáján kivül elhagyta, ennélfogva helyesen rendelkezett a másodbiróság, midőn a keresetnek helyt adott. Egyebekben a másodbiróság ítéletének indokolása fogadtatott el. Férgek által ellepett lakás használható lakásnak nem tekinthető és minthogy jogszabály az, hogy a bérbeadó a lakást használható állapotban köteles a bérlőnek átadni s ha ezt felhívásra nem teszi meg, a bérlő jogosítva van azt használhatóvá tétetni és felmerült költségeit a bérösszegbe beszámítani, vagy ha a bérösszeget megfizette, bérbeadótól a költségeinek megtérítését követelni. A Budapest fővárosi lakbérszabályzat 20. §-a csak jogot ad a bérlőnek, hogy ha a javítások 14 napon tul terjednek, a szerződéstől elállhat, ez pedig nem zárja ki, hogy bérlő a szerződéshez ragaszkodva, annak teljesitését követelhesse ; a lakbérleti szabály tehát nem helyezte hatályon kivül azt az általános jogszabályt, hogy a bérbeadó a bérlőnek ebből származó minden káráért felelős, sőt ezt a jogszabályt a lakbérszabályzat 20. §-a egyenesen fentartja. (Kúria 1907. február 28. I. G. 733. sz.) Már megtörtént felmondást a háztulajdonosra is kiterjedő hatálylyal a házmester csak akkor vonhat vissza, ha a lakbérszabályzat 33. §-ában meghatározott jogkörrel, házkezelői teendőkkel megbízatott, avagy ennek hiányában megbízatása oly terjedelmű, hogy annak természeténél fogva a felmondás s annak visszavonása tekintetében önállóan eljárni jogosult. (Kúria 1907. február 22. I. G. 475. sz.) A kazáncsőrepedésböl előállott baleset a vasút felelőssége szempontjából erőhatalomnak nem tekinthető. (Kúria 1906. decenber 12. 6527. sz.) A haszonélvezőnek a szükséges építkezéseket teljesíteni jogában áll ugyan, de azt a közönséges javításoktól eltekintve, végeztetni nem tartozik, következőkép, ha a kifejezett megbízás nélkül építkezett, ezen az alapon megtérítést nem követelhet. (Kúria 1907. március 8. 158. P. szám.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Minthogy a kereskedelmi törvény nem kívánja meg, hogy a vállalat a biztosítási alapra szánt összegnek az alaptőke többi részétől való elkülönítését kimutassa és a biztosító vállalatok csak arra kötelesek, hogy bejelentsék az elveket, amelyek szerint a befizetett alaptökét, tehát a részvénytássaságoknal az ebben benfoglalt biztosítási alapot is el akarják helyezni és hogy ezek az elvek közzéteendők és eszerint a törvény célja nem az, hogy a cégbiróság a biztosítási alap kezelésének módját ellenőrizze, hanem az, hogy az alaptőke elhelyezésére vonatkozó elvek közzététele utján az érdekelteknek legyen módja saját érdekeiket megvédeni : ezért a részvénytársaság bejegyzését nem lehet annak kimutatásától függővé tenni, hogy a biztosítási alap elkülönítése ki van-e mutatva. A budapesti kir. ítélőtábla(1907. jun. 12. 2,0101907. sz. a.) az elsőbiróság végzését megváltoztatja, a folyamodót kérelmével az elsőbiróság végzésében felhozott okokból elutasithatónak nem találja és az elsőbiróságot további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok : Az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvéből kitűnik, hogy az alakuló részvénytársaság 300,000 koronányi alaptőkéje teljesen be van fizetve, az 50,431/1907. sz. kérvényben pedig a részvénytársaság igazgatóságakijelentette, hogy a 200,000 kor. biztosítási alap az alaptőkében benne van. Ezzel a részvénytársaság eleget tett a K. T. 453. §-a követelményének, mely szerint a cég bejegyzéséhez 200 koronányi biztosítási alap valóságos befizetésének ki, mutatása szükséges, mert nincs akadálya annak, hogy a részvényj társaság az alaptőke egy részét szánja a biztosítási alap alkotására ; és így a jelen esetben az alaptőke befizetett voltának kimutatása j összeesik a biztosítási alap befizetett voltának kimutatásával. Az elsőbiróság álláspontja szerint, a részvénytársaság nemcsak azt köteles kimutatni, hogy a biztosítási alap befizetése megtörtént, hanem azt is, hogy az alaptőkének a biztosítási alapra szánt részét erre a célra elkülönítette, mert különben nincs biztosíték arra, hogy az igazgatóság a biztosítási alapot csak rendeltetéséhez képest használhatja fel. Ez az álláspont nem helyes. A K. T. 453. §-a nem kívánja meg, hogy a vállalat a biztosítási alapra szánt összegnek az alaptőke többi részétől való elkülönítését kimutassa. A K. T. 454. §-ábóí pedig kitűnik, hogy a biztosító vállalatok csak arra kötelesek, hogy bejelentsék az elveket, amelyek szerint a belizetett alaptőkét, tehát részvénytársaságoknál az ebben benfoglalt biztosítási alapot is, el akarják helyezni és hogy ezek az elvek közzéteendők. E szerint a törvény célja nem az, hogy a cégbiróság a biztosítási alap kezelésének módját ellenőrizze, hanem az, hogy az alaptőke elhelyezésére vonatkozó elvek közzététele utján az érdekelteknek legyen módja saját érdekeiket megvédeni. Ennélfogva részvénytársaság bejegyzését nem lehet annak kimutatásától függővé tenni, hogy a biztosítási alap elkülönítése ki van-e mutatva. A cégszövegben előforduló <Európai» jelző pedig nem ütközik a cégvalódiság elvébe, mert az alapszabály 6. §-a szerint, a részvénytársaság célja általában az uti poggyász biztosítása annélkül, hogy az üzlet Magyarország vagy más ország területére korlátolva volna. Minthogy pedig uti poggyászt a dolog természete szerint gyakran szokás egyik ország területéről a másikba feladni és igy a részvénytársaság üzlete egész Európára kiterjedhet, ennélfogva az <>Európai» jelző mint az üzlet megjelölésére szolgáló, nem ütközik a K. T. 11. §-a szabályába. Az elsőbiróság végzésének 3., 4. és 5. pontjában kifogásolt alapszabályi intézkedéseket a folyamodó részvénytársaság igazgatósága az előterjesztéssel kapcsolatos felfolyamodáshoz A) alatt csatolt jegyzőkönyv szerint módosította. E módosításokat pedig az igazgatóság hatályosan elhatározhatta, mert azok nem lényegbe vágók és mert az összes részvényaláirók jelenlétében megtartott alakuló közgyűlés az igazgatóságot egyhangúlag megbízta a cégbiróság részéről netán megkívánandó alapszabály-módosítások elhatározásával. Ennélfogva az e!sőbiróság végzésének 3., 4. és 5. pontjában említett körülmények sem szolgálhatnak most már okul a cégbejegyzés megtagadására. Kiadói ügyletnek nem tekinthető az, amikor a nyomtatási költség a szerzőt terheli és a forgalomba hozott példányok vételára elszámolandó volt, mert itt nincs a kiadó javára történt forgalomba hozatal. (M. kir. Kúria 5,967/1906. sz. 1907. május 1.) A közvetítési dij követelésének elengedhetetlen kelléke a közvetítőnek e részben kifejtett tevékenysége; ha ilyen tevékenységet nem fejtett ki, akkor sem "igényelhet díjazást, ha kiköttetett, hogy arra az esetre is jár neki közbenjárási dij, ha az eladás időközben az ő hozzájárulása nélkül eszközöltetett. (M. kir. Kúria 2,262/907. p. 1907. márc. 21.) A vevő a kapott mustra felmutatásának elmulasztása esetén nincs elzárva attól, hogy az ehhez a mulasztáshoz fűződő vélelemmel szemben a küldött áru mintaszerütlenségét más módon bizonyítsa. (M. kir. Kúria 572/1906 sz. 1907. jun. 14.) Az igazgatósági határozattal tisztétől megfosztott igazgató igényei nem terjedhetnek állásába leendő visszahelyezésére, mert a K. T. 183. §. szerint a társaság az igazgatót esetleges kártérítési igényeinek sérelme nélkül mindig elmozdíthatja. (Kúria 1907. jan. 10. 980. I.) A váltóban fizetési személy megjelölésének nem az a jog] hatálya, hogy nz elfogadó ennek a személynek tartozik a váltó kiadása ellenében fizetni, hanem az, hogy az elfogadó ennél a , személynél, illetve ezen személy által fogja a fizetést a váltó I bemutatása ellenében a váltóbirtokos kezéhez teljesíteni. (Kúria 1907. március. 19. 371. sz. IV. p. t.) Ha a telepes az óvás felvételére rendelt határidőn belül a nála telepitett váltónak tulajdonosává lesz, a telep jogi hatályát elveszti, mert ebben az esetben az elfogadónak hitelezőjévé válik és igy az elfogadó ellen váltójogi igényeinek megóvása céljából sem a birtokában levő váltónak az elfogadónál történendő bemutatására, sem annak megóvatoltatására szüksége nincs. (Kúria 1907. március 15. 501. sz.) A más társaságnál tett életbiztosítási ajánlat elhallgatása csak abban az esetben állapítja meg a közlési kötelezettség megsértését, ha az elhallgatott ajánlat elutasítása oly komoly betegség okából történt, hogy az eszerint tárgyilag fontos körülményről való tudomás befolyással lehetett a biztosítás el vagy el nem vállalására. (Kúria 1907. február 12. 139. sz. IV. p. t.)