A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 33. szám - Két uj dolgozat az ideg- és elmebetegségekről

240 A JOG lotta, hogy ö a serléseket felperes közvetítése folytán vette meg, de az időpontról csak annyit tud, hogy akkor arattak. Felperes annak igazolására, hogy a vétel július 14-én történt, becsatolja alperesnek ezen napon kelt válaszsürgönyét, amelyben ez felperest értesiti, hogy 400 darab sertése eladott, de a többi nem eladó. Ezen sürgönyt azért küldte felperesnek, mert ez kérdezősködött a disznók felöl. Leszögzendö itt azon tény, hogy alperes 400 sertést július 1 l-én eladott és 400 darabja megmaradóit, mint oly menynyiség, amelyet eladni még nem akart. Természetes azonban, hogy ezen disznóknak mégis csak az volt a sorsuk, hogy később eladattak. Felperesnek azonban ezen második 400 disznóhoz senmi köze sem volt, ezekért közvetítési dijat nem is követelt. Alperes azonban el kezdett operálni ezen második 400 disznóval s ugy a tényeket, mint pedig a birót velük összezavarta. Beugratta az elsőbiróságot és felperesnek tiltakozása dacára tanút hallgattatott ki arra nézve, hogy augusztus havában ezen tanúnak adott cl 400 disznót és hogy a felperes által előzőleg tanukép kihallgattatott vevő. ki azt vallotta, hogy felperes közvetítése folytán vette meg a sertéseket aratás idején, tulajdonképpen nem is vevő, hanem csak a most kihallgatott vevőnek egy megbízottja, akit ő csak az átvételre küldött le alpereshez. Ezen tanúvallomás után az elsőbiróság rögtön meghozta Ítéletét s felperest keresetével elutasította azon indokolás alapján, hogy az eladás nem felperes közvetítése folytán történt, mert a felperes által kihallgatott állítólagos vevő csak mint megbízott szerepelt. Az ítélet előtt hiába mondotta felperes : Biró uram, alperesnek 800 disznója volt eladó, ezen vallomással nTÍg nincs beigazolva az, hogy az első 400-at nem az én vevőm vette meg, ki eskü alatt vallotta, hogy az én közvetítésemmel vett 400 darab disznót. Biró uram, lehetséges, hogy a második 400-at vette meg a tanúképpen kihallgatott ujabb vevő, é s hogy az átvételre megbízottként éppen azon egyént küldötte, aki az első 400-at saját számlájára megvette. Mindez hiába, a bíróság szükségtelennek találta a bizonyítás ez iránybani kiegészítését. Felperes azt hitte, hogy az egyes biró tévedését a hármas bíróság reparálni fogja. A felebbezés alkalmával reá mutatott a tévedésre, felhozta, hogy kétszer 400 disznó adatott el, kért erre vonatkozólag bizonyitáskiegészitést, kérte az első vevőnek arra vonatkozólag eszközlendő ujabb kihallgatását, hogy ő a július 14-iki vételnél nem megbízottként járt el. Megint több egy csalódással. 200 K. értékről lévén szó, a felebbezési bíróság eléggé felderitettnek látta a tényállást arra, hogy felperest minden további nélkül keresetével újólag elutasítsa és kimondja, hogy a vitás tényállítást az eddigi bizonyítás eredménye alapján eléggé bizonyítottnak találja. Arra is hiába hivatkozott felperes, hogy az ő vevője határozottan vallotta, hogy az általa eszközölt vétel aratás idején történt, mig az alperes által tanúképpen kihallgattatott vevő augusztusról beszél, ekkor pedig nincs aratás! Minden hiába! Mert minek egy ilyen kis ügyben ujabb tárgyalásokat tartani, ok nélküli munkát végezni,mikor további felebbvitelnek ugy sincs helye ! ? F. b. A lőcsei kir. törvényszék és királyi járásbiróság birái, a lőcsei kir. ügyészség ügyészei, valamint ugyanazon hatóságok jegyzői I.öcsén 1907. augusztus 11-én értekezletet tartottak. Az értekezlet —annak határozott kifejezése mellett, hogy a megindult mozgalom nem bizalmatlanság a mostani igazságügyi kormány iránt s hogy ezen mozgalomnak nincs más célja, mint az illetékes tényezőknek tájékoztatása és különösen az ^ eddigi törvényes intézkedések hiányainak a megjelölése és a sérelmek és kívánalmak előterjesztése, — feltétlenül szükségesnek találja az országos bírói nagygyü lésnek Szegeden sürgősen leendő összehívását és ezenfelül kívánatosnak nyilvánítja és ajánlja a bírák és ügyészeknek erkölcsi és anyagi érdekei előmozdítása végett annak egész Magyarországra kiterjedő állandó szervezkedését, nem fővárosi, de vidéki központtal. Helyreigazítás. A lapunkban folyó ^Korlátolt felelősségű társaság* cimű cikksorozat szerzője gyanánt — nyomdai tévedésből — utóbb Weiiz Mór dr. volt feltüntetve, holott ismeretes, hogy a szerző: Grósz Mór dr. Azon cselekmény, hogy valaki törvényesen el nem ismert vallás terjesztése céljából egy-két embernek vallásos tanokat magyaráz, engedély nélküli gyűlés tartása miatt nem büntethető. A m. kir. belügyminiszter 1907. évi 2,820. sz. határozata. S. vármegye közönségének. R. János ellen 1. csavargás 2. engedély nélkül népgyűlés tartása miatt folyamatba tett kihágási ügy vádlott felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú határozat hozatott: A vármegye alispánja által 1907. évi 2,302. sz. a. a t—i járás főszolgabirája elsőfokú ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető Ítélete megváltoztattatik s vádlott a terhére rótt kihágás és az ennek alapján kiszabott büntetés, valamint az ítélet egyéb jogkövetkezményei alól felmentetik. A kbt. 02. §-a a jelen esetben alkalmazható nem volt, mivel ezen szakasz megkívánja, hogy a büntetlen előéletű egyén bizonyos idő alatt leendő foglalkozásszerzésre utasittassék. A 766/98. sz. belügyminiszteri rendelet alapján való eljárást pedig nem vonhatja maga után vádlott azon cselekvése, hogy egy-két embernek vallásos tanokat magyarázott, nekik vallásos dalokat énekelt. Kéményseprési dij iránti követelés érvényesítése ügyében az eljárás a kir. járásbiróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1907. évi május hó 27-én hozott határozata. A kir. minisztérium J. Györgynek A. Rudolf (Radu) elleni 5 K. 78 fii. kéményseprési dij és jár. iránti ügyéből a b —i kir. törvényszék és B. vármegye a—i járásának főszolgabirája között felmerült hatásköri összeütközés esetét az 1869. évi IV. t.-c. 25. §-a alapján vizsgálat alá vévén, következő határozatot hozott: Ebben az ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: J. György f—i kéményseprő A. Rudolf (Radu) sz—i lakos ellen 5 K. 78 fii. kéményseprési dij és jár. erejéig fizetési meghagyás kibocsátását kérte a b—i kir. járásbíróságtól. A kir. járásbiróság a kérelmet visszautasította, mert a kéményseprés minden kéménytulajdonosra kötelező lévén, a közrendészeti szempontokon alapuló közigazgatási rendelkezés nyomán keletkező, minden érdekeltet feltétlenül kötelező és mintegy illeték természetével biró dijak fedezéséről való gondoskodás és a dijak behajtása közigazgatási útra tartozik ; következéskép a kéményseprői dijak megáilapitása és behajtása abban az esetben, amikor a hivatalos beosztás alapján teljesített kéményseprésről van szó s a díjkövetelés nem magánjogi szerződésen alapszik, a közigazgatási hatóság előtt kérendő. A b —i királyi törvényszék a kir. járásbiróság végzését helybenhagyta, mert a kérelmező követelése közrendészeti intézkedésből, szabályrendeletileg kötelezett kéményseprési munkák teljesítéséből származik, mert nincs oly külön törvényes intézkedés, amely az ilyen dijak iránti követeléseket a bíróság hatáskörébe utalná, a közigazgatási hatósági intézkedéseken alapuló eljárás költségeinek behajtásáról pedig a közigazgatási hatóság tartozik gondoskodni. J. György ezután B. vármegye a—i járásának főszolgabirája előtt kísérelte meg követelésének behajtását, azonban a főszolgabíró őt a rendes biró útra utasította, mert a belügyminiszternek 237,455/901. számú határozata szerint a kéményseprési szabályrendeletek által megállapított és vitássá nem tett kéményseprési dijak rendes közigazgatási uton hajtandók be, mégpedig az iparhatóságok által, a vita tárgyává tett ily követelések ellenben birói útra utasitandók: minthogy pedig ebben az ügyben A. Radu a követelést a főszolgabíró előtti nyilatkozata szerint nem ismerte el és igy vita tárgyává tette, J. György a rendes bírói útra volt utasítandó. Eszerint a b—i kir. törvényszék és B. vármegye a- i járásának főszolgabirája között hatásköri összeütközés esete merült fel, amelynek elintézéseképpen az ügyet a kir. bíróság hatáskörébe kellett utasítani, mert sem az a körülmény, hogy a kéményseprést minden kéménytulajdonos köteles végeztetni, sem az, hogy a kéményseprést csak a hatóság részéről kijelölt kéményseprő végezheti és hogy a kéményseprés diját hatósági szabályrendelet állapítja meg, nem minősiti a kéményseprő és a seprető fél között fennálló jogviszonyt közjogi viszonynyá és annak magánjogi jellegét nem változtatja meg, mert minden magánjogi viszonyból származó követelés — hacsak kifejezetten más útra utasítva nincsen — birói útra tartozik, olyan jogszabály pedig nincs, amely a kéményseprési dij iránti követelés érvényesítését közigazgatási útra utasítaná. (68,443/907. B. M. sz.) Kúriai és táblai értesitésekKérdezösködö t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Pécs K. M. dr. Horváth-Horváth érk. 2,537/907. p. sz. a. ea. Végh József, n. e. — Somorja P. K. dr. Legközelebb — Vál B. J. dr. Patrovits— Langermann érk. 2.394/907. v. sz. a. ea. Reichart, a sür getö kérvény aug. 12. intéztetett el (visszautasitólag.) Ügyvédjelölt 3 évi jó gyakorlattal, forgalmas fővárosi vagy nagyobb vidéki ügyvédi irodában alkalmazást keres. Beszél tótul és németül. Cim Duchaj Máté dr., Blatnica, Turóc-megye. Azonnali belépésre keresek ügyvédjelöltet, ha remingtonozni tud. Ajánlatok fizetési igényekkel Klein Ede dr., sepsi-i ügyvédhez intézendők. A kulai kir. közjegyzőnél a közjegyzői teendőkben teljesen jártas segéd — esetleg jelölt — azonnal alkalmazást nyerhet. Előnyben részesül, aki a német és valamely szláv nyelvnek ismeretével bir. Érdeklődők forduljanak jelenlegi alkalmaztatásukat is igazoló működési bizonyítványukkal nevezett közjegyzőhöz, akitől a feltételek is megtudhatók. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek! Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V. Kálmán-utca 16. V., Rudolf rakpart 3. PALLAS RÉSZVÉNY i ARSASAG NYOMDÁJA BUDAPESTEN