A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 28. szám - Szemelvények az én hagyaték-tárgyalásaimból. 2. [r.] - A fővárosi állami rendörségnek 1906. évi működése. 2. [r.]

A JOG 215 mesnek találtatik és bennfoglaltatik a kiderítetlen büntettek sorában. Rendőri szempontból, fájdalom, sokkal fontosabb egy szociáhsta mozsdatlan szájú beszédének a megfigyelése vagy az utcán egyedül sétáló hölgyek többé-kevésbbé jogosult zaklatása, — mint valamely a vagyon ellen elkövetett bűntettnek erélyes nyomozása. A nyomozás meg lesz kezdve, hosszú időközökben egy két tanú kihallgatva, aztán az akta félre lesz téve és csak hetek, hónapok múlva újból elővéve. Hogy legyen az ily eljárásnak sikere? A köz érdeke nem szorítkozik csupán a testi épség vagy az állam ellen elkövetett vétségek üldözésére, — a civilizált államok példája szerint : a rendőrség csak akkor áll feladata magaslatán, ha fáradhatlan buzgalommal deríti ki a vagyon ellen elkövetett minden bűntényt és viszaszerzi a lopott vagy rabolt értéket. A politikai bűntetteket csak Oroszország helyezi első sorba, — ezt utánozni pedig nem lehet fővágyunk. Nehogy azonban bárki által túlzással vagy ferdítéssel vádoltassunk, szórói-szóra ide iktatjuk a jelentésnek következő passzusát (108. 1.): «A detektivosztály megelőző és feltedező szolgálatára az elmúlt év politikai és szociális mozgalmai egyaránt bénitólag hatottak Különösen a minduntalan felbukkanó sztrájkok vonták el a detektív testületet igen gyakran legfontosabb hivatásától : a bűnügyi nyomozások keretében teljesítendő puhatolástól, a bünfelderitésnekmunkájátóh. — De nemcsak a detektivekről szól az ének, hanem a nyomozások eszközlésével megbízott rendőrtisztviselők mulasztásai is — bár leplezettebb alakban — nyernek megerősítést a 86. lapon. ((Tagadhatatlan, — ugy mond a jelentés, — hogy ha a bűnügyi nyomozások terén működő személyzetre annak túlterheltsége nem nehezednék olykor-olykor (?!) bénító hatással, a siker-százalék is kedvezőbbre lendülne.» (! !) Méltán sorakozik ezekhez az 1904. évi működésről beszámoló jelentés, mely szórói-szóra a következőket mondta : «Rabos ügyeké lévén az elsőbbség, a kevésbbé fontos vagyon elleni bűncselekmények nyomozása csak hetek, hónapok múlva kerül sorra és akkor a károsult már bottal ütheti a tolvaj és lopott holmija nyomát!!!* E nyílt beismerés (és ez az egyetlen enyhítő körülmény), főv. bűnvádi nyomozásunknak teljes csődjét jelenti. A tolvajok és betörők azért vándorolnak ide ily nagy számban, mert itt találják Eldoradó-jukat. Naponta fohászkodnak bizonyára az egek urához, hogy csak tartsa meg jó sokáig testi és lelki épségében jótevőjüket: a jó rendőrséget és a kedves, derék, — köreikben közismert, közszeretetnek és tiszteletnek örvendő detektivbácsikat. Hálából egyszer talán még őket is ellopják. Máskép vélekedik persze a nagy közönség, — de ennek véleményére a rendőrség ugy sem ad semmit. Igazán csodálatos, hogy ily praktikus berendezés mellett még mindig akadnak «ügyetlenek», akik a rendőrség hálójába belekerülnek. Kell-e még külön indokolnunk, hogy ebben rejlik a meg nem téritett horribilis kárösszegeknek a kulcsa ? Hogy fenti tények mellett a rendőrségnek azon öndicsekvése, hogy ((erejének kímélete nélkül a bünfelderités nagy munkájából veszi ki teljességgel részét» — önámitásnál nem egyéb? — Risum teneatis! Lássuk csak, hogy mivel mentegeti a rendőrség a csekély kármegtérités körüli vétkes mulasztásait? Első sorban azzal, hogy a bemondott kár nem felel meg a tényleges kárnak és hogy rendszerint jóval nagyobb kár lesz bemondva. — Gyenge érv ! Ezt a rendőrség pusztán állítja, de semmivel sem bizonyítja. De ha tényleg így is volna, ugy ez viszont egyensúlyozva lesz azáltal, hogy gyakran sokkal kisebb kár lesz bemondva. Puszta állításokkal azonban nem érünk célt. A második érv az, hogy a lopott készpénz a tolvaj kezéből azonnal más kézbe vándorol. — Szinte gyenge érv, mert a rendőrségnek ezen bűnrészeseket is éppúgy kellene kinyomoznia és a pénzt előteremtenie. Hogy a gyújtogatások és tűzkárok meg nem téríthetők, ez tény, — de ez csekély százalékát képezi az okozott károknak és e rovatba nem is tartozik. Utolsó érvül felhozza a jelentés azt, hogy a sikkasztások, csalások, csalárd bukások és okirathamisitások «a társadalmi és gazdasági élet medrében bukkannak fel, ahová a rendőrségnek alig lehet betekinteni» és hogy ezeket megakadályozni módjában nincs». Mit szólnának a külföldi rendőrségek vezetői, — ha e bölcs mondást elolvasnák ? Éppen ezek a büntettek képezik a külföld rendőrségének legkiválóbb és legsikeresebb működésének tárgyát. De persze ott szakavatott rendőrtisztviselők és ügyes szimatu detektívek alkalmaztatnak. Mily messze tartunk még mindkettőtől. A felhozottak után fölötte problematikusnak tetszik a jelentésnek azon állítása, hogy «sem a kárösszeg, sem a megtérült összeg : nem vehető karakteristikonnak a nyomozások sikerének, vagy általában a közbiztonság állapotának megítélésére.)) És épp oly megtévesztő azon további állítás, hogy a rendőrség arra is gondot fordit, hogy a károsoknak kára megtérüljön «és ha ez nem jár mindig sikerrel, ugy ez sokszor a bűnesetek sajátosságával (?!) magyarázható, vagy oly okok összeműködésének tulajdonítandó, melyek megelőzése vagy megváltoztatása nem függ a rendőrségtől.)) —Jövőre jobb érveket kérünk, mert az ily kongó phrasisok komoly számba nem vehetők és csak átlátszó leplet képeznek, mely alól a rendőrség tehetetlensége és megbocsáthatatlan gondatlansága világosan kilátszik. Révai Lajos dr. (Folytatása következik.) Belföld. Uj törvényjavaslatok. A képviselőház f. hó 5-iki ülésén Günther Antal igazságügymir.iszter négy törvényjavaslatot nyújtott be : a végrehajtási eljárás módosításáról és kiegészítéséről, a büntetőtörvény és a bűnvádi perrendtartás kiegészítéséről és módosításáról, a kereskedelmi üzlet átruházásáról és a csekkről. Ezeket a törvényjavaslatokat a képviselőház csak az ősszel fogja tárgyalni. (A végrehajtási eljárás.) Ez a törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról szóló 1881. évi LX. törvénycikket módosítja és kiegészíti. A javaslat főbb pontjai a következők: A végrehajtás alól kivett tárgyak sokkal szabatosabban állapittatnak meg és bővíttetnek. Le nem foglalhatók a tisztviselőknek, hivatalnokoknak, lelkészeknek, tanároknak és tanítóknak, közjegyzőknek, ügyvédeknek, orvosoknak, mérnököknek, íróknak, művészeknek és általában tudományos vagy művészi hivatáskörben működő személyeknek hivatásuk g\akorlásához tartozó könyvei, iratai, mintái, műszerei, segédeszközei; a gyógyszertár berendezése, munkaszerei, tartályai és árukészlete; a végrehajtást szenvedőnek és háznépének a háztartáshoz szükséges házi- és konyhabútor, edények, főzőés evőeszközök, kályhák, tűzhelyek, a ruházkodáshoz szükséges tárgyak, a szükséges ágy- és fehérnemű; a végrehajtást szenvedőnek és háznépének iskolai könyvei és taneszközei; kisiparosoknak, kézműveseknek, ipari (gyári) munkásoknak, napszámosoknak és általában azoknak, akik magukat kézimunkával tartják fenn, a keresetük folytatásához szükséges szerszámok, eszközök, műszerek és állatok, továbbá kisiparosok és kézművesek feldolgozható anyagkészlete 150 korona érték erejéig; a végrehajtást szenvedőnek és háznépének egy havi időtartamra szükséges élelmi tüzelő- és világitószerek, ezek hiányában pedig a lefoglalható készpénzből a beszerzésükhöz szükséges összeg; annyi készpénz, amennyivel a végrehajtást szenvedőnek és háznépének szükséges lakbérlet költségei egy negyedévre fedezhetők; a végrehajtást szenvedő választása szerint: egy tehén vagy négy juh, vagy négy kecske, úgyszintén ezen állatok részére félévi takarmány, ennek hiányában pedig a lefoglalható készpénzből a beszerzéshez szükséges összeg; mezei gazdálkodással foglalkozók részére az általuk házilag művelt vagy műveltetett, de legfölebb tizenkét kataszteri holdnyi szántóföld műveléséhez szükséges vetőmag, igavonó jószág, gazdasági eszköz és trágya ; vetőmag hiányában pedig a lefoglalható készpénzből a beszerzéshez szükséges összeg. Ötven koronán aluli pénzösszeg behajtásánál a végrehajtást hivatalból kell foganatosítani s a végrehajtatónak nem jár költség. Közszolgálatban levők évi és havi fizetéséből legfeljebb egyharmad foglalható, ugy azonban, hogy legalább évi kétezer korona érintetlenül maradjon. (Eddig 1000 korona.) Nyugdíj és kegydij szintén csak egyharmadrészben foglalható, meg kell maradni legalább 1,200 koronának. A magánhivatalnoki évi fizetések csak felerészben foglalhatók le, nem foglalható 1,200 korona. (Eddig 1,000 korona.) Napidijak csak négy koronán felül foglalhatók. (Eddig három koronán felül.) Munkabéreknek, ha azokat nap- vagy hétszám szerint fizetik, csak az a része vonható végrehajtás alá, amely a naponta négy l koronát kitevő összeget meghaladja. Ha a végrehajtást szenvedőnek több járandóságára vezetnek végrehajtást, az ott meghatározott mentesség őt mindegyik járansága után külön illeti meg. Ösztöndijak, hatóság által adott tanulmányi és utazási segélyek nem foglalhatók le Az árverési hirdetményben az adós nevét nem kell kitenni Az árverési hirdetményt a hivatalos lapban egyszer közzé kell tenni, ha a kikiáltási ár 4000 koronát meghalad. (Eddig már 000 koronánál). (A büntető javaslatok.) A büntetőtörvény és a perrendtartás módosításáról szóló javaslat behozza a feltételes elitélés intézményét, módosítja a loI pás büntetéséről szóló rendelkezéseket és intézkedéseket tartalmaz ) a leánykereskedés ellen. A javaslat főbb pontjai a következők. A büntetés feltételes felfüggesztéséről szóló paragrafusok : ' A bjróság az egy honap.pt.meg nem haladó tartamban ki-