A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 26. szám - A beteg igazságügy

A JOG 207 évi_ április hó 14-én tartott ülésében a kongresszus helyéül Pécset, időpontjául a folyó év szeptember havának 6. és ?'. napját tiizte ki. Ugyanezen üléséből kifolyólag felkérte a társegycsülefeket annak közlésére, mily kérdéseket kívánnak az első kongresszuson megvitatás tárgyává tétetni, a kongresszus budapesti előkészítő bizottságát pedig felkérte, hogy e közlések tekintetbe vételével a tárgyalás alá v.eendő kérdéseket véglegesen állapítsa meg. Minthogy a társegyletektől e kérdésekre érdemi válasz nem érkezett, az idő rövidsége miatt a budapesti előkészítő bizottság megállapította a •/• alatt idezárt kérdéseket. A megállapításnál tekintettel volt a rabsegélyezés szervezésére, a patronage kérdései közül azokra, melyek égető megoldást, a visszaesés megakadályozását célzó, még forrongó eszmék közül pedig azokra, melyek sürgős megvalósítást igényelnek. Az első kérdés egyébként azt az anyagot öleli fel, melynek megvitatását a pécsi rabsegélyző egyesület kívánatosnak mondotta. Előadóul az első kérdésnél a bizottság Angyal Pál dr. jogakadémiai tanár urat, a másodiknál Nagy Dezső dr. orsz. képviselő urat, a budapesti ügyvédi kör gyermekvédő bizottságának elnökét, a harmadiknál Finkey Ferenc dr. jogakadémiai tanár urat óhajtja felkérni. Ezek az előadások s az azokhoz fűződő vita kitöltené a kongresszus délelőttjeit, a délutáni órákban a külföldi patronage szervezetek ismertetése volna kívánatos. Erre az ismertetésre Finkey Ferenc dr., Angyal Pál dr., Bernolák Nándor dr. és Csiky l.ajos dr. urakat óhajtja felkérni a bizottság, akik a szervezeteket — Csiky dr. kivételével — a helyszínén tanulmányozták. A kongressussal kapcsolatosan a tagok Pécs városát s az ott rendezett országos kiállítást is megtekinthetnék. Erre a célra legalkalmasabb szeptember hó 8-ik napja volna. E tervezetet s a kongressusra kitűzött kérdéseket azzal a kérelemmel van szerencsém megküldeni, hogy a folyó év június hó 5-ik napjáig velem közölni méltóztassék a tervezethez való hozzájárulását, a résztvevők nevét, azt, hogy ki mily kérdés megvitatásában kíván részt venni, valamint észrevételeit az esetben, ha a kitűzött kérdések, vagy programmtervezet módosítását, vagy kiegészítését látná szükségesnek)). A beérkező vélemények s észrevételek alapján, a pécsi előkészítő bizottsággal egyetértőleg fogjuk megállapítani és még a jövő hó folyamán a választmánynyal közölni: a kongresszus végleges napirendjét. 7. Az Országos Rabsegélyző Kongresszus napirendjére kitűzött kérdések a következők : I. Mily alapon kellene hazánkban szervezni a rabsegélyző egyesületek központi és esetleg kerületi szervezetét ? E szervezésnek végleges keresztülviteléig kívánatos volna-e több, a patronage ügye iránt érdeklődő hazai szakférfiú részvételével ideiglenes központi szervezetet alakítani ? II. Hazai visszonyaink figyelembe vételével miként kellene a Gyermekvédő-Liga, az Cgyvédi Kör Gyermekvédő Bizottsága és a Gyermekvédő Egyesületek közreműködése mellett oly szervezetet létesíteni, — amely a büntető bíróságok elé kerülő, vagy javítóintézetekből, illetőleg a fogházakból szabaduló fiatalkorúak érdekében a patronage tennivalóit legsikeresebben végezze? III. Mily módon lehetne a rabsegélyző egyesületek tagjainak érdeklődését felkelteni a végből, hogy a működő tagok a rövid időn belül szabaduló elitéltekkel már a letartoztató intézetekben érintkezzenek ? A Pécsi Előkészítő Bizottság június 2-án tartott ülésében a fenti tervezethez hozzájárult s ezt a budapesti bizottságnak bejelentette, azzal, hogy szeptember 6 és 7-én délután Angyal Pál jogtanár felolvasást fog még tartani: «A letartóztatottak családtagjainak támogatása, kapcsolatban a vonatkozó külföldi intézmények ismertetésével; Buday Dezső dr. egyet. m. tanár árvaszéki ülnök: «A rabsegélyezés és a modern kriminológia^ cimen és amennyiben az idő engedi, Varga Nagy István pécsi kir. táblai bíró, a pécsi rabsegélyző egylet elnöke : «Mik voltak eddig rabsegélyügyünk fejlődésének akadályai és miként lehetne ezen akadályokat elhárítani ?» cimen. A bpesti bizottság jun. 9-én tartott ülésében véglegesen megállapította a kongresszusi előadások és felolvasások programmját s a legközelebbi napokban fogja azt az egyletekkel közölni. Irodalom. A beteg igazságügy. Ez a címe egy e napokban a könyvpiacon megjelent röpiratnak, melynek szerzője Gál Lajos kir. aljárásbiró. Szerző különösen a bírák helyzetét közvetlen bő tapasztalatain alapuló ismertetésével és azok javítását célzó javaslataival már általánosan ismert jó hangzású nevet vívott ki magának a jogi irodalomban. E füzet, melyet szerző az igazságügyminiszternek, a jogászközönségnek és a jogkereső közönségnek figyelmébe ajánl, valóban megérdemli a gondos figyelembevételt. Az I. fejezetben ^visszapillantás* cime alatt ismerteti a a bíráknak közreműködését, az állami tisztviselők anyagi és erkölcsi helyzetének javítására irányzott tevékenységben. Kimutatja, hogy a bíráknak köszönhető nagy mértékben, hogy az első országos tisztviselői kongresszus összejöhetett és valamelyes eredményt elérhetett és bár a birák kivették részüket a tisztviselők helyzetének javítását célzó fáradozásból, mégis ők jutottak a legmostohább helyzetbe és az ő sérelmeik szaporodtak meg. A II. fejezetben a birák sérelmeit sorolja fel. Ezek: 1. A titkos minősítés. 2. A szerves egész szolgálati pragmatika hiánya. 3. A tiltott pártfogás (protekció) visszaélései. 4. A felügyeleti és főfelügyeleti hatóságok által személyi ügyekben elkövetett törvényellenes intézkedések, ő. A csekély javadalmazás. 6. A pályázatoknál részben űzött titkos és meg nem engedhető gyakorlat. 7. A minősítési törvény téves értelmezése. 8. A családos birák hátrányos helyzete a nőtlenekkel szemben. 9. Az elsőfolyamodásu birák és albirák tulterheltetése. 10. Az előléptetési viszonyok, hátrányos esélyei és az automatikus előléptetés szükségessége. 11. A fegyelmi törvény hiányai és a fegyelmigyakorlat tévedései. 12. Lakbérleti viszonyok figyelmen kívül hagyása. 13. Az előkészítő szolgálat elhanyagolásának befolyása a bíró helyes kiképzésére. 14. A főnöki rendszer ez idő szerint tapasztalható fogyatkozásai. 15. Vizsgáló birák kirendelésének kérdése. 10. Az ügyészi intézmény függőségének káros hatásai. 17. A birói állás tekintélyének téves értelmezése. 18. Személyi táblázatok őrzése és az ezekbe vezetett jegyzetek káros behatásai. 19. Önkényes ügybeosztás és ennek sérelmes jelenségei és az ellenőrzés tulhajtása. 20. Az egyéniség (speciális képesség) kifejlesztésének elhanyagolása. 21. Egyforma képesítés, különböző mérlegelés. 22. Az alárendeltségi érzet bűnös ápolása. A füzet többi részében e sérelmeket bővebben megvilágítja és azok illusztrálására statisztikai és tapasztalati adatokat sorol fel, végül pedig a bíróságok és ügyészségek tagjaira vonatkozó szolgálati pragmatika főbb pontjainak vázlatát terjeszti elő. Bár szerző nézeteit mindenben nem osztom, nag\on sok beható megfigyelésen és szerzett tapasztalatokon alapuló és az előadás közvetlensége, valamint a meggyőződés heve által ható módon sok oly gondolat és eszme hangoztatva van a kis füzetben, melyek j az intéző körök és szakközönség figyelmét méltán megérdemlik. A felsorolt sérelmek közt különösen a titkos minősítés, a teljes szolgálali pragmatika törvényének hiánya, a protekció viszszaélései, a javadalmazás elégtelensége, a pályázatoknál követett helytelen eljárás gyors orvoslást igényelnek, mert a jó igazságszolgáltatás túlnyomóan a birói kar minőségétől függ. Lehetnek I az anyagi és alaki törvények a legjobbak, ha a bíró nem elég képzett, ha jellembeli fogyatkozásai vannak, ha benne a jog- és igazságérzet hiányzik, ha anyagi és erkölcsi helyzete nem biztosítja függetlenségét, nincs biztosíték, hogy a perekben az igazság fog győzni. Ha tehát jó igazságszolgáltatást akarunk, azokat az intézményeket létesítenünk kell, melyek a hivatása magaslatán álló birói kar képződését biztosítják és az emiitett sérelmeket orvosolni kell, és fényes bizonyítéka volna az igazságügyminiszter hivatottságának, ha e sérelmeket orvosolja, és pedig nemcsak ígéretekkel, hanem tettekkel és ha minél előbb a cselekvés terére lép. Hogy csak a pragmatika kérdéséi említsem, hány miniszter sürgette a pragmatika alkotását akkor, mikor még csak egyszerű képviselő volt, mihelyt azonban kormányra jutott, mintha azelőtti ígéretéről megfeledkezett volna. Kossuth pedig alig egy éve, hogy kereskedelmi miniszter, máris a vasutasok részére a szolgálali pragmatika javaslatát elkészitette, a törvényhozás elé terjesztette és fáradságot nem kiméivé és a sok akadálytól meg nem ijedve arra törekszik, hogy az mielőbb törvénynyé váljék. Es bár kétségtelen, hogy e pragmatika-javaslatnak sok hiánya van és az sok módosításra és javításra szorul, már annak beterjesztése bizonyítja az illető miniszter valódi államférfiúi hivatottságát és belátását, mert tagadhatlan, hogy egy gramm tett többet ér, mint egy mázsa beszéd vagy igéret. Szerzőnek azt a' nézetét, hogy a birói és ügyészi kaiszámára külön szolgálati pragmatika alkotassék, nem osztom, hanem a mellett vagyok, hogy az általános szolgálati pragmatika a birói és ügyészi karra is kiterjedjen, azonban a különleges állásnál fogva szükséges némely különös rendelkezések egy külön fejezetben tárgyaltassanak. Nem osztom továbbá szerzőnek idegenkedését az ellen, hogy a gyakorló ügyvédek közül is nevezetessnek ki birák. De ez természetesen ne pártérdekből, hanem az igazságszolgáltatás érdekéből történjék és oly arányban, hogy az által a birók előléptetési viszonyai nagyobb hátrányt ne szenvedjenek. A néhány pontban való nézeteitértés dacára azonban nem zárkózhatom el annak elismerése elől, hogy szerző számos figyelemre és megvalósításra érdemes eszmét pendített meg, és a meggyőződés hevével azok megvalósítása mellett lándzsát tör. Kívánatos, hogy irányadó helyen azokat beható figyelemre méltassák és a lehetőség határai közt a felhozott sérelmeket orvosolják Keleti Ferenc dr. De la notion du droit subjectif de punir. (A szubjektív büntetési jog fogalmáról). Irta Rocco Artúr dr., ferrarai egyetemi tanár. Olaszból franciára fordították Tóth László dr., a spanyol kir. Tudományos Akadémia tb. tagja és Verdier Gábor, riomi főtörvényszéki biró. Lenyomat a Journal du ministért publie-böl. Páris. Marchal et Biliárd, 1907. Die allgemeinen Bestimmungen des nicaraguanischen Strafrechts. Irta Thót László dr. Lenyomat a Gerichtssaal 70. kötetéből. Stuttgart, 1907.