A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 25. szám - A büntetőjogi uj irányok

196 A JOG zetnek legalább 100,000 frt részvénytőkével kell bírnia, melyből a felének tényleg befizetve kell lenni. A takarékbetétek összege meg nem haladhatja a részvénytőke és tartalékalap 15-szőrösét. Az esetleges többletet pupillárís biztosítású értékekben kell elhelyezni. A takarékpénztárak csak a következő üzletágakkal foglalkozhatnak : Jelzálogüzlettel, melybe a takarékbetétek 75%-át fektethetik, de a kölcsönök kétharmadrészének olyannak kell lenni, hogy bármikor záloglevelek kibocsátásának alapját képezhessék, vagy hogy e célból más intézetekre átruházhatók legyenek. Váltóleszámítolással, melynél óhajtandó, hogy a leszámitolt váltók legalább két jó aláírással bírjanak. LombardürJettcl', melynél csak .forgalomban levő értékpapírokra adhatók előlegek és pedig megszabott kamatozású értékpapíroknál, az árfolyam fc0%-a erejéig, egyéb értékeknél 50% erejéig. A takarékbetéteknek legalább 10%-át biztositékképpen értékpapírokban kell elhelyezni. A mérleg ellenőrzésére törvényhozási uton kell szigorúbbá tenni a felügyelő bizottsági tagoknak a mérleg mepbirálására vonatkozó felelősségét s kártérítési kötelezettségét. A fcliigyelö bizottságba az intézet kötelékén kivül álló s a könyvelésben és mérlegkészítésben jártas szakképzett egyének választandók. Mindenesetre legalább egy felügyelő bizottsági tagnak birnia kell e minősítéssel. A kereskedelmi és iparkamarának szervezete egy új osztálylyal: a hitclosztálylyal bővítendő. Az intézetek mérlegének egy példányát e hitelosztályhoz is be kell terjeszteni. Azoknak az intézeteknek, amelyek a reformtervezetben megkivánt tőkével nem rendelkeznek, öt évi haladék lenne adandó a tőkeszaporitásra s három év a betétek elhelyezésére vonatkozó intézkedésekhez való alkalmazkodásra. E reform kiterjedne mindazon intézetekre, amelyek takarékbetétek elfogadásával foglalkoznak, kivéve az oly intézeteket, melyeknek legalább öt millió forint befizetett részvénytőkéjük van. Emez előadói tervezetet az albizottság némileg módosította, kimondván, hogy a jövőben létesülő pénzintézetekre nézve minimális 100,000 forint alaptőke teljes befizetését kívánja és csak a már régebben fennálló takarékpénztárakra nézve mondassák ki, hogy 50,000 forint alaptőke elégséges biztosíték, a betétek maximumát az alap- és tartaléktőke tizenkétszeresében állapította meg. A felügyelő bizottság kvalifikációja tekintetében olyan szövegezést fogadtak el, hogy mindenkor elégséges, ha a felügyelő bizottságnak legalább egy tagja bir speciális szakképzettséggel. Azt a javaslatot, hogy a kereskedelmi és iparkamarákat hitelügyi osztálylyal kell kiegészíteni, az albizottság egyhangúlag magáévá tette. Már az eddigiekből látható, hogy a takarékpénztári reform mikéntjére nézve a szakemberek véleményei több főpontra nézve megegyeznek, viszont egyes pontokra nézve lényegileg eltérnek. így a jogászgyiilésen a kérdés megvitatásában részt vett, valamint a már ezt megelőzőleg e kérdéssel foglalkozott szakemberek többnyire amellett érveltek, hogy a saját és idegen tőkéknek csak egy kisebb része, legfeljebb egy harmada fektettessék jelzálogkölcsönökbe és ingatlanokba, sőt Galgóczy János «Hitelügyünk szervezése* cimü értekezésében, mely annak idejében a Magyar tudományos akadémia nemzetgazdasági szakosztályában felolvasva lett, azon indítvány foglaltatott, hogy az ingatlanokba és jelzálogkölcsönökbe való elhelyezés egészen eltiltassék, addig a «Magyar Takarékpénztárak központi jelzálogbankja)) igazgatói értekezletének előadója véleménye szerint a betétek 75%-át lehetne jelzálogkölcsönökbe fektetni. A tekintetben is elágaznak a vélemények, hogy mennyiben bízandó a takarékpénztári intézmény az autonóm tevékenységre és mennyi tér engedtessék az állami beavatkozásnak és ellenőrzésnek. Annnyi azonban kétségtelen, hogy a takarékpénztári intézmény nálunk törvényhozási szabályozásra szorul és annak mielőbbi megtörténte ugy a betevők, mint a részvényesek érdekében kívánatos, sőt szükséges. A büntetőjogi uj irányok. Irta DEPEIGES JÓZSEF dr., riomi főállamügyész. Franciából fordította THÓT LÁSZLÓ dr. (Folytatás.)*) Büntető intézményeink normális fejlődése tehát kielégítő, s anélkül, hogy szükség volna a btk. alapelveinek a teljes fölforgatására, eredményesen lehet folytatnia bűntett elleni harcot. Mégis szemére vetik a törvénynek és a birák jelenlegi törekvéseinek, hogy a rövid tartamú szabadságvesztés-büntetésekkel visszaéléseket idéznek elő, mert azok semmi megfélemlítő hatással sincsenek a koldulókra és csavargókra, fogházaink ezen állandó vendégeire és mert azok még csak kísérletet sem engednek amaz egyéneknek az erkölcsi reformálására. Azonban a hiba nem az 1810. évi kódexből származik, amely a koldustelepek és a javítóintézetek tervbe vett intézményével, tel*) Előző közlemény a 24: számban. A tag köteles fellépése előtt 14 nappal érkezése napját tudatni, mert ellenkező esetben a szerződés hatályát veszti. Ugyanakkor beküldendők censura céljából az előadandó szavalati és énekdarabok 2 példányban. Idegen nyelvű szöveg mellé német fordítás melléklendő (3-ik pont). Az igazgatóság levonja a tag részére járó fizetésből az ügynök által kikötött províziót. Utóbbi elesik, ha a vendégszereplés elmarad (4. pont). A felmondás 14 napra szól és mindennap eszközölhető (7. pont). Ha a szerződés tartama alatt a tag betegség folytán vagy bármi más okból mutatványszámait rosszabbul adná elő, mint első fellépése alkalmával, a szerződés 3 napon belül felbontható ; éppúgy, ha a tag betegsége 3 napnál tovább tart. Elesik a fizetés azon napokon is, amelyeken az előadás elmarad vagy a tag a fellépésben rendőri tilalom folytán akadályozva van ; épp ugy akkor, ha a színház helyiségeiben bál rendeztetik (!!) (8. pont). Természetesen itt is szerződésszegés esetére a kötbér ki van kötve. A szerződés végén függelék gyanánt szerepel a 10. szakaszból álló házrend. Nagyjában megegyezik az a színházak törvényeinek főbb pontjaival, eltérés csak annyiban van, hogy a tag akkor is elbocsátható, ha az Orpheum kávéházában és egyéb helyiségeiben akár szóval, akár írásban vagy újságcikkekben illetlenül viselkedik. (?!) A férfitagnak nem szabad a nézőtéren födött fővel megj elennie, sem ottan jogosulatlanul tartózkodnia. A v-Folies Caprice* tagja határozott időre szerződtetik ugyan, de az igazgatónak jogában áll ennek dacára : a szerződést néhány napi felmondás mellett felbontani. (1. §.) A tag köteles legjobb ereje szerint, művészete és tehetségéhez képest, az Ensemble sikeréhez hozzájárulni. (Nach bestén Kraeften der Kunst und Talente, ais Saenger und Schauspieler sich dem Direktor zur Verfügung zu stellen, wann, wo und wie oft das Repertoir es erfordert, sowie zum Gelingen des Ensembles alles Mögliche beizutragen.) Köteles továbbá saját szólói, jelenetei és betéteihez a szükséges zenedarabokat, kellékeket és kosztümöket, melyeknek ((kifogástalanoknak és tisztáknak kell lenniök», sajátjából szolgáltatni. A kosztümöknél, a készülékeknél és kellékeknél előadás közben előfordulható balesetekért az igazgatóság nem felelős; köteles végül a vasár- és ünnepnap-délutáni előadásokon külön dij nélkül közreműködni. (2. §. a—d). Tizennégy napnál tovább tartó betegség esetében a szerződés nyomban felbontható. (5. §.) Ha a tag olyasmire szerződtetik, amire az igazgató véleménye szerint a kellő képzettséggel nem tir; vagy ha előadása a fizetéssel arányban nem áll, végül ha a tag működése tetszésben nem részesül, a szerződés nyomban felbontható. (6. §.) Oly napokért, amelyekben az intézet zárva van (Karácsonyeste, húsvét), fizetés nem jár (7. §.). Nyomban és felmondás nélkül véget ér a szerződés : tűzvész, háború, járvány, országos gyász, politikai fordulatok és az egész előadásnak vagy annak egyes számainak rendőri betiltása, vagy egyéb viszásság (Kalamitaet), előre nem látott szerencsétlen események, vagy az intézet eladása, illetve bérbeadása esetében (10. §.). Illetlen vagy brutális viselkedés az igazgató, rendező, karmester, vagy a tagokkal szemben, — történjék az akár szóbelileg, akár irásbelileg vagy újságcikkekben, a szerződés azonnali felbontását és a folyó fizetés elvesztését vonja maga után. Ugyanezen büntetés jár a kihivó, szemtelen, a kar tekintélyét lealázó utcai, vagy a nyilvános helyiségekben tanúsított viselkedésért. (Freches, schamloses, der. Stand herabwürdigendes Benehmen auf der Strasse, oder in öffentlichen Lokálén) (11. §.). Szerződésszegés vagy késedelmes megérkezés egy nyomban, váltójog szerint (mily souverainitással rendelkeznek ezek az igazgatók törvényeinkről! Nekik szabad, ami másnak tiltva van !) fizetendő (?!) kötbért von maga után és ennek fizetéséig a tag összes kosztümjei, zenedarabjai és kellékei az igazgatóságnál zálogban maradnak. (12. §.) --(Mi cimen és mi jogon?)