A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 25. szám - Színházi jogunk. Nyári színházak. 11. [r.]

194 A JOG pénzt kapni sehonnan sem lehetne és mikor ingatlanok értékesítése teljesen lehetetlenné válnék. Áttér azután a reformjavaslatokra. Ezek két főirányban mozognak ; az egyik az államra akarja bizni a reformot, állami törvény és állami felügyelet utján akarja a kérdést megoldani; a másik autonóm alapon maguk az érdekelt intézetek által. Székely az utóbbi iránynak hive. Szerinte gondoskodni kell egy olyan, az érdekelt intézetek által szabadon választott testületről, mely központját képezi a vidéki pénzintézeteknek, mely a szétszórt erőket egyesíti, megállapítja a helyes elveket az intézetek szakszerű vezetésére és korrekt mérlegelésére nézve és mely közegei által ellenőrzi ezen elvek szigorú betartását. Ezen központi hatóság egy országos pénzintézeti kamara volna és ennek tagja lenne kötelezően mindazon magyarországi hitelintézet, melynek alaptőkéje nem haladná meg az egy millió forintot és fakultative bármely más belföldi hitelintézet. E kamarával kapcsolatosan és ennek kezelése alatt létesíttetnék egy országos pénzintézeti alap olyképpen, hogy a kamara minden tagja abban elhelyezné összes betéteinek öt százalékát. Ezek az összegek a budapesti nagy intézetek által fizetett rendes letéti kamatláb mellett gyümölcsöztetnének és csakis oly módon lennének elhelyezhetők, hogy bármikor a legrövidebb idő alatt mobilizálhatók volnának, mint p. o. a) állampapírokban és záloglevelekben ; b) lombardkölcsönökben ilynemű papírokra; ff) három hónapnál nem hosszabb lejáratú elsőrangú budapesti váltókra (bank- és malomiparokban). d) betétekben elsőrangú pénzintézeteknél. Az állam hozzájárulását csakis a következőkre nézve tartaná szükségesnek: 1. Hogy a két intézmény szabályzatai a törvényhozás által törvény erejével ruháztassanak fel. 2. Hogy a pénzintézet alapjövedelmei adómentességet élvezzenek, annál is inkább, miután az illető betétek már meg vannak adóztatva és miután közhasznú és nem nyereségre irányuló vállalatról van a szó. Székely javaslata sok figyelemreméltót tartalmaz. Téves annyiban, hogy a takarékpénztári reformnál ellentétbe helyezi az államot az érdekeltek autonóm tevékenységével, pedig a kérdés csak mindkettő közreműködésével és hozzájárulásával oldható meg sikerrel, mert: 1. bár államéletünkben sok és fontos feladat vár a megoldásra, a takarékpénztárakról szóló törvény, ha megalkotásához komolyan hozzáfognak, pár hónap alatt magalkotható, épp ugy, mint a hitelszövetkezetről szóló törvény rövid idő alatt létre jött. 2. igaz, hogy egyedül törvényekkel és szabályokkal a kérdés meg nem oldható, amint nincs oly kérdés, mely egyedül törvényekkel és szabályokkal meg volna oldható ; hanem szükséges a törvényeknek és szabályoknak végrehajtása és az érdekelteknek is közreműködése, tehát az illetők autonomikus tevékenysége. 3. Nem áll az, hogy az állam nem rendelkezik elegendő szakértő közegekkel a törvény végrehajtására és a felügyeletnek hatályos gyakorlására. Mert eltekintve attól, hogy a jelenlegi közhivatalnoki szervezetben is Vannak megfelelő erők, a Magyarországon fennálló nagyszámú takarékpénztárnál alkalma volt sok honpolgárnak a takarékpénztári üzletben elméleti és gyakorlati jártasságot szerezni, kik közül nerp lesz éppen nehéz néhány a felügyelet és ellenőrzés gyakorlására alkalmas egyént kiválasztani. Az, hogy a takarékpénztárak állami hozzájárulás nélkül keletkeztek, fejlődtek és szaporodtak, szintén nem ok az állami beavatkozásnak és felügyeletnek kizárására. Mert ha eddig az állam támogatása nélkül is fejlődtek és életképeseknek bizonyultak, az állam hatalma és ereje még erősebbekké fogja tenni és az államra nézve nem lehet közömbös, hogy a nemzeti vagyon oly nagy része, oly fontos intézmény miképpen tölti be hivatását és hogy az annál érdekelt millió és millió állampolgár és család jogai eléggé biztosítva vannak-e. Sokkal kevésbé fontos intézmények nyertek állami szabályozást és vannak állami felügyelet és ellenőrzés alá helyezve. Azon tétel sem áll feltétlenül, hogy minden intézmény csak azon alapon fejlődhetik egészségesen tovább, amelyen épült. Még a természetben is sokkal nemesebb gyümölcsöket kapunk, ha az ügyes kertész a termelésnél közreműködik, mintha egészen a természetre bizzuk a termelést. Azt elismeri Székely is, hogy az állam hozzájárulása mégis szükséges volna 1. abban a tekintetben, hogy a két intézmény szabályzatai a törvényhozás által törvény erejével felruháztassanak ; 2. hogy a pénzintézeti alap jövedelmei adómenteséget élvezzenek. Kivánható-e, hogy az állam a pénzügyi kamara és pénzügyi alap szabályzatait egyszerűen törvény erejével felruházza r Nem köteles e az állam polgárai jogai és érdekei szempontjából a szabályzatokat vizsgálat alá venni, vájjon azok a közgazdasági, jogi, erkölcsi és humanitárius szempontoknak TÁRCA. Színházi jogunk.*) — A Jog eredeti tárcája. — 4. Nyári színházak. A nyári színházak érdemleges működése akkor kezdődik, mikor a kőszinházak kapui bezárulnak. Az itt előadott darabokkal izemben elnézőbb a közönség és a kritika, — viszont az igazgatók is elnézőbbek saját tagjaik irányában. Budapesten ugy a Duna jobb- mint balpartján vannak nyári szinházak. A jobbparti: badai színházban (Fővárosinyári színház) Krccsáiiyi színtársulata vendégszerepel, mely mint vidéki társulat az Országos Szinészegyesület alapszabályainak, törvényeinek és szerződéseinek van alávetve és igy külön méltatást nem igényel. A Duna balparti nyári szinházak közül: első helyen áll a Városligeti Színház. Melléje sorakoznak a Kis Színház és a Műszinkör. Elég lesz a két előbbivel foglalkoznunk. A Városligeti Színház {Feld színház) szerződései nagyjában megegyeznek a nagyobb fővárosi szinházak szerződéseivel. Kivonatosan ezeket alábbiakban közöljük : A tag köteles a neki osztott bármely szerepet eljátszani, táncban, némajátékban, csoportozatban résztvenni stb. (1. §.). Köteles magát polgári és szalonruhával, fehérnemű, lábbelivel és tollakkal ellátni és szerepében a rendező utasítása szerint ruházkodni (3. §.). Ha a tag működése az igazgató várakozásának meg nem felel, ugy az 14 napi felmondással, minden kárpótlás nélkül elbocsátható; nem háborgatható azonban többé e cimen egy hó leforgása után (4. §.). Elbo-sá;:ható továbbá, ha időközben szerződéses foglalkozására képtelenné válik, vagy ha fizetése bíróilag lefoglaltatik (5. £.). *) Előző köziemény a 24. számban. Amely napon két előadás tartatik, a tag mindkettőben külön dij mellett, közreműködni tartozik (7. §.). Aki csak színlelt betegség miatt a próbát vagy előadást megakadályozza, az kárpótlás nélkül azonnal elbocsátható és bírságot fizet (10. §.) Mindkét fél per esetén saját tetszése szerint választhatja a budapesti bíróságot (12. §.). Az Országos Magyar Szinészegyesület és nyugdíjintézetnek, a fentiekkel nem ellenkező alapszabályai : a szerződés kiegészítő részét képezik (13. §.). A tag köteles az előadások megkezdéséig a próbákon dij nélkül közreműködni (14. §.). A 16. pont a szerződést bontó feltételeket, a 17. pont a bánatpénzt tárgyalja. Jellemző e színházra nézve, hogy Feld igazgatónak sok évi működése alatt csak egyetlenegy eset fordult elő, amelyben a színház egyik tagját elbocsátani kénytelenült; ezt is azért, mert a próbákon és előadásban részt venni nem akart. A színházi törvényszék által kiszabott bírságpénzek a jószivü igazgató által rendszerint elengedtetnek. — a rendezők nem kis bosszankodására, akik ily laza praxis mellett természetszerűleg a fegyelmet nem tudják fenntartani. De ha sok ily igazgatója volna a magyar szinésznépnek, akkor színházi törvényeknek szüksége egyáltalában fenn nem forogna. * * A Sziklai Kornél igazgatása alatt álló Kis Színház szerződése csak mémely részben tér el a nagy szinházak szerződéseitől. Ezen eltérések a következők : Ha a tag az igazgató várakozásának meg nem felelne, ugy ez az első fellépésétől számított 2 hónapon belül felmondás, kárpótlás és bánatpénz nélkül elbocsátható. Ennek elbírálása pedig egyedül az igazgató joga, akinek határozata ellen «nem lehet a polgári per útjára lépni» (0. p. Hátha az illető ezt mégis megpróbálja?! A per útját senki elől elzárni nem lehet.) A tag kárpótlás, bánatpénz és a színházi bíróság meg-