A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 21. szám - Színházi jogunk. 7. [r.]

162 A JOG tan, kosmographia, philosophia és az általános történelem stb. terén szerzett uj ismeretek által is. Minden körülmény a munkásosztályok teljes fölszabadítását sürgette, és midőn ezen fontos társadalmi esemény megtörtént, a társadalomban egyesült emberek helyzete is megváltozott. Folytatódott közöttük a harc, hiszen az az életnek a valódi törvénye, csakhogy a hatalmas versengés folytán ama harc már nem a fegyvereknek, hanem az iparnak a küzdelme, a munkának a vérontásnélküli harca volt. A valódi háború manapság már az emberi szellem bámulatos hóditásainak, a civilizációnak az egyenes lerombolását idézi elő. A valóságban kétségbevonhatatlan igazság van azon a társadalmi tudományok által hirdetett alapelvben, miszerint az ember nagyobb gazdasági erővel, nagyobb összegű nyereségre vágyakozik. Mihelyt valamely az emberi élethez szükséges haszon elnyerésére alkalmazott eszköz fáradságosabb, mint egy másik, azonnal elvetik és a kevesebb erőveszteséggel és a kisebb fáradsággal járóval helyettesitik azt. A háború, mint azelőtt, ugy ma is erővesztés. Régente még volt nemi értelme azok állításának, akik azt mondották, hogy a háború eredményei kiegyenlítik annak a költségeit s az annak érdekében hozott áldozatokat ; továbbá, hogy a katonai nevelés szükséges volt béke idején is, mert különben a művelődési elemek megőrzésére és fönntartására szükséges eszköz is elveszett, illetve a szokásból kiment volna. Minthogy azonban a háború már elérte ezen célját s a szolgaosztályok fokozatos fejlődése a műveltséget jelentékenyen előbbre vitte s amaz osztálynak a jogi személyiséget is megszerezte, napjainkban már semmi értelme sincsen a háborúnak. Nem nyújt előnyöket, sem hasznot, sem jövedelmet nem ad, mert a hadseregek föntartására, az ütközetek előkészítésére, a lakosságai sokszor alig dicsekvő városok biztosítására tett kiadások oly nagyok, hogy az esetleges győzelem, mégha területi növekedéssel és pénzbeli adózással járna is, akkor sem egyenlítené ki azokat. Ezenkívül, ma már nem a hadseregek harcolnak, hanem az egyes népek; és igy a győzelem, amelyre mindkét hadviselő fél vágyakozik — az egyik népnek: a legyőzött nek — a teljes múlását idézi elő. De a háború nemcsak a fegyverben álló feleket érinti, hanem a semleges népeket is ; ugyanis a fontosabb hadiműveletek millió meg millió embert vonnak el a produktív foglalkozásoktól; ezenkívül a minden pillanatban várható nagyobb fosztogatásoktól való félelem sokszor állandó, fegyelmezett és fegyverrel ellátott őr-csapatoknak a szervezését teszi szükségessé s megakasztja és fölfüggeszti a kereskedelem forgalmát és bizonytalanná teszi a hitelt. Ily módon a háború, amely régente vagyon volt, napjajainkra már csak kár lett. Hiábavaló erőlködés, amely emellett még költséges és embertelen is, és amely az óhajtott eredményt, a tett költségeknek a megtérítését, se hozza meg. Az azonban bizonyos, hogy dicsőséggel jár. De az is igaz, hogy a Cervantes dicsősége nagyobb, mint az Alba hercegé s a Camoeusé csodálatosabb, mint az Albuquerque tengernagyé. A hadi dicsőség muló álomkép; kétségkívül ragyogó lap az emberi történetben; de a művelődés története magasabb és nagyobb. Ezenkívül a nemzetek közötti harcot megsínyli a szabadság is; különösen pedig a polgári szabadság, mert a háború költségei és a megnövekedett adók a polgárok tulajdonát érintik érzékenyen, éppen ugy, mint a seregek előrenyomulása, a betörések, a rombolások, rablások és pusztítások ; mindezek a polgárok vagyonát, a tulajdonjogot, érintik és károsítják. Továbbá háború idején bizonyos védekezési rendszert is alkalmaznak a hadviselő felek. Bizonyos ugyanis, hogy a háborút folytató nemzetek"nem maradhatnak függésben a megélhetés tekintetében külállamoknak az akaratától; ez okból szokták megszorítani az ipari és kereskedelmi külforgalmat. Kétségtelen, hogy ez a rendszer az ember tulajdonát korlátozza, mert arra kényszeríti a polgárokat, hogy nagyobb verseny hiánya folytán, drágán vegyék meg azt, amit különben olcsóbban kapnának meg. így tehát a háború miatt, egyformán és közvetlenül szenved a polgári szabadság, a csere és a kereskedelmi verseny. De szenved a politikai szabadság is, mert egy hierarchiailag szervezett nagy hadsereg nagyobbmérvü centralizáció, s többé-kevésbbé beismert diktatúra nélkül alig volna föntartható, s mert a bírálatoktól és a cselekede'eik megítélésétől való félelem miatt, a hadsereg vezetősége elnyomja a gondolatszabadságot. Szóval: a háború a szabadságnak minden nemét érzékenyen érinti, mert amellett, hogy rengeteg áldozattal jár s valóságos forradalmat teremt, még a polgári törvénykönyvekben biztosított jogokat is fölforgatja. A háború és a fegyveres béke — amelyek csupán nagy adók mellett, nagy költséggel és nyilt centralizációval tarthatók fenn s amelyek a despotismussal egyenlők, — kétségbevonhatatlan és meddő visszavonulást jelentenek a modern civilizáció hidján. Sokszor és sokan belátták annak az igazságát s ez volt az oka annak, hogy a XIX. században gyakran fordultak a választott bíróságokhoz, különösen anyagi érdekű s politikai színezet nélküli kérdések eldöntése céljából. így történt ez Spanyolország és Portugália között, is. TÁRCA. Színházi jogunk.*) — A. Jog eredeti tárcája. — A Nemzeti Színház készítteti a szerződött nőtag részére, a biztosított ruhapénzből, minden premiere-hez szükséges modern öltözékeket. A kiegészítő csizma, cipő, keztyü, kalap, belépő, köpeny, stb. csak akkor készíttetnek, amikor ezt az igazgatóság szükségesnek látja. A visszatartott ruhapénzből a megtakarított felesleg a tagnak az év végén ki lesz fizetve. Az Operánál magánszereplő női tagok ruhapénze külön szerződéses megállapodás tárgyát képezi. A Nemzeti Szinház, Opera és Vígszínház ruhaátalányát pótolja a vidéki színészek és színésznők jutalomjátéka, melyről még később lesz szó. A többi fővárosi szinház se ruhaátalányt, sem jutalomjátékot nem ád, a kosztümöket ellenben sajátjából készítteti. d) Fellépési dijak. A 6-ik pont szabályozza : a szerződésileg meghatározott számú fellépéseket meghaladó minden fellépésért járó külön dijat, valamint a minden egyes elmaradt fellépésért levonandó összeget. (Azonosa Vígszínház szerz. 5. pontjával. A Népszínház tagja minden tulfellépésért külön dijaztatik.) A nappali előadás fellépése a rendes fellépések közzé számíttatik. (Az Operánál régebben a fizetés állandó évdijba és fellépti dijba volt felosztva. A fellépti dij a fizetés nagyságától függött; 2—4,000 koronáig annak 1/3-át, 4—8,000 koronáig felét, ezen felül 2/s-át képezte. Ha az igazgatóság a fellépések számát igénybe nem vette, a biztosított fellépti dij egészben kifizetendő volt, de elveszett az illető estére nézve, ha a tag a neki osztott szerepben fel nem lépett, vagy ha egyheti vagy hosszabb ideig tartó rekedtség, betegség folytán, vagy «bármi más okból* (?!) fel nem lépett. (A *J Előző közlemény a 20. számban. | mai szerződési feltételek lényegesen eltérők. Az Operánál (5. p.) j az évi fellépti dij a havi szerződéses fellépés arányában van j megállapítva. Viszont, ha betegség, rekedtség vagy más ok : miatt fel nem léphet, elveszti dijának egy fellépésre eső részét; • ha pedig 2 napnál tovább akadályozva van, — még ha szai badságot nyer is — elveszti, akár ki volt tűzve előadásra, akár j nem, fellépti dijának az akadályozásra eső részét. Ha betegi sége 2 hónál tovább tart, elveszti a 4-ik hó első napjától addig, j mig újra fel nem léphet, fellépti diján kívül fizetése V3-át; : 6 hó múlva pedig a szerződés, kártérítés nélkül megszüntet| hető.) — v.habár az ő működését igénylő előadás ki nem \ tűzetett is. (? !) Ha ellenben a tag a kikötöttnél többször lépne fel, a megfelelő fellépti dijjal többet kap. A 7-ik pont az elmaradt fellépést szabályozza. Minden uj darab rendszerint 3 egymás után következő estén adatik elő ; ha tehát a tag a premiere-ről betegség vagy más okból lemond és az előadás ezért elhalasztatnék, a tag fizetéséből 3 fellépti dij lesz levonva ; ha a halasztás csak két napi, két fellépési dij vonatik le ; ha egy napi és a szerep más személyesiI tőre bizatik, egy fellépti dij lesz levonva. A premiere-ek főpróbáiról való lemondás, ha ez az előadás elhalasztásával jár, ugyanezen jogkövetkezményeket vonja maga után. De ha a halasztás szükségtelen és a tag az előadásban mégis részt vesz, fellépti dij nem lesz levonva ; szerepváltozás esetén egy fellépti dij vonatik le — Mikor és kivel adható elő a darab, azt egyedül az igazgatóság állapítja meg. l Rendkívül méltányos azon további intézkedés, hogy ha a lemondás a tagnak önhibáján kívül váratlanul ért betegségével, vagy más méltányos okkal igazoltatnék, az igazgató a rendező javaslatára a tagot a káros következmények alól fel is mentheti. Ha ez lehetséges, mire való akkor a 7-ik szakasz bevezetése, mely a büntetést betegség esetére is kiszabja ? (Látszik, hogy e szerződés nem részesült jogászi revisióban.) (A Vígszínház szerződésének 6. pontja szerint azon tag, j aki szabadságolás, betegség vagy bármi oknál fogva fel nem lép I vagy léphet, minden egyes ily esetben szerződésileg kikötött