A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 16. szám - A constitutiv íteletek tana - Színházi jogunk. Törvényhozási intézkedések. 2. [r.]

124 A JOG kezik a szolgáltatás, ha elismertetik a panaszos joga a jogváltoztatásra és ebben nincs abnormitás. Csak akkor adnak helyt a marasztalásra irányuló keresetnek, ha a panaszos igénye indokoltnak találtatik. Hölder*1) megtámadási keresetnek tartja a querela inofficiosi testamenti-t. Ezen keresettel érvényesítették a végrendelet semmisségét; a «semel heres semper heres» elve nem sértetett meg ezáltal, mert a végrendelet semmissége esetén a végrendeleti öröklés mint soha be nem következett tekintetett. Nem szorul további fejtegetésekre H'ólder álláspontja helytelenségének kimutatása. A querela inofficiosi testamentinek kitett végrendelet érvényét csak az ítélet szünteti meg, addig érvényes a végrendelet és az ítéletnek éppen a constitutiv functiója fontos. Teljesen téves az a nézet, hogy a querela inofficiosi testamenti-nek helytadó ítélet csak a megtörtént megtámadás constatálása, mely a jogactus érvényét zárja ki.82) A német jogban a keresetek egész sora vezet constitutiv ítéletre. A tárgyakat tekintve, amelyekre a constitutiv ítéletek vonatkoznak és tekintve azon célokat, amelyeket szolgálnak, a felvételi okok igen különbözők.*s) A declarativ ítéletektől eltérőleg a constitutiv Ítéletek köre törvényileg meg van határozva ugy, hogy kiterjesztés lehetetlen. A törvényben casuisticusan vannak szabályozva és oly közös alapvonások, mint a declarativ ítéleteknél itt nincsenek.84) A constitutiv ítéleteknél rendszerint nagyobb tere van a birói szabad mérlegelésnek, mint a declarativ ítéleteknél, de a constitutiv ítéletnek nem fogalmi előfeltétele a birói mérlegelés szabadsága.8?) Találóan nevezi Seckel «Gestaltungsrecht»-nek mindazon jogokat, melyek tartalma a hatalom változtatása, alapítása, megszüntetése vagy átalakítása. Ezen értekezés keretein belül lehetetlen az egyes megnevezésekkel bővebben foglalkozni. Csak megemlítem, hogy ezen jogkategoriát Zitelmann «a jogi lehetőség jogai»-nak, Crome «ellenjogok»-nak, Bckker pedig «negativ jogok»-nak nevezi. De ezek csak a fődolgokban fedik az ugy nevezhető alakító jogokat. Az egyes jogok terjedelme nagyon változó. Hellzvig^) jobb hiányában Zitelmann terminológiáját vette át, de helyesen kirekeszti a aRechte des rechtlichen Könnens» sorából a jogokon való jogokat. 81) Zeitschrift f. C. P. "29. K. 69. o. »*) H ö 1 d e r: Pandekták 306. o. s3) V. ö. Kisch 51—53. o. Hellwig: Anspruch 58., 59. §§. Lehrbuch 34., 62, §§. 84) V. ö. K i s c h 56. o. «) V. ö. 1,665-1,567. §§. B. G. B. »•) Tankönyv 233. o. 7. j. Az alakító jogok közös vonása, hogy csak magán, jogügyleti nyilatkozat által gyakorolhatók, tekintet nélkül valamely állami tény hozzájárulására.87) A jogok eme kategóriáját különösen /lelkűig**) és Seckel™) emelték ki és fejtették ki, egyszersmind rámutatva ezek fontosságára.9|>) De nem mind a Seckel által alakító jogoknak nevezett jogok eredményeznek constitutiv ítéletet. Ezért tartom helyesebbnek a constitutiv Ítéleteket nem egyszerűen alakító ítéleteknek nevezni, mint Seckel (208. o.), hanem miként Hellwig és Stein nevezik, inkább jogalakítóknak, ha már nem akarjuk használni a constitutiv szót, bár ez a leghelyesebb elnevezés.91) Nem kell és nem is lehet minden terminus technikust pótolni. Az itélet nem constitutiv a következő alakító jogoknál: Visszalépési jog.92) Felmondási jog.93) Visszavonási jog.''1) Visszautasitási jog örökségeknél és hagyományoknál.95) Visszautasitási jog96). Megvonási jog: 2,333. A tovább folyó vagyonközösség megszüntetése, illetőleg attól való elállás a túlélő házastárs részéről 1,484, 1,492. §. A részesedésre jogosult leszármazó lemondása az összvagyónból reá eső részről 1,491. Ügyvezetői és képviseleti jog megvonása 712, 1,630") 1,7969T A határidő előtti feloszlatási jog.99) Társtag kizárása,100) Felszámitási og.101) Letétbehelyezési jog.103) Az örökösödési jog bejelenté«) Scckel 208. o. *8) Anspruch und Klagerecht 1900. Wesen und subiektive Begrenzung der Rcchtskraft 1901. Lehrbuch 1903. »9) Die Gestaltungsrechte des bürgerlichen Rechts. w) V. ö. Sec kel 208. o., az irodalmat illetőleg. »») L. Kisch 48. o., 43. j. <">) 280. 286, 32.')—327, 346—361, 454, 636. §§. B. G. B. M) 247, 410, 425, 542, 553, 564, 569, 595, 596, 605, 609, 620, 712, 723, 736, 1,077, 1,078, 1,141, 1,156, 1,160, 1,193, 1,202, 1,283, 1,286, 2,042, 2.044, 2,114, 2,226. §§. »«) 27, 81, 109, 114, 130, 168, 176, 178, 183, 530, 610, 658, 790, 1,397, 1,405, 1,452, 1,584, 2,253, 2,257, 2,270. §§. 9S) 1,942, 2,142, 2,176, 2,180. Erre jogosultak 1, 1,406, 1,453, 1,643, 1,822, 2,306. §§. B«) 111. 410, I. bek , 328, 333. »') Az atyától. 8S) A gyámtól. 9S) 41, 43, 74. B. G B. 10P) 737. §. "») 387, 396, 268, 357 406, 417, 422, 479, 490, 554, 575, 719, 770, 1,125, 1,142, 1.224, 1,442. §§. 102) 232—235, 268, 372, 386, 422, 432, 660, 1,077, 1,082, 1,142, 1,171, 1,217, 1,224, 1,281, 1,392, 1,667, 1,814, 1,818, 1,853, 1,960, 2,039. 2.114, 2,116. §§., B. G. B. Életbeléptetési törvény 144—146 art. Evvel vége is szakad a színházra vonatkozó törvényes I intézkedéseknek. Minima non curat praetor — a színpad mozgalmas élete és jogvisszonyai oly parányiaknak tetszettek törvényhozásunknak, hogy érdemesnek nem találta azoknak törvényes szabályozását. Ott volt a belügyminiszter, ott a rend- ; őrség és a törvényhatóság — hadd üssék ezek nyélbe a kóbor nép (fahrende Leute) perpatvarát. Ekképp fejlődött egy bonyodalmas, egyoldalú, kizárólag csak a hatalmasak jogait védő szokásjog, melyet az érdekeltek megfoghatatlan türelemmel, mind a legutolsó időkig elviseltek. Csak ujabban észlelhető e téren is némi mozgalom — korántsem elég arra, hogy a kölcsönös méltányosság igényeit minden téren érvényre juttassa. III. A színházi szokásjog fejlődése. A színpad sokféle tényezővel áll szemben és sokféle szempontból bírálandó el. Itt van elsősorban a hatósággal szemben való visszony az egyes darabok előadhatása tekintetében: az 1848. vívmánya dacára mohón helyreállított censura, kapcsolatban a rendőrségnek bármikori közbelépésével. Itt van a színházaknak egymásközti visszonya, a szerzőkkel szembeni jogai és kötelességei, a nagyközönség irányában fennálló kötelezettség, összefüggésben a szabad belépés jogának kérdésével. Itt van a színház és művészei, valamint segédszemélyzete közti visszony, ahol az igazgató részben szerződő fél, részben fölöttes fegyelmi hatóság, — és számtalan más, itt részletesen fel nem sorolható jogvisszony harmadik személyekkel. Mind- \ ezekről — bár futólagosan — akarunk megemlékezni. _Szinügyekben nálunk a legfőbb hatóság a belügyminiszter. () adja meg a színházi engedélyeket, ő adja meg a concessionált társulatnak a színházi kerületeket. De ő sem avatkozik a színházak beléletébe. A fennforgott számtalan zavarnak és egyenetlenségnek elejét veendő, a reá ruházott subventionálási jog varázsvesszejével arra szorította a vidéki színtársulatokat, hogy országos szinészegyesületbe i összeálljanak, mely mintegy közvetítőt képezzen a kormány és I az egyes társulatok közt, másfelől pedig a tagok jogait is hathatós pártfogása alá vegye és amellett a színészek régi óhaját: a nyugdíjintézetet is megvalósítsa. Ezen törekvése sikerre is vezetett. Az országos szinészegyesület ma fennáll és üdvös hatását az összes vidéki színészetre kiterjeszti. A fővárosi színházak közül a Nemzeti Színház és m. kir. Opera kivételes állást foglalnak el a kormány által kinevezett intendáns, esetleg — mint jelenleg — az intendánsi teendők ellátásával ideiglenesen megbízott tényleges belügyminiszteri miniszteri tanácsos vezetése alatt. Legújabban a színházi legfőbb hatóság tekintetében is változás állott be, amennyiben a színházak ügyei a belügyminisztériumból a közoktatásügyi minisztériumhoz átutaltattak. Vájjon lesz-e ezen szerepváltozásnak sikere, az még a jövő titka. Nézetünk szerint nem az a fődolog, hogy melyik minisztérium intézi a színházak ügyeit, hanem az, hogy ezen ügyek élén szakavatott és a kellő felhatalmazással ellátott ügybuzgó férfi álljon. Helyénvalónak látjuk ez alkalommal, a fővárosi és vidéki színészet kormányzatát röviden ismertetni. A Nemzeti Színház és Opera kivételes állást foglalnak el e tekintetben, amennyiben ezek élén egy közvetlenül a miniszterrel érintkező 1-ső osztályú miniszteri tanácsosi rangban levő intendáns áll. l'gy az ő, mint az alatta álló igazgató, rendezők és a többi elöljárók ügykörét és hivatalos teendőit szabályozza az 1884-ben megjelent és miniszterileg jóváhagyott «Nemzeti Színházi igazgatósági szabályrendelet)) és «az Operaház igazgatása tárgyában kibocsátott szabályrendelet)), — utóbbi az előbbenivel majdnem teljesen azonos. A vidéki színészet kormányzását viszont szabályozzák: a már emiitett Országos Szinészegyesület alapszabályai. A többi fővárosi színházak közül még csak a Népszínház vezetése említendő, mely az igazgató mellett, a tulajdonos főváros kiküldött bizottsága által gyakoroltatik. Révai Lajos dr. (Folyt, küv.)