A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 12. szám - Magyar evangélikus egyházjog

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK Melléklet a Jog 12. számához. Budapest, 1907. március 24. Köztörvényi ügyekben. Bekebelezésre alkalmas okirat kiadása iránti kereseti kérelemben a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezésének tűrésére vonatkozó kérelem is benne foglaltarik és a kereseti kérelem érdemi megbirálását nem akadályozza a nyilvánkönyvi társtulajdonosok egy részének perben nem állása a többi társtulajdonosokat megillető részre vonatkozólag. A nagyváradi kii-, törvényszék (1904. évi december hó 7-én 18,647. P. sz. alatt) H. E. ügyvéd dr. által képviselt özv. R. I.-né F. I. felperesnek B. I. dr. ügyvéd által képviselt B. [. és B. I. II. rendű, a nem védekezett P. I. III., O. L-né P. Á. IV., Cs. J.-né B. A. V. és Sz. S.-né B. E. VI. rendű; végre L. Zs. dr. ügyvéd, mint ismeretlen tartózkodásu B. A. részére kirendelt ügygondnok VII. rendű alperesek ellen okirat kiállítása és jár. iránt következő íteletet hozott: A kir. törvényszék felperest keresetével elutasítja, s végrehajtás terhével kötelezi, hogy I. s másodrendű alperesnek 171 kor. 30 f. VH-ed rendű alperesnek 30 kor. perköltséget lf> nap alatt fizessen meg. Indokok: Felperes a szentjobbi 582. számú betétben 161. és 162. hrsz. alatt felvett ingatlanokra nézve, a bekebelezésre alkalmas okirat kiadása végett tette keresetét alperesek ellen folyamatba, azon a jogalapon, mert kereseti előadása szerint, a per tárgyát képező ingatlanokat néh. férje R. I., kinek ő a bíróilag elismert kizárólagos örököse, az alperesek jogelődeitől, a tkvi tulajdonosoktól, kiknek I—VH-ed r. alperesek a bíróilag elismert kizárólagos örökösei, ezeknek, s részben a jogelődöknek is, a megtartott hagyatéki tárgyalások alkalmával tett elismerésük szerint megvette, de mert az egyik tkvi tulajdonos B. A. Vll-ed r. alperes ismeretlen tartózkodásu s a részére kirendelt ügygondnok, a tulajdonjogának bekebelezésére alkalmas okirat kiadását megtagadta, igényének érvényesítése végett, a hagyatéki bíróság által perre lett utasítva, miért is kéri, hogy alperesek itéletileg köteleztessenek a bekebelezésre alkalmas okirat kiadására. Megemlítésével annak, hogy III—VI. r. alperesek szabályszerűen megidézésük dacára, érdemet nem terjesztettek elő, s hogy védekező I. és Il-od r. alpereseknek azon kifogása, hogy Vll-ed r. alperes helytelenül lett a bíróság által kinevezett ügygondnok által képviselten perbeidézve, mert Vll-ed r. alperesnek B. I. Il-od r. alperes a gyámhatóság által kinevezett gondnoka, alaptalan, mert Biharmegye árvaszéke 1902. évi március 29-én kelt 11,424 902. számú határozatával a gondnoki állásától elmozdította, s érdekeinek a hagyatéki tárgyalások alkamával leendő képviseletével B. L. t. ügyészt bízta meg. Felperest keresetével elutasítani, s mint pervesztest az 1868. évi LIV. t.-c. 251. §-a alapján a perköltségek megfizetésére is kötelezni kellett, mert az 1868: LIV. t.-c. 64. és 256. §-ainak rendelkezéseiből kétségtelen, hogy mindazon esetekben, melyekben a kereseti kérelem követelés, alperesek marasztalására, kötelezésére irányul s nemcsak valamely jog vagy jogviszony létezésének vagy megszűntének bírói megállapítását kéri, de a mulasztás iránt előterjesztett kereseti kérelemnek olyannak kell lenni, melynek megfelelően hozandó ítélet végrehajtható legyen, s az olyan marasztalás iránt előterjesztett kereseti kérelem, melynek alapján végrehajtható itélet nem hozható, itélet tárgyát nem képezheti, márpedig a leiperes által előterjesztett azon kereseti kérelem alapján, hogy köteleztessenek alperesek a bekebelezésre alkalmas okirat kiadására>\ végrehajtható itélet nem hozható, a kereseti kérelmen tul terjeszkedő határozat hozatala pedig helyt nem foghat. A nagyváradi kir. Ítélőtábla (1905. június hó 26-án 125. P. sz. a.) következő ítéletet hozott: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét a keresetben előterjesztett kérelem hiányára alapított indokolása alapján és azért hagyja helyben, mert ha a kérelemben annak kimondása iránti kérelem, hogy a felperes jogelőde R. I. a kereseti ingatlan tulajdonát megszerezte, bennfoglaltnak is lenne tekinthető, a felett nem hozható érdemleges itélet, mert az összes telekkönyvi érdekeltek perbe vonva nincsenek, nevezetesen az ismeretlen tartózkodásu B. Á.-t az 1877 : XX. t.-c. 28. ij-ának d) pontja és a 32. §. értelmében Biharmegye árvaszéke 11.424 902. számú végzésével gondnokság alá helyezte és gondnokul B- L. t. ügyészt nevezte ki, a képviseletre tehát ő a jogosított és ő, valamint Cs. I. szinte telekkönyvi érdekelt perbe vonva nem lett. A magyar kir. Kúria (1906. évi december hó 5-én 8,034. P. szám alatt) következő ítéletet hozott: A kir. Kúria a másodbiróság ítéletét annyiban helybenhagyja, amennyiben a felperes a szentjobbi 582. sz. tkvi betétben A. I. 1- 2 161., 162. hrsz. a felvett ingatlannak B. 2., 7. és 9. sorsz. alatt B. A. és Cs. I. nevein álló jutalékokra nézve keresetével elutasittatott; egyebekben azonban mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatja; a fenti ingatlan többi részét illetően felperest a kereseti kérelem végrehajthatlansága és a nyilvánkönyvi társtulajdonosok egy részének perben nem állása miatt keresetével elutasitandónak nem találja és utasítja a kir. törvényszéket, hogy hozzon a fenti ingatlannak eme részére nézve a tulajdonjog megítélése iránt támasztott kereseti kérelem tárgyában a perköltségre is kiterjedő ítéletet. Indokok. Az a körülmény, hogy felperes a másodbiróság ítéletének idevonatkozó helyes indokolása szerint a kereseti ingatlan nyilvánkönyvi tulajdonosai közül ismeretlen helyen távollevő B. A.-t nem a gyámhatóságilag részére kirendelt gondnok személyében a Cs. 1.-t egyáltalában nem idézte perbe, csak azt eredményezhette, hogy felperes a kereseti ingatlannak a fent nevezett két személy tulajdonaként a XXIX. sz. alatt csatolt tkvi betétkivonat szerint nyilvánkönyvileg bejegyzett részeire nézve keresetével elutasittassék, miértis a másodbiróság ítéletét annyiban, amenyiben az a nevezett két tulajdonostárs jutalékaira vonatkozik, ez okból helyben kellett hagyni. A fent emiitett körülmény azonban nem lehet akadály a kereseti kézelem érdemi megbirálása ellen az ingatlannak a többi tulajdonos társakat megillető részére nézve, akiknek összes örökösei a jelen perbe be vannak vonva. Minthogy pedig a kereseti kérelem kifejezetten tulajdonjog megítélését célozza és abban a kereseti kérelemben, hogy az alperesek a tulajdonjog nyilvánkönyvi bekeblezésére alkalmas okirat kiadására köteleztessenek, a tulajdonjog telekkönyvi bekeblezésének tűrésére vonatkozó kérelem, a dolog természete szerint, bennfoglaltatik : ezeknélfogva az alsóbiróságok ítéleteiben a kereseti kérelem végrehajthatatlansága tekintetében felhozott indok is alaptalan lévén, mindkét alsóbirósági itélet megváltoztatásával, az elsőbiróságot a kereseti ingatlan eme részére vonatkozóan a kereset érdemi megbirálására utasítani kellett. Minthogy a megbízási viszony bizalmon alapul, ezért az, aki a megbízói részről belé helyezett bizalommal visszaél s a megbízás irányában kötelezett hűség és tisztesség kívánalmának megsértésével jár el, a szerződéshez hü fél jogainak gyakorlatára nem lehet hivatott és a szerződés teljesítését (a megbizó részéről) vagy kártérítést nem követelhet. A m. kir. Kúria (1906. évi november hó 28. és 29-ik napján 293/1906. polg. szám alatt) H. Elek dr. ügyvéd által képviselt K. Ágoston felperesnek, R. Lajos dr. ügyvéd I-ső rendű alperes és az általa képviselt R. Céza másodrendű alperes ellen 20,242 K. 54 fill. és jár. iránt a budapesti kir. törvényszék előtt folyamatba tett rendes perében következő ítéletet hozott: A m. kir. Kúria a másodbiróság ítéletét nem felebbezett részeiben érintetlenül, felebbezett abban a részében pedig, amely által felperes a felebbezés tartalma szerint 15,666 K. 50 rill.-re leszállított kereseti követelésének 6,982 K. 23 fill. meghaladó 8,684 K. 22 fill. tevő részére és ennek kamatára s a megítélt összeg után a kereset megindítását megelőző időre igényelt kamatra nézve a keresettel elutasittatott, helybenhagyja, felebbezett abban a részében ellenben, amely által alperes a kereseti követelésből 6,982 K. 28 fill.-ben és ezután a keresetindítás napjától számított késedelmi kamatban, valamint részperköltségben elmarasztaltatott, az elsőbiróság ítéletére is kiterjedően megváltoztatja, a keresetet a követelés ezen részeit illetően is, s ekként egészben elutasítja, s abból folyólag az alapperbeli ítéletet egész terjedelmében hatályában fentartja. A jelen újított per költségét a kir. Kúria a peres felek között kölcsönösen megszünteti, s felebbezési díj fejében a kiadásokat nem számítva J. Jenő dr. ügyvéd részére ügyfele irányában 50 K.-t állapit meg. Indokok: A kötelmi jog általános elvei szerint a szerződés teljesítését, valamint valamely szerződésnek be nem töltése miatt kártérítést rendszerint csakis a szerződéshez hű fél igényelhet. A bizalmon alapuló megbízási viszony természetéből következik, hogy az, aki más ügyének ellátására vállalkozott, attól a harmadiktól, akivel a megbízásból kifolyólag a megbizó érdekében ügyletet létesíteni kiván, a maga részére jutalmat vagy egyéb előnyt megbízójának tudta és hozzájárulása nélkül ki nem köthet és amennyiben ezt megteszi, a megbízottnak ez a cselekménye a megbízással járó köteles hűség és tisztesség megsértésének tekintete alá esik. A felperesi végiratban kifejezetten beismertetett, amit egyébiránt a kivett bizonyítás adatai alapján az alsóbiróságok is bizonyítottnak fogadtak el, hogy K. Ágost, akit a felperesi előadás szerint az alperesek a tulajdonukat képező Nyárutcza 7. szám alatti telkükön létesítendő fürdő és bérház építésénél az építési munkálatok teljesítésével s az épités ellenőrzé-