A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 10. szám - J. Hagströmer: Svensk Straffratt. Första Bandet. Upsala Ahnquist och Wiksells Boktryekeri

40 ságnak ítélete ellen a B. P. 384. §. 9. pontja alapján azért használt semmisségi panaszt, mert a kir. ítélőtábla a felebbviteli főtárgyaláson nem rendelte el a védő által indítványozott bizonyításnak kiegészítését a tekintetben, hogy a sértett kicsapongó életet élt. Minthogy azonban ez a ténykörülmény az elsőfokú bíróság előtt is fel volt hozva, s ott elbírálás tárgyát képezte: a B. P. 428. §. második bekezdése szerint az az alaki semmisségi ok, melynek figyelembevételét a kir. ítélőtábla mellőzte, a semmisségi panaszszal már nem érvényesíthető, miért is az ez irányban használt semmisségi panasz a B. P. 434. §. harmadik bekezdése értelmében visszautasítandó volt. Amennyiben pedig a semmisségi panasz a B. P. 385. §. B) pontjára van alapítva, alaptalan, s mint ilyent a B. P. 437. §. negyedik bekezdése alapján elutasítani kellett, mert a vádlott javára megállapított felindult kedélyállapot, mely abból keletkezett, hogy a sértett mint vádlottnak ágyasa állítólag kicsapongó életet élt, enyhítő körülményül nem fogadható el azért, mert a felek között létezett az a viszony a társadalmi rend jó erkölcseibe ütköző lévén, ennek hűtlenség által való megsértéséből eredő felindulás a büntetés kiszabásánál befolyással biró és méltánylást igénylő enyhítő körülménynek nem vehető ; az egyébként fennforgó enyhítő körülmények pedig, u. m. a büntetlen előélet és beismerés nem annyira nyomatékosak és nem olyan nagy számúak, hogy a büntetés kiszabásánál a Btk. 92. §-ban megengedett rendkívüli enyhítés alkalmazására kellő alapot nyújtanának és pedig annál kevésbbé, mert súlyosító körülmény is forog fenn. Hivatalból figyelembe veendő semmisségi ok nem észleltetett. Aki a fára felmászik és az ott ülö tyúkot ellopja, annak cselekménye nem esik a B. T. K. 336. g-ának 3. pontja, alá. Segéd a lopásban, aki őrt áll, mig társa a lopást elköveti. (A m. kir. Kúria 1906. nov. 13. 10,02). sz. a.) Lopás állapíttatott meg, midőn vádlott azzal védekezett, hogy az elvitt tárgyakat nem eltulajdonítani, hanem követelésének biztosítására forditani akarta. (A m. kir. Kúria 1906. okt. 16. 9,205. sz. a.) Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. 72. §. A bérbeadót az 1881: LX. t.-c. 72. §. alapján a bérlemény területén lévő ingóságokra megillető fórvé7iyes zálogjog azonnal megszűnik, mihelyt az ingók a bérlemény területéről elszállíttattak. Szám: 1899. G/14. A kir. tábla a felülvizsgálati kérelemnek nem ad helyet. Indokok: A kir. törvényszék által felperes beismerése alapján megállapított tényállás szerint a kereset arra van alapítva, hogy a Cs. M.-val kötött házbérleti szerződés folytán utóbbi által a bérleti helyiségbe szállított bútorokra felperes házbérkövetelésére nézve törvényes zálogjogot nyervén, miután az alperesek ellen nyitott csődeljárás rendjén ezen bútorok alperesek csődjébe leltaroztattak s a bérleti helyiségből elszállíttattak, a csődeljárásnak a többi hitelezőkkel történt kiegyezés tolytáni megszüntetése céljából pedig felperes követelésének biztosítására 360 fit letétbe helyeztetett, alperesek legyenek kötelesek tűrni, hogy felperes követelése ezen összegből a törvényes zálogjoga alapján kielégítést nyerjen. A kir. törvényszék" mint felebbezési bíróság felperest, az elsőbirósági ítélet helybenhagyásával, keresetével elutasította, mert a bérleti helyiségből elszállított bútorokra a törvényes zálogjog nem terjed ki. Felperes felülvizsgálati kérelme elsősorban anyagi jogszabálysértésre van fektetve (1893 : XVIII. t.-c. 185. §. a) pont). Ezen panasz azonban alaposnak nem találtatott, mert a felperes által hivatolt 1881 : LX. t.-c. 72. §-a értelmében felperest mint bérbeadót törvényes zálogjog illeti ugyan a bérlő (Cs. M.) által a bérlemény területén levő ingóságokra és pedig félévi bérösszeg erejéig, minden más követelést megelőzően mindaddig, mig az ingók a bérleti helyiségben voltak, azonban ezen törvényes zálogjoga ugyanezen törvényszakasz világos értelme szerint megszűnt azonnal, mihelyt a kérdéses ingók a bérlemény területéről elszállíttattak, amint az a fennforgó esetben az alperesek ellen nyitott csőd folytán, a leltározást eszközlő kir közjegyző rendelkezése értelmében megtörtént; mert az elszállítás ténye a bérbeadó törvényes'zálogjogát ipso jure hatálytalanította; felperes pedig semmi lépést sem tett arra nézve, hogy törvényes zálogjogát birói foglalás által bírói zálogjoggá változtassa. A felebbezési biróság tehát helyesen alkalmazta a végrehajtást eljárásról szóló törvénynek anyagi jogszabály jellegével biró fent hivatolt 72. §-át, amidőn felperes törvényes zálogjoga megszűnését annak folytán, hogy az^ingók a bérlemény területéről a csőd leltározását eszközlő kir. közjegyző intézkedése folytán elszállíttattak, kimondotta és ennek folytán ót keresetével elutasította. 79. §. 1. Bírósági végrehajtó illetményeire és járandóságaira végrehajtás rendelhető-e ? 85/905. I. A bírósági végrehajtó oly illetményeire és járandóságaira, melyek őt hivatalos kiküldetése folytán vagy utazása következtében illetik meg: végrehajtás el nem rendelhető. 4,760/1903. I. 2. A végrehajtató a követelés lefoglalásával a zálogjoghoz csak címet nyert és zálogjoga hatályossá csak annyiban válik, amennyiben a követelés a végrehajtást szenvedőre nézve valódinak és fennállónak bizonyul. (Kúria: 1903. nov. 24. 4,141/903.). 3. Tényállás: S. és R. bécsi cég végrehajtató a kielégítési végrehajtást kérte V. Vertán bír. végrehajtónak ama követeléseire is elrendelni, amelyek végrehajtót a foganatosítás végett kiadott ügyekből megilletik. A magyarláposi kir. jbiróság 1904. július 19-én 1904. V. 294/5. sz. alatt a kielégítési végrehajtást a kérelem értelmében elrendelte. A kir. ítélőtábla : az elsőbiróság végzését megváltoztatta, mert habár a bir. végrehajtók meghatározott évi fizetéssel nem bírnak, de mivel az igazságügyminiszter által az 1871 : LI. t.-c. értelmében a kir. bíróságok mellé kinevezett és hivatalos esküt tett közegek, akikre a birói felelősségről szóló törvény hatálya kiterjed, a nyert megbízás és kiküldetés alapján állami feladatot teljesítő oly állandó alkalmazottaknak tekintendők, akikre az 1881 :LX. t.-c. 59. $-a joghasonlatosság alapján kiterjed s minthogy az 59. §. szerint olyan személyeknek illetményei és járandóságai, melyek őket hivatalos kiküldetésük folytán vagy utazásuk következtében illetik meg — habár ezen illetmények és járandóságok nem a közpénztár által fizetendők — végrehajtás alá nem voiihatók: a bírósági végrehajtót az 1881: LI. t.-c. 21. §-ban a későbbi törvény- és rendeletekben szabályozott hivatalos eljárást megillető dijai s illetményei a végrehajtási törv. 59. ^-ban megjelölt illetményeket képeznek s habár azokat esetleg a végrehajtató köteles előlegezni, vagy utólag megfizetni : a végrehajtót megillető ezen járandósága nem sorozható a végrehajtási törv. 79. §-ban megjelölt s foglalás tárgyául szolgálható magánjogi követelések közé. Ezért az elsőbiróság végzése megváltoztatandó volt. (Kir. ítélőtábla : 85/1905. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A nyltraí tszéknél Popper Nándor yágujhelyi kereskedő ellen, bej. márc. 24, fsz. ápr. 12, csb. Névrey Ignác, tg, Sonnen leld Bernát dr. — A pancsovai tszéknél Klein József volt helybeli lakos hagyatéka ellen, bej, márc 30, fsz. 26. csb. Scholmáschi Adolf, tg, Bogoszályevics Emil dr. — A uagyváradi tszéknél Auslánder Berta helybeli divatárusnö ellen, bej. ápr. 6, fsz. ápr. 23, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Stern László dr. — A dési tszéknél Sámuel Elek helybeli lakos ellen, bej. ápr. 3rj, fsz. máj. 24, csb. Ákontz János dr., tg. báró Horváth Emil dr , — A budapesti keresk. és váltótszékuél Rosenzweig Izidor és társa helybeli cég ellen, bej ápr. 6, fsz. máj. 2, csb. Schermann István, tg. Glückstal Samu dr. — A szekszárdi tszéknél Paskusz Emil tolnai cég ellen, bej. ápr. 2ó, fsz. máj. 15, csb. Mirth László, tg. László Lajos. Pályázatok: A szegedi tszéknél aljegyzői áll. márc. 16 (50). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására - sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Kassa K. K. A jövő számban. — Mezőkövesd R D dr. Daragó —Daragó érk. 9,259/905, sz. a. ea. Selcz, febr. 20. mv. — Hajdú-Varga (9.11o) febr. 19. mv. — Gescheit-Király érk. 6,953/906, sz a. ea. Nyevickey, n e. - Balász-Lakatos érk. 4,42í/906. sz. a. ea. Balázsovits, n. e. - Jászai-Jászai érk. 4,004/906. sz. a. ea Plopu, n. e - Nagy— Sf£iL« 6'81?;90£ a- ea Szalay' n- e" - Kalivoda-Majoros'érk 9o6 90,. sz. a. ea. Debreczenyi, n. e Kisferke-Bálint nem érk — Veres 7 %£I&£6ÍIWIÍTC* Li8etkuthy) n- e. - Kovács-Első m. ált. bizt. tg. (586/906. ea. Wettstein) n. e. - Illés-Beck és Gergely (614/906. ea. ucttstein) n. e. — A táblai ügyről a jövő számban. — Mohács T J. Apvo szambán - Szekszárd S. L. dr. fröldesi-Hordó nem érk - Szeme N. M. dr. Sztanyó - Istóczy (8,524/905. ea. Hanák) febr. 28. hn. - Temesvár Sch. B. dr. Lindner-Lindner 18,020 905. ea I igetkuthyj marc. 5. rmv. B I ** TÁMAtÁO *IYOWi}JLlA SUOAPMTÍ*A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca Ifi. v.. Rudolf rakpart 3.