A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 10. szám - Az angol alsóház küzdelme a parlamentárizmusért. 2. [r.]

A JOG 79 között. Llzárva a szárazföldtől, ha az eddig elnyomott néppel együtt akartak maradni, kénytelenek voltak illeszkedni s igy kezdik eleinte kényszerűségből az angolokat honfitársaknak tekinteni nimoi és Harold unokái békében közeledtek egymáshoz s ez a kibékülés a Magna chartával nyert szentesítést. János király belátva helyzete tarthatatlanságát, engedményeket tesz. A Magna charta: .Szerződés János király és a bárók között, az egyházi és az angol királyság szabadságának engedélyezését illetőleg. 1215 június 15.» A Magna charta eredetét Eduárd törvényeiben kell keresnünk mert 1. Henrik chartáját, mely Edward törvényeinek megerősítése 1213-ban, Langton István dolgozza ki. A primás azt mondja,**) Wendwori Roger szerint, hogy megeskette Jánost Edward^ törvényeinek megtartására: <Audistis quomodo, tempore quo apud Wintoniam Regem absolvi, ipsum iurare compulerim, quod leges iniquas destrueret et leges bonas,vide]icet leges Eadwardi,revocaretetin regno facérét ab omnibus observari». A itt emiitett Edward a confessor II. Ethelred fia, az utolsó angolszász király. A később említendő I. Edward az Anjou-í'lantagenet családból származó angol király. Az 1213-iki meghívóknál, melyeknek értelmében minden megyének a «milites et barones>-en kívül négy embert kellett küldenie «quatuor diseretos homines de comitatu tuo illuc venire facias» — erről Stui&s1*) megjegyzi: «ez az első irat, amelyben a megyének négy ^értelmes embere* mint képviselő szerepel ; ez az első példája a nép meghívásának egy általános gyűlésre, aszerint a szervezet szerint, amely a bíróságoknál már megvolt*. A chartában van Angliasarkalalatosjoga letéve, ebből származott hatalma, innen vette mintául II. Endre a hét évvel később megjelent Aranybullát. Az adóra vonatkozva a Magna charta igy intézkedik: «... Egy közös rendi tanács tartására az adó felvétele végett, de semmi más esetben, csak éppen a három, mostan megnevezettekben, vagy a hübér-adó felvétele végett külön levelekkel, egybe fogjuk hivni az érsekeket, püspököket, abbasokat, grófokat és a nagy bárókat. Ezen kivül a mi grófsági kormányzónk és hivatalnokaink által mindazokat, kik tőlünk hűbériséget bírnak, össze fogjuk hivni egy bizonyos napra legalább negyven nappal a határnap előtt és egy kijelölt helyre és ezen meghívó-levélben kifejtjük az egvbehivás okát és miután a felszólítás ekként szét van küldve, az értekezés a kijelölt napon kezdődjék meg azoknak tanácsa szerint, kik jelen vannak, ha nem is jött el valamennyi meghívott. Nem is engedjük senkinek másnak a pénz-adót szedni saját szabad embereitől, csupán önnönszemélyének megváltására*.17) Amagna charta szerint a parliament szerint csakis pénzügyi és adóügyi feladatoknak látszik szolgálni, minthogy azonban a nemzet összes rendéinek jogait részletesen meghatározza s e jogok védelmére a parliamentből alakitett 25 tagu, a királylyal szemben is végrehajtó hatalommal felruházott bizottság alakult, igy képződött ez törvényhozási eszközzé. A magna charta törvény, de nem reform-bili. Ezzel a népies elem egyengeti jobban az útját a nemzetgyűlésbe A közrendű személyes megjelenési joga már elavult, ugyanígy a közhűbéreseké is. Ennek helyébe az ő nevükben eljáró képviselők választásának joga lépls). Angliában a három elv, u. m. a király nem hozhatott törvényt parliamentjének hozzájárulása nélkül, adót nem vethet ki nélküle, végre: a végrehajtó közigazgatást az ország törvényei szerint volt köteles intézni s ha megszegte a törvényeket, tanácsosai és ügyviselői felelősek voltak — ezek az elvek ötszáz év alatt alapszabáiyok tekintélyére emelkedtek111). Az általános törvényhozói hatalmat egészében soha egy angol király sem követelte, még a legerőszakosabb Plantagenet sem képzelte magát feljogosítottnak, hogy nagytanácsa nélkül hozzon határozatokat. A királynak jogában állott bűnösöknek kegyelmezni, de ez sem volt törvényhozói jog, bár volt idő, mikor ezt összezavarták. A magna charta hatását III. Henrik is nemsokára megérezte, mert midőn III. Henrik 1237-ben azért kért subsidiumot, mert nővére férjhezadása sokba került, a főurak azzal feleltek: «nem kérdezett meg bennünket a férjhezadáskor, a király gondatlanságáért nem büntethet bennünket.*20) A magna charta is, mint minden reformot tartalmazó alaptörvény, kényelmetlen volt az önkényuraknak s igy III. Henrik felfüggeszti azt, de kénytelen volt belátni, hogy e nélkül a parlamenttel nem boldogul s újra megerősíti.21) ül. Henrik használja először a .parliament- nevet az országgyűlés megjelölésére. A parliamenti határozatokat törvénynek ismeri el és a törvények gyűjteményébe felveszi. III. Henrik 1265-ben kelt .megerősítő okmánv»-ában a már ötször megerősített magna chartát hatodszor erősiti'meg.22) Itt fordul elő először a <communitas regm nostn» kifejezés, mely a mai államjog szerint «commoners», az alsóházi képviselőknek felel meg. I. Edward alatt már általános a parliament név használata. Amint kifejtettem, láthatjuk, hogy a parliament már a maga kezdetleges formájában megvolt, de a valódi átalakulása mégis Simon grófnak köszönhető, aki a lewesi ütközet n) Wendwori R o g e r Codexe. III. 263. ») Stubbs: I. h. 278. ") J á n o s i F.: Alkotmányok gyűjteménye, il. p. ») Freeman: Growth of the English constitution (1872), 87 »)Macaulay: History of England from the accession of James II, 1 62. so) Jánosi: I. m. 66. old. . ») Wright: Political songs England (C amden Society 1839). *1 Haliam: Middle ages. II. 111. után a legnépszerűbb ember volt Angliában; ő hivta egybe a valódi parliamentet; meghívott minden megyéből két lovagot és két-két polgárt minden városból. Igy a valódi parliament születése napja 1265 január 22-e. O az angol képviselőház megalkotója. Pauli dr. szerint: Simon von Montfort Gráf von Leicester, der Schöpfer des Hauses der Gemeinen.23) Montjorti Simont ennek dacára a király megölette, amint ezt Gloucesteri Róbert krónikájában (II. 359.) olvassuk.: <— — et among alle othere mest reuthe it was ido, That sir Simon the olde man demembred was so>. Az egybehivó-levelet meghagyják a «sherif>-eknek, hogy < válasszanak és küldjenek megyénként két lovagot, nagyvárosonként két polgárt, megyei kisvárosonként (bourg) két városi polgárt.> • I. Edward kísérletet tesz a parliament jogának csői bitására, azt figyelembe venni nem akarta, de bármily hatalmas és eszes volt, oly ellenzékre akadt, hogy kénytelen volt nézetet változtatni. Kénytelen volt biztosítékot adni arra nézve, hogy az ország rendéinek beleegyezése és jószánta nélkül, nem fog subsidiumot szedni. Kénytelen volt ez oldalról a parliament támadását abbahagyni, de minthogy tiltva volt adót kivetni a parliament jóváhagyása nélkül, jogot igényelt magának oly kölcsönösszegek felvételére, melyet sohasem fizetett vissza s a kölcsönkérés a parancstól miben sem különbözött. Zsarolás volt, megkerülve az adószedési jogosultságot, a parliament tekintélyét forma szerint nem sértette, bár lényegileg törvényszegés. Az 1297-iki fontos parliamenti határozatban, mely az adóztatást a parliament beleegyezésétől teszi függővé, az érsekek, a püspökök, grófok és bárók mellett a lovagok, városok lakóinak képviselői is előfordulnak. Anglia királya nem mer szedni többé adót vagy adományt, ha a parliament azt meg nem szavazta. «De tallagio non concedendo» cimen ismeretes törvényben szószerint «Nullum tallagium vei auxilium per nos vei haeredes nostros de cetero in regno nostro imponatur seu levetur, sine voluntate et assensu communi archiepiscoporum, episcoporum et aliorum praelatorum, comitum, baronum, militum, burgensium, et aliorum liberorum hominum in regno nostro Hozták ezt I. Edward uralkodásának 25-ik évében. Stubbs fejtegetése szerint ez világos bizonyítéka azon elvnek, amelyet a charták megerősítése óta általánosan elfogadtak.21) Ez a rendelkezés a III. Henrik által megerősített chartából kimarad.2r>) Ezenfelül nem szabad kényszeradó ürügye alatt a zsák-gyapjut megadóztatni2''.) folytatása következik.) Belföld. A büntetőtörvénykönyv novellája. Palányi Géza, volt igazságügyminiszter megbízásából Balogh Jenő dr., egyetemi tanár a büntetőjog általános reformját megelőzőleg törvénytervezetet készített, mely a büntetés felfüggesztésére, a fiatal korúak büntetési rendszerének reformjára, a kerités és a lopás büntetésének szabályozására terjed ki. A tervezet megvitatására január havában összehívott szakértekezlet tanácskozásait nem fejezhette be. Gtinther Antal igazságügyminiszter az értekezletet f. hó 2-ára tanácskozásainak folytatására hivta össze. Az értekezlet megvitatás tárgyává tette és letárgyálta a tervezetnek a fogházbüntetés felfüggesztésére vonatkozó, részben módosított szövegét. A vitában Balogh Jenő dr., előadó, Finkey Ferenc dr., Baunigartcn Izidor dr., Edvy-Illcs Károly, Czizmazia Endre, Zsitvay Leó, Székely Ferenc dr. és Balog Arnold dr. vettek részt. Giinther Antal igazságügyminiszter a részletkérdésekre vonatkozó állásfoglalást a maga részére fentartva, kifejezést adott annak a kívánságának, hogy a viselt hivatal és az ügyvédség elvesztésének a Btk. néhány paragrafusa esetén (a bírói gyakorlat szerint) kötelező kimondása alól a bíróság már a megvitatás alatt álló törvénytervezetben mentessék fel. Az értekezlet tanácskozását e hó 9-én, szombaton délután öt órakor folytatja az igazságügyminisztériumban. A budapesti ügyvédi kamara f. hó 3;án Szivák Imre elnökletével rendes évi közgyűlését tartotta meg. Az elnök üdvözölvén a nagy számmal megjelent tagokat, mindenekelőtt az igazságügyminiszteri székben történt változásról emlékezett meg. Utána Pap József dr., előadó a választmány jelentését ismertette. Örömmel regisztrálta, hogy a kartársak az autonómia keretén belül résztvettek a közös működésben és ezzel büzditólag hatottak a választmányra. Majd áttért a Polónyi által benyújtott törvényjavaslatokra és azt a véleményét fejezte ki, hogy az ügyvédi kar által tanúsított közremunkálkodás a javaslatok ügyében a közönség körében is azt a meggyőződést fogja megerősíteni, hogy az ügyvédi kar nem osztályérdekekért, de a közjóért harcol. A nagy gonddal és minden részletre kiterjedő jelentéshez elsőnek Reményi Antal szólt hozzá, (aki ügyvédi működésének hatvanadik évfordulója alkalmából külön megemlékezésben részesült) és az ügyvédség túlzsúfoltságának okául a társadalmat, főleg a szülőket jelölte meg. Balog Imre dr. hibáztatta, hogy a jelentés nem emlékezett meg a bíróságok és azügyészek elfoglalt eljárásáról a mostani kor-•£) Ugyanigy : B 1 a a u \v : Barons'war. **) Stubbs: Select charters. (487. 1) ") U. a 330 -332. =c) Green: A short story of England 215. 1. — Tont T. F. : Eduárd the first (London 1893.).