A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1907 / 9. szám - A dolus fogalma az olasz büntetőjogi irodalomban
36 Hogy a sértettek a szegényebb osztályhoz tartoznak és kisebb kölcsönöket nagyobb kamatra kénytelenek voltak vádlottól felvenni, nyilván következik, hogy sértettek szorult anyagi helyzetben voltak. (A m. kir. Kúria 1906. nov. 15. 10,113 EZ.) Rágalmazás vádja esetén az alsóbiróságok által megállapitandók a sértő szavak, valamint az is, hogy a sértett ellen bűnvádi eljáiás tétetett e folyamatba. (A m. kir. Kúria 1906. dec. 20. 1 1,277. sz. a.) Az, hogy a 92. §, alkalmazásával kiszabható büntetésnek legkisebb mértéke nem alkalmaztatott és általában az, hogy az itélöbiróság a 92. §. keretében kiszabható büntetésnek mily mértékét találta az eset körülményeihez képpest megállapitandónak, a törvény egyik rendelkezése szerint sem semmisségi ok. (A m. kir. Kúria 1906. dec. 4. 7,-206. sz.) Aki napi fizetésért fogad fel szállást és élelmezést, a gazdával sem házközösségben, sem közös háztartásban nincs. (A m. kir. Kúria 1906. dec. 19. 11,2-^3. sz. a.) Bármily nyomtatvány köteles példányának be nem szolgáltatása a kir. ügyészséghez, sajtórendöri kihágás. IA m. kir. Kúria 1906. április 4. 3,565.) Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. 54. §. Fizetés kiegészítésit képező termények lefoglalása. 4,587/904. I. 1. Az 1881 : LX. t.-c. 54. §-ban foglalt korlátozás nemcsak a készpénzbeli, hanem általában a rendes fizetésekre és igy azok ki egészítő részét képező terményekre is kiterjed. 2. A lelkészi congrua nem foglalható le. 2. t. ü. é. m. Tekintettel arra, hogy az 1898: XIV. t.-c. 2. §-a értelmében az ott irt lelkészi állások jövedelme az államkincstár által 1600 s illetve 800 koronára egészíttetett ki, mely jövedelem és ennek kiegészítése is (congrua) az illető lelkésznek az 1881 : LX. t.-c. 54. §-a alá eső rendes fizetését képezi, az ilyen összegű lelkészi fizetés pedig az elébb hivatkozott 54. §. értelmében végrehajtás alá nem vehető: ennélfogva az 1898. évi XIV. t.-c. alapján az államkincstár terhére megállapított lelkészi jövedelem-kiegészítés (congrua) végrehajtás alá nem vonható. (Sz.: 4,158/1901. december 31.) 3. Országgyűlési képviselő lakbérilletménye nem lakbértartozásért lefoglalható-e? 1,015/905 I. Az országgyűlési képviselő lakbérilletménye (1893: VII t.-c.) nem csupán lakbértartozásért, hanem bármely tartozásért lefoglalható. 65. §. 1. Kielégítési végrehajtás a biztosítékra. 1,698/905. I. Azon esetben, ha a vállalkozó szerződési kötelezettségének eleget tett és az általa teljesített munka felülvizsgálata megtörtént, a munka megfelelőnek találtatott, az óvadékra a kielégítési végrehajtás elrendelését ama körülmény nem akadályozza, hogy az óvadék az utófelülvizsgálat idejéig visszatarttatott. 2. Tényállás : B. Frigyes, B. sz. kir. város pénztári ellenőre sikkasztott s ebből folyóan ellene a város kértéritési pert indított. Nevezett ellenőr óvadék mellett volt alkalmazva és az óvadéki összegről kiállított könyvecske B. város pénztárában őriztetett. A per folyama alatt B. Frigyes más hitelezői kielégítési végrehajtást vezettek adós ellen és a B. városnál őrizetben lévő óvadéki összeget is lefoglaltatták. A bíróság — több foglaltató lévén — a sorrend megállapítása céljából tárgyalást tartott s arra nemcsak a hitelezőket, hanem a per eldőléséig az óvadékhoz igényt tartó B. várost is megidézte. Az I-ső bíróság a lefoglalt összeget végrehajtatóknak kiutalta. A Il-odbiróság végrehajtatókat a takarékpénztári levélben lévő s óvadékul szolgáló összeg kiutalása iránti kérelmükkel ezúttal elutasította s a B. városnak okozott költségek megfizetésében marasztalta, mert: a foglaltatok a kiutalás kérdésében tartott tárgyaláson nem mutatták ki, hogy a betét óvadéki minősége időközben megszűnt, sőt B. város igazolta, hogy a per, melyet B. Friayes végrehajtást szenvedő volt városi p. ellenőr ellen 2,740 frt&25 kf. iránt indított, még befejezést nem nyert, ez a per pedic* a kereset szerint a B. Frigyes által elkövetett sikkasztással okozott kár megtérítése iránt folyik, olyan követelésért, amelyre nézve az óvadék kielégítési alapul szolgálhat. Ezek szerint a vh. t. 65. §. utolsó bekezdése értelmében a foglaltatok a lefoglalt óvadéki összeg kiutalását most még nem követelhetik: idő előtti kérésükkel tehát elutasitandók voltak, mivel a foglaltatok a lefoglalt összegből kielégittetésüket csak akkor és annyiban követelhetik, amikor és amennyiben annak óvadéki minősége megszűnik. Ez idő szerint tehát tárgytalan közöttük a sorrend kérdésében határozni. A Kúria a II-odbiróság végzését helybenhagyta, indokainál fogva. Végrehajtatókat azonban költség megfizetésére nem kötelezte, mert csak a tárgyalás rendén nyert megállapítást, hogy a sorrend, illetve elsőbbségi igény tárgyában határozni nem lehetett. (Kúria: 7,239/1904.). Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: Az újvidéki tszéknél Raabstern testvérek helybeli cég ellen, bej. ápr. 20, fsz máj. 4, csb. Szabó Imre, tg. Rohonyi Gyula. — A nagyváradi tszéknél Weisz Mór fia utódai Jakobi testvéiek nagyszalontai társascég ellen, bej. márc 28, fsz. ápr. 11, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Barta Ferenc dr. — A lugosi tszéknél Trautner Karoly helybeli lakos ellen, bej. ápr. 16, fsz. ápr. 27, csb. Lászlóffy Béla. tg. Maier Péter dr. — Az újvidéki tszéknél Ruff Mór temerini kereskedő ellen, bej. máj. 8, fsz. máj. 18, csb. Szabó Imre, tg. Radányi Ernő dr. — A komáromi tszéknél Szálai Miklós fővárosi építőmester ellen bej. és fsz. ápr. 8, csb Kéri Miklós dr , tg. Khonkoly Thege Sándor, dr. — A nagyváradi tszéknél Székely Jenő helybeli cég ellen, bej. ápr. 6, fsz ápr. 23, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Kiss Döme dr. — A szekszárdi tszéknél Vajda Jenő bonyhádi kereskedő ellen, bej. ápr. 30, fsz. máj 22, czb. Mirth László, tg Albers Rezső dr. — A szegedi tszéknél Faludi Gyula helybeli lakos ellen, bej. ápr. 6. fsz ápr. 13, csb. Gollner Kálmán dr., tg. Dobay Gyula dr. — A soproni tszéknél Deutsch Samu helybeli kereskedő ellen, bej márc. 15, fsz. ápr. 4, csb. Thirrig Béla, tg. Hartmann Károly. — A zombori tszéknél Leszkovácz Plávsó sztapári kereskedő ellen, bej. Markovyth Lajos dr, tg. Zsubory József dr. — A budapesti keresk és váltótszéknél Láng Imre helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 14, fsz. jun. 11, csb. Bothos Gyula dr., tg. Sipőcz Jenő dr. — A bpesti keresk. és váltótszéknél Grünberger A. B örökösei helybeli cég ellen, bej. márc. 27, fsz. ápr. 23, csb. Gallia Béla, tg. Káplány Géza. — A beregszászi tszéknél Halpert Samu nagyszőllösi keseskedő ellen, bej. márc. 31. fsz. ápr. 19, csb. Köves Antal dr., tg. Joannes Viktor dr. — A trencséni tszéknél Biel József zsolnai kereskedő ellen, bej. és fsz. ápr. 2, csb. Polyik Imre, tg. Pollák József dr. — Az újvidéki tszéknél Reich Lajos bácsszenttamási kereskedő ellen, bej. máj. 1. fsz. máj. 11. csb. Szabó Imre, tg. Darvas Károly dr. — A nyíregyházai tszéknél Schaffer és Rappaport helybeli cég ellen, bej. márc. 2.H. fsz. ápr. lé, csb. Pásztor Géza, tg. Hoffmann Mór dr. — Az aradi tszéknél Fischer Simon helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 27, fsz. ápr. 6. csb. Heller Mór dr., tg. Szalay Károly dr. — A soproni tszéknél Pock Miksa volt bécsújhelyi lakos ellen, bej. ápr. 20, fsz. máj. 7, csb. Thirring Béla tg. Kund Frigyes. Pályázatok: A debreceni ügyészségnél alügyészi áll. marc 7 (41) — A tornallyai jbiróségnál birói áll. márc. 10 (44) — A debreceni közjegyzői kamaránál a helybeli közjegyzői áll. márc. 15 ;44) — A szerdahelyi jbiróságnál albirói áll. márc. 12 (45) — A deési kir. ügyészségnél alügyészi áll. márc. 14 (47). Kúriai és táblai értesitések. Dárda B. L. dr. Pietlovác — Rádics (9,675/905, ea. Vörösmarthy) febr. 28. hh - Kassa N. V. dr. Savlyik-Stefanovics érk. 7,746/906, sz. a ea. Adolf, n. e. — Krajnyák—Katonai cs. és kir. kincstár érk. 7,925/906, sz. a. ea. Szalacsv, n. e. — Béres—Koczán érk. 11,002/906, sz. a. ea. Dobosfy, n. e. — Mezőtúr Sz. P. Molnár-Szilassy (7,369/905, ea. Vermes) febr. 26. hh. — Szekszárd S. L. dr. Földesi-Hordó nem érk. — Temesvár Sch. B. dr. Rischin— Gyorgyevits (51/906, ea. Kársa) febr. 1. mv. Ügyvédjelölt és dr. juris, kinek 2y2 évi járásbirósági gyakorlata van, törvényszék székhelyén lévő ügyvédnél a törvényszéki praxis elsajátítása végett állandó alkalmazást keres. Fizetési igényei csekélyek, fő a praxis. Beszél tótul is. Cim akiadóhivatalban. NagyobbforgaJmu ügyvédi vagy közjegyzői iroda önálló vezetésére, esetleg társként is vállalkozik, gyakorlatilag és elméletileg egyaránt képzett ügyvéd, volt közjegyzőhelyettes. Cime a kiadóhivatalban. 10 éves közjegyzői gyakorlattal, német és szerb nyelvi ogositványnyal biró közjegyzőhelyettes alföldi vagy délmagyarországi nagyobb városban keres alkalmazást. Reindl Csuncsics Ernő, közjh. Munkácson. »HJ_M *»JZV««VriMuAo SVOWtwLlA JUOAMWTiN. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf rakpart 3.