A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 9. szám - A dolus fogalma az olasz büntetőjogi irodalomban

36 Hogy a sértettek a szegényebb osztályhoz tartoznak és kisebb kölcsönöket nagyobb kamatra kénytelenek voltak vád­lottól felvenni, nyilván következik, hogy sértettek szorult anyagi helyzetben voltak. (A m. kir. Kúria 1906. nov. 15. 10,113 EZ.) Rágalmazás vádja esetén az alsóbiróságok által megálla­pitandók a sértő szavak, valamint az is, hogy a sértett ellen bűnvádi eljáiás tétetett e folyamatba. (A m. kir. Kúria 1906. dec. 20. 1 1,277. sz. a.) Az, hogy a 92. §, alkalmazásával kiszabható bünte­tésnek legkisebb mértéke nem alkalmaztatott és általában az, hogy az itélöbiróság a 92. §. keretében kiszabható büntetésnek mily mértékét találta az eset körülményeihez képpest megállapi­tandónak, a törvény egyik rendelkezése szerint sem semmisségi ok. (A m. kir. Kúria 1906. dec. 4. 7,-206. sz.) Aki napi fizetésért fogad fel szállást és élelmezést, a gaz­dával sem házközösségben, sem közös háztartásban nincs. (A m. kir. Kúria 1906. dec. 19. 11,2-^3. sz. a.) Bármily nyomtatvány köteles példányának be nem szolgál­tatása a kir. ügyészséghez, sajtórendöri kihágás. IA m. kir. Kúria 1906. április 4. 3,565.) Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. 54. §. Fizetés kiegészítésit képező termények lefoglalása. 4,587/904. I. 1. Az 1881 : LX. t.-c. 54. §-ban foglalt korlátozás nem­csak a készpénzbeli, hanem általában a rendes fizetésekre és igy azok ki egészítő részét képező terményekre is kiterjed. 2. A lelkészi congrua nem foglalható le. 2. t. ü. é. m. Tekintettel arra, hogy az 1898: XIV. t.-c. 2. §-a értel­mében az ott irt lelkészi állások jövedelme az államkincstár által 1600 s illetve 800 koronára egészíttetett ki, mely jöve­delem és ennek kiegészítése is (congrua) az illető lelkésznek az 1881 : LX. t.-c. 54. §-a alá eső rendes fizetését képezi, az ilyen összegű lelkészi fizetés pedig az elébb hivatkozott 54. §. értelmében végrehajtás alá nem vehető: ennélfogva az 1898. évi XIV. t.-c. alapján az államkincstár terhére megállapított lelkészi jövedelem-kiegészítés (congrua) végrehajtás alá nem vonható. (Sz.: 4,158/1901. december 31.) 3. Országgyűlési képviselő lakbérilletménye nem lakbér­tartozásért lefoglalható-e? 1,015/905 I. Az országgyűlési képviselő lakbérilletménye (1893: VII t.-c.) nem csupán lakbértartozásért, hanem bármely tartozásért lefoglalható. 65. §. 1. Kielégítési végrehajtás a biztosítékra. 1,698/905. I. Azon esetben, ha a vállalkozó szerződési kötelezettségé­nek eleget tett és az általa teljesített munka felülvizsgálata megtörtént, a munka megfelelőnek találtatott, az óvadékra a kielégítési végrehajtás elrendelését ama körülmény nem aka­dályozza, hogy az óvadék az utófelülvizsgálat idejéig vissza­tarttatott. 2. Tényállás : B. Frigyes, B. sz. kir. város pénztári ellenőre sikkasztott s ebből folyóan ellene a város kértéritési pert indított. Nevezett ellenőr óvadék mellett volt alkalmazva és az óvadéki összegről kiállított könyvecske B. város pénztárában őriztetett. A per folyama alatt B. Frigyes más hitelezői kielégítési végrehajtást vezettek adós ellen és a B. városnál őrizetben lévő óvadéki összeget is lefoglaltatták. A bíróság — több foglaltató lévén — a sorrend meg­állapítása céljából tárgyalást tartott s arra nemcsak a hitelező­ket, hanem a per eldőléséig az óvadékhoz igényt tartó B. várost is megidézte. Az I-ső bíróság a lefoglalt összeget végrehajtatóknak kiutalta. A Il-odbiróság végrehajtatókat a takarékpénztári levél­ben lévő s óvadékul szolgáló összeg kiutalása iránti kérelmük­kel ezúttal elutasította s a B. városnak okozott költségek meg­fizetésében marasztalta, mert: a foglaltatok a kiutalás kérdésében tartott tárgya­láson nem mutatták ki, hogy a betét óvadéki minősége idő­közben megszűnt, sőt B. város igazolta, hogy a per, melyet B. Friayes végrehajtást szenvedő volt városi p. ellenőr ellen 2,740 frt&25 kf. iránt indított, még befejezést nem nyert, ez a per pedic* a kereset szerint a B. Frigyes által elkövetett sikkasz­tással okozott kár megtérítése iránt folyik, olyan követelésért, amelyre nézve az óvadék kielégítési alapul szolgálhat. Ezek szerint a vh. t. 65. §. utolsó bekezdése értelmében a foglaltatok a lefoglalt óvadéki összeg kiutalását most még nem követelhetik: idő előtti kérésükkel tehát elutasitandók voltak, mivel a foglaltatok a lefoglalt összegből kielégittetésüket csak akkor és annyiban követelhetik, amikor és amennyiben annak óvadéki minősége megszűnik. Ez idő szerint tehát tárgytalan közöttük a sorrend kér­désében határozni. A Kúria a II-odbiróság végzését helybenhagyta, indo­kainál fogva. Végrehajtatókat azonban költség megfizetésére nem kötelezte, mert csak a tárgyalás rendén nyert megállapítást, hogy a sorrend, illetve elsőbbségi igény tárgyában határozni nem lehetett. (Kúria: 7,239/1904.). Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: Az újvidéki tszéknél Raabstern testvérek helybeli cég ellen, bej. ápr. 20, fsz máj. 4, csb. Szabó Imre, tg. Rohonyi Gyula. — A nagyváradi tszéknél Weisz Mór fia utódai Jakobi testvéiek nagyszalontai társascég ellen, bej. márc 28, fsz. ápr. 11, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Barta Ferenc dr. — A lugosi tszéknél Trautner Karoly helybeli lakos ellen, bej. ápr. 16, fsz. ápr. 27, csb. Lászlóffy Béla. tg. Maier Péter dr. — Az újvidéki tszéknél Ruff Mór temerini kereskedő ellen, bej. máj. 8, fsz. máj. 18, csb. Szabó Imre, tg. Radányi Ernő dr. — A komáromi tszéknél Szálai Miklós fővárosi építőmester ellen bej. és fsz. ápr. 8, csb Kéri Miklós dr , tg. Khonkoly Thege Sándor, dr. — A nagyváradi tszéknél Székely Jenő helybeli cég ellen, bej. ápr. 6, fsz ápr. 23, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Kiss Döme dr. — A szekszárdi tszék­nél Vajda Jenő bonyhádi kereskedő ellen, bej. ápr. 30, fsz. máj 22, czb. Mirth László, tg Albers Rezső dr. — A szegedi tszéknél Faludi Gyula helybeli lakos ellen, bej. ápr. 6. fsz ápr. 13, csb. Gollner Kál­mán dr., tg. Dobay Gyula dr. — A soproni tszéknél Deutsch Samu helybeli kereskedő ellen, bej márc. 15, fsz. ápr. 4, csb. Thirrig Béla, tg. Hartmann Károly. — A zombori tszéknél Leszkovácz Plávsó szta­pári kereskedő ellen, bej. Markovyth Lajos dr, tg. Zsubory József dr. — A budapesti keresk és váltótszéknél Láng Imre helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 14, fsz. jun. 11, csb. Bothos Gyula dr., tg. Sipőcz Jenő dr. — A bpesti keresk. és váltótszéknél Grünberger A. B örökösei helybeli cég ellen, bej. márc. 27, fsz. ápr. 23, csb. Gallia Béla, tg. Káp­lány Géza. — A beregszászi tszéknél Halpert Samu nagyszőllösi keses­kedő ellen, bej. márc. 31. fsz. ápr. 19, csb. Köves Antal dr., tg. Joannes Viktor dr. — A trencséni tszéknél Biel József zsolnai kereskedő ellen, bej. és fsz. ápr. 2, csb. Polyik Imre, tg. Pollák József dr. — Az újvidéki tszéknél Reich Lajos bácsszenttamási kereskedő ellen, bej. máj. 1. fsz. máj. 11. csb. Szabó Imre, tg. Darvas Károly dr. — A nyíregyházai tszéknél Schaffer és Rappaport helybeli cég ellen, bej. márc. 2.H. fsz. ápr. lé, csb. Pásztor Géza, tg. Hoffmann Mór dr. — Az aradi tszéknél Fischer Simon helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 27, fsz. ápr. 6. csb. Heller Mór dr., tg. Szalay Károly dr. — A soproni tszéknél Pock Miksa volt bécsújhelyi lakos ellen, bej. ápr. 20, fsz. máj. 7, csb. Thirring Béla tg. Kund Frigyes. Pályázatok: A debreceni ügyészségnél alügyészi áll. marc 7 (41) — A tornallyai jbiróségnál birói áll. márc. 10 (44) — A debre­ceni közjegyzői kamaránál a helybeli közjegyzői áll. márc. 15 ;44) — A szerdahelyi jbiróságnál albirói áll. márc. 12 (45) — A deési kir. ügyészségnél alügyészi áll. márc. 14 (47). Kúriai és táblai értesitések. Dárda B. L. dr. Pietlovác — Rádics (9,675/905, ea. Vörösmarthy) febr. 28. hh - Kassa N. V. dr. Savlyik-Stefanovics érk. 7,746/906, sz. a ea. Adolf, n. e. — Krajnyák—Katonai cs. és kir. kincstár érk. 7,925/906, sz. a. ea. Szalacsv, n. e. — Béres—Koczán érk. 11,002/906, sz. a. ea. Dobosfy, n. e. — Mezőtúr Sz. P. Molnár-Szilassy (7,369/905, ea. Vermes) febr. 26. hh. — Szekszárd S. L. dr. Földesi-Hordó nem érk. — Temesvár Sch. B. dr. Rischin— Gyorgyevits (51/906, ea. Kársa) febr. 1. mv. Ügyvédjelölt és dr. juris, kinek 2y2 évi járásbirósági gya­korlata van, törvényszék székhelyén lévő ügyvédnél a törvény­széki praxis elsajátítása végett állandó alkalmazást keres. Fize­tési igényei csekélyek, fő a praxis. Beszél tótul is. Cim akiadó­hivatalban. NagyobbforgaJmu ügyvédi vagy közjegyzői iroda önálló vezetésére, esetleg társként is vállalkozik, gyakorlatilag és elmé­letileg egyaránt képzett ügyvéd, volt közjegyzőhelyettes. Cime a kiadóhivatalban. 10 éves közjegyzői gyakorlattal, német és szerb nyelv­i ogositványnyal biró közjegyzőhelyettes alföldi vagy délmagyar­országi nagyobb városban keres alkalmazást. Reindl Csuncsics Ernő, közjh. Munkácson. »HJ_M *»JZV««VriMuAo SVOWtwLlA JUOAMWTiN. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf rakpart 3.

Next

/
Thumbnails
Contents