A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 9. szám - Az angol alsóház küzdelme a parlamentárizmusért. 1. [r.]

A JOG 69 a község választja ). A burh-nak, mint magasabb fokú egyesülésnek is volt gyűlése, de ennek az élén a király vagy földesúr által kinevezett gereta állott. Ezt másképpen wicegerefdnak, vagy a kikötővárosokban, mint pl. Londonban,portgerefának nevezték. London, Chestei és York mint a legnagyobb városok, magukban foglaltak több kisebb községet s így alakul a hundt ed, mely több township összetétele. A hundred név ó germán eredetű, melynek megjelölésére ivapentake név is szolgált. A hundredes időnként, később minden hónapban egy bizonyos helyen összegyűltek az úgynevezett liunderrdesgemot-ban, hol a hundredek ügyeit tárgyalták. A gerefa-k és reeveek a község nevében, annak képvise etében jelentek meg. Ez a gyűlés autonomikusan tárgyalta a peres ügyeket és sérelmeket. A hundredesgemot megválasztotta a maga /utndredes-ealdor-]Át, aki a gyűlés elnöke és a hundredesman-jét, aki a községi gerefák által támogatva az ítéletek végrehajtásával voltak megbízva. A hundredek után alakult magasabb rendű egység a shire vagy scire. Amig a hundredek gyűlései tulnyomólag birói hatáskörrel birtak s a törvénykezést gyakorolták, tehát törvénykezési fórum volt, addig a shire már politikai testület, amelynek gyűlései a folkesnwt, a szabadok és hundredek képviselőiből alakult gyülekezet. Itt tűnik fel először az ealdorman neve is, mely a folkesmot-ot egybehivta és a gyűlést vezette. Az ealdorman egyes kerületnek a képviselője, aki az általa képviselt kerületnek függetlenségét tartja szem előtt. Az északi részben levő jart-ok megfelelnek az earlnak s igy az ealdormannak is. A leghatalmasabb ealdormanok a YYoden nemzetségből lettek, akik a királyi tisztet foglalták el. Az államnak van még nagytanácsa, a witan. A witanokból keletkezett4) a witenagemot,') mely három osztály egyesitett magában, u. m. a püspökök, ealdormenek és a király hűbéresei vagy másképp ministri, thengs vagy cyniges. A witenagemot nagyobb ünnepek alkalmával gyül egybe, u. m. karácsony, pünkösd, húsvétkor és végre egyizben őszszel. Érdekes megjegyezni, hogy az I. Henrik witenagemotot összehivó levele következőképpen hangzik : 'Ezeknek utána a király elküldé meghívóját egész Angolországba s kéré püspökeit, apátait s thegn-jeit mind, hogy jöjjenek el Glawceastrebe (Gloncester) Gyertyaszentelő napján». A magna charta szavait (12 —14)ü) a charta tárgyalásánál ismertetem. Tehát a charta összehívási része megegyezik a kornak megfelelő kiterjesztéssel s attól annyiban különbözik, hogy abban az alsóházi elemek is bennfoglaltatnak. A witenagemot feladata már a törvényhozás, a népjogokat kiegészíteni, a szükséghez képpest kiterjeszteni, sőt egyházi törvényhozói szerepe is volt. A lordok háza nemcsak hogy a witenagemotból ered, de valósággal maga az. A synodusok és conciliumok határozatai is a világi witenagemotban hirdettettek ki. Természetesen ily kezdetleges állapotban nem volt körvonalozva a witenagemot és király hatásköre, az államhatalmak megoszlása a legkezdetlegesebb stádiumban volt s igy a király jóindulatától függött, hogy mily mértékben engedi a witant tekintélyre jutni. Azonban a witan is oly hatalomra tett szert egyes uralkodók alatt, hogy egyes királyokat trónjuktól megfosztott7), de joga azért végleg sokáig nem volt definiálva. A witan a hűbéresek nagy száma miatt, akik abban részt vettek, eleinte csak a király tanácsának volt tekinthető, csak később voltak a résztvevők az u. n. «bólcs emberek*, akik a népet képviselték. A witenagemot szervezetére nézve Stubbs és Freeman eltérnek egymástól. Freeman szerint a witenagemot az egész királyság gyűlése a megye és más apróbb kerületek kisebb gyűléseinek mintájára"). Stubbs elismeri0) ugyan a kisebb gyűléseknek népies voltát, de tagadja, hogy a nemzeti gyűlés szintén ilyen jellegű volt, de ha az előadottakat szemügyre vészük, Free/nan-nek kell igazat adnunk. Az ealdormanek a maguk kerületét képviselték, ritkán jött ellenkezésbe a király akaratával s csakis az történt, amit a király akart. A püspökök szintén a király hivei, akik a királyt Tsten földi helytartójának* mondották. Eleinte a heptarchia idejében több witenagemot volt s amikor a királyságok a wessexi királyságba olvadnak, azok «witan»-jai is a wessexi «Gemot»-ban nyertek helyet, mely a birodalom közös :;) Freemann: The history of the normán conquest. I k. Freemann: The prelirninary to the election of England. Oxford, 1867. Gneist Englische Verfassung (Berlin 18821. Max Budinger: Vorlesungen über englische Verfassungsgeschichte (Wien 1880). Geffeken: Die angelsachsische llerrschafftin England (Heidelberg 1*811. William Stubbs: The constitutional history of England in its origin and development (Vol. I. Oxford 1880) 4) Kemble: Codex diplomaticus aevi Saxoni (London 183't., 1848) VI. k. J A r o n i u s : Diplomatische Studien über die alteren angelsaxischen Urkunden (Königsberg 1883). 5) Freemann: Norman conpued I. 108. és I. 593. Stubbs: Select chartes. 11. old. Kemble: Saxons in England II. 186—194. Eduárd Winkelmann: Geschichte der Angelsachsen 103. old. és 1. jegyzet. 6) S t u b b s i. m. 290. ') Concha: Újkori alkotmányok. II. 231. e) Freeman: Norman conquest I. 108. ") S búbba: Select chartere: bevezető rész. 11. old. gemot-ja lett10). A witan választja és teszi le a királyt, mely jogát az angol parliament is magának követelte s mint később látni lógjuk, II. Richárd, I. Károly stb. alatt élt is ezzel. A két ház különválása, a kettő közti válaszfal már az earl és cearl közti különbség létrejötte alkalmával épül fel. A király tehát <bölcs emberei>-vel alkotta a törvényeket. Az emberek hűséges szolgálattal tartoztak a lordnak (Hlaford)11). A lord ekkor még «kenyéradót> jelent. Az angol parliament a királyság intézményéből fejlődik,1-) mely a király functióit kiterjeszti. lOtiö-ban ffóditó Vilmos normandiai herceg a hűbéri szervezetet a legnagyobb mértékben kiterjeszti s igy a szász népgyűlések helyébe a fentebb emiitett hűbéri jellegű gyülekezetet léptette. (Folyt, köv.) Belföld. A budapesti ügyvédi kamara évi jelentéséből. (Szabálytalanságok a kézbesítéseknél.) Még mindig előfordul, hogy a közigazgatási hatóságok ügyvéd által képviselt ügyben hozott határozatokat a kellően igazolt és ellenjegyzett ügyvéd megkerülésével egyenesen a félnek kézbesitik. A meghatalmazásban eljáró ügyvéd ily mellőzése, eltekintve attól, hogy ez jogsérelemmel is járhat a félre,, a kar becsületét és közállását is sérti. Példaképpen konkrét esetből kifolyólag egy ilyen ügyet Nagyméltóságod hivatali elődjének tudomására hoztunk s az igazságügyi kormány értesítette a kamarát, hogy a kir. belügyminiszter ur átirata szerint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja utasította a monori szolgabírót, hogy határozatait a meghatalmazott ügyvédnek is kézbesítse. Kartársak panaszolják, hogy többször megtörtént, hogy a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágási eljárásoknál, Budapesten a kerületi kapitányok a panaszlottnak szabályszerűen vallott ügyvédjét nem idézik meg a tárgyalásra, csupán a vádlottat magát. A közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágások eseteiben követendő eljárás szabályozása tárgyában 188U. évi augusztus hó 17-én 38,547. szám alatt kibocsátott belügyminiszteri rendelet 17. §. és 5fi. §. szerint a vádlott jogosítva van védelmet meghatalmazottra bizni. Azon vádlott, aki ügyvédet vallott, a legjobb hiszemben gondolhatja, hogy ügyvédje fogja ellátni az egész vonalon kihágási ügyét és igy a tárgyalási határnapokra vagy meg nem jelenik, vagy pedig egyéb perjogi mulasztást követ el, ami sokszor helyrepótolhatatlan károkkal jár. A magyar kir. minisztérium 4600/1902. számú miniszterelnöki rendeletében, mit a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901. évi XX. t.-c. 20—30. §-nak életbeléptetése és a kézbesítési utasítás megállapítása tárgyában kiadott, a 3. §-ban azt rendeli, hogy ha a fél ügyvédet vall, a kézbesítés az ügyvéd kezéhez történik. Kihágási ügyekben a kerületi kapitányoknál nemcsak azért kell ezen utasítást követni, mert az általános jellegű és minden közigazgatási tisztviselőre kötelező jogszabály, de azért is, mert a kerületi kapitányságoknál divó szokás szerint az idéző végzéseket rendszerint legfeljebb 24 órával a tárgyalás előtt szokás a vádlottnak kézbesíteni, minek folytán a vádlott ha akarná és szükségesnek vélné is, — védőjét vagy egyáltalában nem, vagy nem kellő időben tudja a kitűzött határnapról értesíteni, — már pedig, hogy egyéb hátrányt ne is említsünk, a hivatkozott körrendelet 7ő. §-a szerint a kihirdetések által eszközölt véghatározatok ellen a felebbezést a kihirdetés után azonnal élő szóval kell bejelenteni, ami nem történhet meg, ha a meghatalmazott ügyvéd a véghatározat kihirdetésénél nincs jelen és igy a vádlott igen könnyen eleshet a jogorvoslattól. Ez irányú átiratunkra a székesfővárosi magyar kir. államrendőrség főkapitánya értesített bennünket arról, hogy utasította az összes kapitányságokat, hogy a hozott határozatokat az igazolt ügyvéd kezéhez kézbesítsék. Hogy mennyire harapódzott már el az a megmagyarázhatatlan rossz szokás, hogy a hatóságok a határozatokat nem az igazolt ügyvéd kezéhez rendelik kézbesiteni, legjobban tűnik ki abból a megütközéssel tapasztalt körülményből, hogy előfordult esetben a budapesti I—III. ker. kir. járásbíróság a végrehajtás keretében hozott végzéseket a félnek rendelte kézbesittetni és nem a perbeli ügyvédnek, akinek szabályszerű ügyvédi meghatalmazása a pernél csatolva volt. A budapesti kir. törvényszék elnöke, kartársunk ez irányú panasza folytán azon álláspontra helyezkedett, hogy a sommás eljárásban nem képez szabálytalanságot, ha a határozat a képviselő helyett magának a félnek kézbesittetik. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke, akinél a kamara tett panaszos jelentést, arra való tekintettel, hogy a panaszlott esetben eljárt albiró figyelme a törvényszék elnöke által eljárásának nem szabályos voltára már amúgy is felhivatott, az eljárt aibiróval szemben egyéb felügyeleti intézkedést szintén nem látott szükségesnek. Ha a bíróságoknál a felügyeleti hatóságok ily szellem<°) Kemble i. m. II. 185-195. ") Palgrave: English Commonwealth L 3ö0., 495., 505. ") Felsorolva Freeman: Norman conquest. I. 593. oldal második jegyzet.