A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 6. szám - A gyakorlatiasság hiánya jogi oktatásunkban [5. r.]

A J Jogszabály az, hogy ellenkező kikötés hiányában a szerződésileg kötelezett lakás, élelmezés, ruházat, fűtés és világítás az ezt elvállaló fél részéről természetben, s az elvállaló háztartásában szolgáltatandó, és mindezeknek egyenértéke csak akkor követelhető a jogosított részéről, ha a szolgáltatásoknak természetben való élvezhetését a kötelezett saját hibájából teszi lehetetlenné. (A m. kir. Kúria I. felúlvizsg tanácsa 1905. évi december hó 1 í. 306 1905. I. G 30ti/1905. sz. a ) Jogszabály az, hogy a törvénytelen gyermek tartásdija a gyermek születésétől követelhető, és az állandóan követett bírói gyakorlat szerint az anya a kereset előtti időre csak akkor veszti el igényét ha a keresetet hosszú időn át meg nem indítja, és ebben akadályozva nem volt, ez az eset azonban fenn nem forog, mert a keresetnek a viszony megszakítása előtti meg nem indítása a házassági ígérettel van kimentve, a megszakítás óta pedig a kereset beadásáig hosszú idő nem telt el (A m. kii. Kúria I. felülvizsg. tanácsa 1905. évi december hó U. 1. G. 301/1905. sz. a.). Arra nézve, hogy a törvénytelen gyermek keresetképességét mikor érvén el, a természetes atya a törvénytelen gyermeket mily ideig legyen köteles tartani, általánosan elfogadott jogsza bály nincs, hanem ezt esetröl-esetre, a fennforgó körülményeknek mérlegelése mellett a bíróság belátása szerint határozhatja meg, s a mérlegelés eredménye felülvizsgálat tárgyává nem tehető. (A m. kir. Kúria felülvizsg. tanácsa 1905. évi december hó '20. 1. G. 349/1905. sz. a.) A S. E. 16. §. szerint valamely jogviszony létezésének bírói megállapítása iránt kereset csak akkor indítható, ha a megállapítás a felperes jogviszonyainak biztositására alperessel szemben szükségesnek mutatkozik ; az állandóan követett birói gyakorlat szerint pedig ennek a szükségességnek fennforgása hivatalból vizsgálandó és ez a szükségesség nem forog fenn, ha a felperes által keresete alapjául felhozott ügyállás mellett már beállott az az idő, amelyben felperes teljesítést, esetleg a nem teljesithetés miatt kártérítést birói uton érvényesíthet. (A m. kir Kúria felülvizsg. tanácsa 1905. évi december hó 30. G. 686/1905. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. Az együttes cégjegyzési jogosultságból önként folyik, hogy az egyik cégtag által a cég másik tagjának beleegyezése nélkül kötött és az üzlet köréhez nem tartozó tőzsdei ügyletek felperes céget nem kötelezik és alperes az ezekből az ügyletekből eredő követelését csak magával az illető cégtaggal szemben érvényesítheti s azt a céggel szemben be nem számithatja. A budapesti kir. Ítélőtábla (1905. május 25. II. G. 5/1905. sz. a.) A felperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a felebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja és alperest kötelezi. Indokok: Az irányadó s felperes által e részben meg sem támadott tényállás szerint a felperesi céget Z. Zs. és Z. M. cégtagok csak együttesen jegyezhették és árkülönbözetre irányuló tőzsdei ügyletek a felperesi cég üzletköréhez nem tartoztak. Ebből a tényállásból jogszabály megsértésével vonta le a felebbezési bíróság azt a jogi következtetést, hogy Z. Zs. jogosítva volt a felperes cégnek alperessel szemben fennállott vételár követelését alperesnek a tőzsdei ügyletekből eredő követelésébe beszámítani, mert az együttes cégjegyzési jogosultságból önként folyik, hogy a Z. Zs. által a cég másik tagjának beleegyezése nélkül kötött és az ékszerészüzlet köréhez nem tartozó tőzsdei ügyletek a felperes céget nem kötelezték és alperes az ezekből az ügyletekből eredő követelését csak magával Z. Zs.-vel szemben érvényesíthette volna; mert a kereskedelmi törvény 96. §-a szerint a társaság tartama alatt ennek adósai sem egészben, sem részben nem számíthatják be a társaságnak azt, amit az egyes tagok ellen követelhetnek ; és mert e szerint alperes, aki azzal, hogy a felperes cég együttes cégjegyzési jogosultságáról nem tudott volna, a kereskedelmi törvény 9. ij-a szerint nem védekezhetik, a társaság tartama alatt nem számíthatta be a felperes céggel szemben fennálló vételár tartozásába az öt egyedül Z. Zs.-vel szemben megillető követelését. Az előadottakból és abból a szintén irányadó tényállásból, hogy alperes a kereseti árukat a felperesi cég üzlethelyiségében felperestől megvette és azok vételárát ki nem űzette, tekintettel arra, hogy nem vitás, miszerint a kérdéses áruk vételára 766 K-ra rúgott, következik, hogy alperes a kereseti összeget stb. megfizetni köteles. A tőzsdebiróságnak a szerződésben kikötött illetősége nem terjed ki a szerződésszerű mennyiségen felül szállított, s a vevő által rendelkezésre bocsátott, de később mégis átvett áru vételára iránti keresetre. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa: (1905. évi április 1. K. 78/1905. sz. a.) Az elsöbiróság végzését megváltoztatja, alperes pergátló kifogását elveti. Indokok: A nem vitás tényállás szerint a felperes a 2. •/. alatti kötlevéllel egyebek közt 100 drb. hitelesített denaturált szeszes barellt adott el alperesnek. Felperes 100 drb. helyett 187 drb. hordót szállított, amelyek közül az alperes a 2. /. alatti kötlevél szerint megvásárolt 100 darabot átvette és ki is fizette, a 87 darabot azonban a felperesnek rendelkezésére bocsátotta, amit a felperes D. alatti levelében tudomásul is vett, mégis alperes utóbb e hordókat is átvette, illetve a felperesnek vissza nem adta s azok vételárára fizetést is OG • j& teljesített és a felperes jelen keresetét éppen csakis e 87 hordó vételárának állítólag még hátralékos része iránt indította. Ebből a tényállásból a kir. törvényszék azt állapította meg. hogy a 2. •/. alatti kötlevél és így annak azon kikötése is, amely szerint a felek per esetére a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának illetékességében állapodtak meg, csakis a kötlevélben foglalt 100 drb. barellt tárgyazó vételi ügyletre vonatkozik, mig ama 87 barellrc vonatkozó vételi ügylet, amelyből a jelen per keletkezett, amattól teljesen független és önálló ügyletként jelentkezik s arra nézve a 2. • . a kötlevélnek az illetékességre vonatkozó különös feltételei és kikötései ki nem terjednek. Ehhez képest nem áll meg az alperes pergátló kifogása, amely a 2 ; . alatti kötlevél alapján az áru- és értéktőzsde választott bíróságának illetékességét vitatja. Bűnügyekben. Vádlott polgári iskolai tanár 12 éves növendékét az isko Iában iskolai fegyelmetlenség megtorlása végett arcul ütötte. Az ekként elkövetett könnyű testi sértésért nem büntettetett, mert tettével fegyelmi hatáskörét nem hágta tul oly mérvben, hogy cselekménye a büntető törvények súlya ala tartoznék. A kir. Kúria (19H5 június 28. 6,318/905. sz. a.) A semmisségi panasz elutasittatik. Indokok : A kir. tábla ítélete ellen a kir. főügyész a BP. 385. §. I. a) és c) pontja alapján azért jelentett be semmisségi panaszt, «mert a vádlott cselekménye a vádbeli bűncselekmény tényálladékát megállapítja, s mert a bíróság tévesen állapította meg azt, hogy a vádlottat a jelen esetben a házi fenyíték joga megilleti, s ekként büntethetőséget kizáró ok forog fenn>; egyszersmind fenta'-totta azt a semmisségi panaszát is, melyet a kir. táblának a felebbviteli főtárgyaláson hozott közbenszóló határozata ellen a BP. 384. §. 9. p. alapján azért jelentett be, «mert a bíróság a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium értesítésének mellőzésével, e végzés által a törvénynek a vád szempontjából lényeges rendelkezését sértette meg.» Minthogy a kir. tábla elrendelte, hogy az ítéletek annak idejében a vádlott felettes ta iügyi hatóságával közöltessenek s az, hogy a bíróság erről a közszolgálat érdekében szükséges intézkedésről a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium értesítését mellőzte, a törvénynek a vád szempontjából lényeges rendelkezését vagy elvét nem sérti ; ennélfogva a kir. főügyésznek a BP. 384. §. 9. pontjára alapított semmisségi panasza mint alaptalan, a BP. 437. §. 4. bekezdése értelmében elutasítandó volt. Minthogy továbbá a kir. tábla valónak fogadta el, hogy dr. 0. tanár vádlott 1903 november 19-én azért legyintette* egyszer arcul N. J. 12 éves, polgári iskolai III. osztályba járó növendékét, mert az Erzsébet-ünnepélyre megkésetten érkezett és késedelmezése miatt az ünnepély sorozatába felvett éneklés nem sikerült, s az ünnepi szavalatot is mással kellett megtartatni és eme fegyelmetlenség miatt kérdőre vonatván, magát nem is mentegette ; miből nyilvánvaló, hogy a vádlott az iskolában az iskolai fegyelmetlenség megtorlása végett követte el a vád alapjául szolgáló könnyű testi sértés vétségét, mely tettével a fegyelmi vétség hatáskörét nem hágta tul oly mérvben, hogy cselekménye a büntető törvények súlya alá tartoznék : ezeknélfogva a kir. főügyésznek a BP. 385. §. I. a) és c) pontjára alapított semmisségi panasza is alaptalan s azt szintén a BP. 437. §. 4. bekezdése értelmében el kellett utasitani. Ügyvédjelölt mint közvédö nem rendelhető ki a bíróság által. A m. kir. Kúria (1905. december 12-én 10,663. sz.). A közvédő, a különvédő s a vádlottak semmisségi panasza folytán : A tábla ítélete a főtárgyalással együtt a B. P. 384. §-ának 6. pontjában meghatározott és e törvényszakasz utolsó bekezdése értelmében hivatalból figyelembe vett semmisségi okon a B. P. 437. §-ának 2. bekezdéséhez képest megsemmissittetik és a tábla uj főtárgyalás megtartására és ítélet hozatalára utasittatik. Ennélfogva a bejelentett semmisségi panasz felülvizsgálata mellőztetik. Indokok: A tábla előtti főtárgyaláson eljárt elnök a vádlottak közt fenforgó érdek-ellentét folytán, a megjelent közvédőt B. Gy. vádlott védelmével bizta meg, P. I. és M. Sz. vádlottak részére pedig különvédőül lukács Gyula dr. ügyvédjelöltet, aki mint Adám György dr. ügyvéd helyettese Sz. M. vádlott érdekében jeleni meg, rendelte ki. Minthogy azonban a B. P. 412. §-ának 6. bekezdése szerint a védő kirendelésére nézve a B. P. 58. §-ában foglalt szabályok alkalmazandók és ezen szabályok szerint a védő, a védők névsorába felvett ügyvédek, nem pedig ügyvédjelöltek közül rendelendők ki; minthogy e szabálytól eltérően P. I. és M. Sz. vádlottak részére védőül Lukács György dr. ügyvédjelölt neveztetett ki. a főtárgyalás tehát a nevezett vádlottakra vonatkozóan szabályszerűen kirendelt védő nélkül, tehát oly egyén jelenléte nélkül tartatott meg, kinek jelenléte a B. P. 56. §-ának 4. pontja szerint mellőzhetlen, e szerint a B. P. 384. §-ának 6. pontja alá eső e szakasz utolsó bekezdése szerint, hivatalból figyelembe veendő semmisségi ok forog fenn. Ugyanazért a tábla ítéletét az annak alapjául szolgált főtárgyalással együtt a B. P. 437. §-ának 2. bekezdése érteiméber. megsemmisíteni és a további szabályszerű eljárást elrendelni kellett