A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 6. szám - A gyakorlatiasság hiánya jogi oktatásunkban [5. r.]

A JOG kérdés helyes megoldásától tügg a jogi oktatás egész sikere, mert fontosabb kérdés alig képzelhető e téren, mint hogy mit és hogyan kell tanitani, illetve tanulni és mely tárgyakra helyezzünk kiváló súlyt. A tágabb értelemben vett jogi tárgyakat ma jog- és államtudományiakra osztják fel, ugy hogy az I. és II. éven vegyes tárgyakat adnak elő, a III. éven a jogtudományi, a IV. éven az államtudományi tárgyak szerepelnek a tanulmányi rendben, a két utolsó évfolyamon tehát valóságos bifurcatio van, a bifurcatio még teljesebben megvan a jogi tanfolyam elvégeztével leteendő államvizsgáknál épp ugy mint a doctoratusnál, ugy hogy az eleinte egy mederben haladó jogi képzés a II. évfolyamon tul teljesen két ágra oszlik. Véleményem szerint a jogi tárgyaknak jog- és államtudományiakra való felosztása oktatási szempontból csekély jelentőséggel bir. Eme kettős felosztásnak jelentősége akkor volna, ha a kétféle stúdiumok az oktatásban és általában a jogászképzésben egyforma sulylyal bírnának, már pedig kétségtelen, hogy a jogászképzésben a szoros értelemben vett jogi, illetve jogtudományi tárgyak viszik a főszerepet, emellett az államtudományiak háttérbe vonulnak. Ez természetes, mert mig tételes jogi táigy annyi van, hogy azokat egy évfolyamba és egy vizsgába beleszoritani úgyszólván képtelénség, addig tételes államtudományi tárgy tulajdonképpen csak kettő van, t. i. a közigazgatási jog, a közjog. A pénzügyi jog csak az absolut korszak maradványaként képez külön előadási és vizsgatárgyat, az uj tanulmányi és vizsgarendben már a Tervezet szerint is csak mint valamely más tárgy, legcélszerűbben a közigazgatási jog függeléke gyanánt fog szerepelni. A bifurcatio kedvéért tehát nem szabad az oktatás érdekét veszélyeztetni, egyik évfolyamba és egyik vizsgába a mesterséges kettéválasztás kedvéért tulsok tárgyat összezsúfolni, a másik évfolyamba és másik vizsgába pedig oda nem váló jelentéktelen tárgyakat felvenni, csak azért, hogy a jogi éa államtudományi qualificatiónak kettéválasztása külsőleg is manifestáltassék. A jogi oktatást tárgyazó előadói tervezet átlátta, hogy vannak jogi tárgyak, melyekre az államtudományi, illetve közigazgatási pályákra lépőknek is szükségük van, és a jogtudományi tárgyak legnagyobb része ilyen, igy a magyar magánjog, büntetőjog stb. alapos ismeretét nem nélkülözheti egy magyar jogász sem, tehát a közigazgatási pályára lépő sem, azért a két külön államvizsgát megszüntette, hanem helyébe az államvizsga két részét, t. i. jog- és államtudományi részét különbözteti meg, melyeknek mindegyikét le kell tennie, akár jogi, illetve igazságügyi, akár államtudományi, illetve közigazdarab kártyát, a boriték másik oldalán pedig Európának latin szövegű térképét 1614-ből. 26. Schacht-Sturz. 27. Scheiterhaufen (hasábfákból csinált máglyán a bűnöst megégették). 28. Schindeln (a bűnös fejét három zsindely, vagy éles fadarab közzé erősen odaszorították). 29. Scliindel-Niigel (a bűnös kezeinek és lábainak körmei alá fokozatosan vastagodó, kovácsolt vasból készült zsindelyszegeket vertek be). 30. Sclilitten-Falirt\ 1658. április 13-án bizonyos Priviczky Kuttner Mátyás tolvajlások miatt elzárt egyén a fogházíelügyelő (Stockmeister) őrizete alól megszökött. Kézrekeritése után őt illetően a következőket találtam feljegyezve: «In Domo domini judicis . . . dass er (Kuttner) aber durch den ceitlichen Todt dahin gefahren und gleidwohl sein bekkannt und auf ihm gebrachta Misshandlung und Fúrta bestraft worden, ist selber von den Mossovicer Executori auf cinen altén Schlitten bis an die walstadt da andere dergleichen arme Sünder abgethan worden, geschleppt und allda verschart worden.» Itt felemlitem, hogy 1670-ből találtam a halszállitással is foglalkozó hóhér egy számláját : «Ausgab auf den Scharf-Richter Meister Hammerl 1679.» A hóhér Besztercebányáról jött s ezért kapott uti költséget és borravalót (Sorngeld), mibe a drabantok költségeit is betudták ... 4 frt. 31 dénár, von hinrichten Obiger Arndtin . . 4 frt. És igy tovább. Ugy, hogy a halálos itélet végrehajtási költsége az elitélt ellátásával együtt 16 frt 43 dénárra rúgott. Ugyanebben a számadásban olvastam, hogy egy döglött kútj ának az elásatásáért a hóhér segédje (Scharffmeistei s-Knecht gatási pályára lép a jelölt, de ha csak a kettő együttvéve ad teljes jogi qualijicatiót, ugy a kettéválasztásnak semmi gyakorlati jelentősége nincs és ha a szükség ugy követeli, egyes tárgyakat az államvizsga egyik feléből bátran át lehet tenni a másik felébe, mint ahogy később rá fogok térni annak bizonyítására, hogy a Tervezet jogtudományi vizsgájának egyes tárgyai túlzsúfoltság okából átveendők az államtudományinak nevezett részbe, onnan pedig egyes tárgyak, mint feleslegesek, törlendők, ugy hogy a tervezett uj államvizsgának jogtudományi és államtudományi elnevezése, mint a tartalomnak nem megfelelő, törlendő lenne és a helyett a valóságnak megfelelőleg az államvizsga I. és II. feléről beszélnénk, mint ahogy a kettéválasztást nem a tárgyak természete, hanem az okozza, hogy a tárgy sokkal több, semhogy azt egy vizsgába belefoglalni lehetséges volna. Oktatási szempontból sokkal nagyobb jelentőséggel bir a jogi tárgyaknak tételes és nem tételes, azaz gyakorlati és elméleti tárgyakra való felosztása, az elméletiek ismét két csoportra oszlanak, t. i. történeti és bölcseletiekre. Az oktatás súlypontja a tételes tárgyakra esik, ezek képezik a jogászképzés súlypontját, mig a többi tárgyak többé-kevésbbé luxustárgyak, melyek nem elkerülhetetlenül szükségesek minden joggal foglalkozónak, csak a magasabb jogi műveltség előfeltételét képezvén. Ha a jogászképzés alap-, közép- és felső fokát különböztetjük meg, ugy a három fokozatban a tételes tárgyak az alap- és középfokot szolgáltatják és igy előadásuknak is meg kellene előznie a történet-bölcseleti tárgyak előadását. De a logikus sorrend is az volna, hogy a tételes, tehát a gyakorlati jellegű tárgyak előbb taníttassanak, mint az elméletiek, mert a tételes tárgyak a jog jelenét, a történetiek a jogfejlődés múltját, a bölcseletiek pedig annak jövőjét mutatják be a tanuló itjuságnak, a természetes sorrend tehát ez : jelen, mult és jövő. Mindig a jelenből indulunk ki, hogy visszamenjünk a múltba és betekintést szerezzünk a jövőbe. A jelen megismerése valíiban előfeltételét és alapját képezi minden további tudásnak, a mult iránt csak az érdeklődhetik igazán, ki a jelent már legalább nagyjában ismeri, axióma lévén ignoti nulla cupido. A mai tanulmányi rend beosztása az, hogy az I. éven a jogtörténeti, II. éven vegyes, a III. éven a jogtudományi, IV. éven az államtudományi tárgyak adatván elő, az ifjú a multat előbb tanulja, mint a jtlent, de ki van zárva, hogy a tanulásnak eredménye is legyen, hogy t. i. valaki elébb megismerje a multat, mint a jelent, mert a mult megismerése csak relatív, t. i. vonatkoztatás a jelenre, összehasonlítása a jelennel, s a felismert ellentétek és különbségek, illetve hasonlatosságok kiemelése. Például a római jogot csak ugy wegen ausfürung, salva venia, eines Todten-Hundts) 18 dénárt kapott. 31. Schloss-Arrest. 32. Schwarzer-Stuhl (a fejvevő szék; karatlan ülőke, rendszerint egyszerű fatönk feketére mázolva). 33. Spring-Eisen (megtüzesített vaslemezek, melyeken a bűnösnek járnia kellett). 34. aStaup-Beseu, Staupa vagy zu Haut und Ham büntetés alatt, a bitó alatt nyilvánosan végrehajtott megvesszőzést kell érteni. A egyik itélet igy szól: «ist durch gerichtlich ergangenen Sentenz zur Staupen erkannt, wi dan hierauf die execution erfolget und er am Pranger mit drei Runten gestrichen.» 35. Staupen-Schlag. Ha a zsebmetsző ismételten lopott, fülét levágták és oda szegezték a bitóra, ha nem volt már füle, arcára bélyeget sütöttek (man schlecht in zu der Staupen). Ha ezen büntetés után is még lopásra vetemedett, felakasztották. 3(5. Stock {Stockrecht). Erre vonatkozóan az egyik protocollumban könnyű testi sértésért egy egyént 2 napi fogságra s a sebesült részére 1 frt. 50 dénár lefizetésére ítéltek; emellett a fogházfelügyelőnek (Stockmeister) «Stockrecht» címén 24 dénárt kellett fizetnie. 37. Teppichc. 38. Verbannung (száműzés). Azokra, akik a hatóság Ítéletét szökéssel kisérlették meghiúsítani, súlyos büntetést mértek. A szökés már magában véve bűnösséget bizonyított s a legenyhébb büntetése a száműzés volt. 39. I 'erbrennung. 40. Zunge aussehneiden (a hatóságot igazságtalansággal vádlónak — ha vádját bizonyítani nem tudja — nyelve szakittassék ki). 41. Zioangs Ariiéit. 42. Hautschinden.