A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 51. szám - Agrarismus az igazságszolgáltatásban

A JOG Ha a vádlott a büntetés leszállításáért, a védő pedig az érdemben jelentett be felebbezést, a tábla Ítélete ellen a vádlott az érdem miatt is jelenthet be semmisségi panaszt (A m. kir kuna 1906 augusztus 28-án, 7,970. sz) Nyilt levelezőlap által elkövetett becsületsértés elkövetési heiye az, ahol a levelezőlap a címzettnek kézbesittetett ( \ m kir. Kúria 1906. évi szeptember 13-án, 7851. sz ) Felmentés, midőn ipari szaklap az iparosokat a politikai pártállasfoglalastól el akarja terelni. (A m. kir. Kúria 1906 október 4-én, 8,861. sz) Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. %892: XX. t.-c. XVI. P- (28. %.) Erdölegelö területek urb. rendezési ügyében a végreh. eljárás ellen a volt úrbéresek által intézett előterjesztés kérdésében a 356/93. í. M. rend. 121. és 123. §. értelmezéséhez. Szám: 116/96. I. Erdőlegelő-elkülönitési ügyekben mindazok a sérelmek, melyek kiigazítási keresettel orvosolhatók, amennyiben azok a végreh. eljárás folyama alatt, ennek befejezése előtt már felmerültek, arra a kivételes külön eljárásra nem utasíthatók, hanem az e tárgyban beadott előterjesztés folytán a birtokrendező bíróság által megvizsgálandók és azok felett határozat hozandó. Ebből folyólag a volt úrbéreseknek ama panasza, hogy t. i. szabályozás tárgyát nem képező egyéni birtokukhoz tartozó egyes birtokrészletek részint egészben, részint részben a szabályozás tárgyát képező teridetekhez beméretve, beszámíttatva a volt úrbéresek összilletményébe és főleg a kir. kincstár szolgalommentes tulajdonában maradt erdőlegelő területekbe osztattak be s ezzel a szabályozáson kivid álló egyéni tulajdonokban lettek volna megrövidítve, tekintet nélkül arra, hogy a szabályozás tárgyát képező területek mérnöki telvétele hitelesíttetett, miután ez a vonatkozó sérelem érdemi elintézésének útját nem allia: megvizsgálandó és ama vitás részletek felvétele és hozzátartozandósága megállapítása végett a bizonyítási eljárás elrendelendő. (Kúria 134/95.). 1880: XLV t-e. 32. %. Birtokrendezési ügyben teljesített végrehajtás ellen beadott, előterjesztés következtében felmerült költségek viselése kérdéséhez 3506/896. tábl. Birtokrendezési ügyben teljesített végrehajtás ellen beadott előterjesztés következtében felmerüli: költségek viselése nem az előterjesztéssel élőt, hanem a birtokrendezési alapot terheli. (Kúria 73/896.) 1880: XL V. t-c. 36. §. A birtokrendezés befejezése után a költség végleges összegét és egyéni felosztását megállapító végzés foganositása tárgyában hozott határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. 4347/1903. I. A felebbezés hivatalból visszautasittatik, mert a neheztelt végzés nem képez az 1880: XLV. t.-c. 34. §-a értelmében keletkezett költség összegét és felosztását megállapító határozatot, hanem az ily irányú határozatnak foganatosítása tárgyában keletkezett végzés ; ily határozatok ellen pedig a törvény 36. §. értelmében jogorvoslatnak helye nincs. (Kúria: lí)03 nov. 3. 50/903. urb.) 1880: XLV. t.-c. 87. §. L. 1871 : LIII. 82. §-nál, 1880 : XL V. t.-c. 38. §. Aránykulcs az arányositási perben. (1836. XII. t.-c. 2. %., Szám: 3.585/900. 1. Közös erdők és legelők arányosítása iránt folyamatba tett és a megengedhetőség kérdésében befejezett, vagyis közhasználatú ingatlanok arányosításának elrendelése iránti perben, a felek a tárgyaláson általános aránykulcsul a belső telkek utáni tartozmányokkal ellátott régi házhelyeket kérvén alkalmaztatni s nem vitatván, hogy a lakosokkal megülve levő s belső felek utáni tartozmányokkal ellátott régi házhelyek száma nem volna a 1832/36. évi XII. törvénycikkben megjelölt eljárás utján kinyomozható s a telekkönyvi helyszínelés alkalmával eszközölt telekkönyvi felvétel sem képezvén törvényes akadályt a régi házhelyeknek általános aránykulcsul való alkalmazására nézve, miután a fent idézett törvény 28. §-a általános aránykulcsul első sorban a régi házhelyek alkalmazását rendeli: ennélfogva indokolt a régi házhelyeknek általános aránykulcsul alkalmazása. (Kúria: 95/900.). 1892: XXIV. t.-c. IV. p. A 356/893. ss. utasítás 31. %-a. A volt f öldesurak részesedésről való lemondása kifejezett és határozott kell, hogy legyen s az csak következtetések utján meg nem állapitható. Elfogadtatik a másodbiróság ítéletének az az indokolása és ténymegállapítása, hogy a gy—i 370. sz. tjkvben foglalt ingatlanokat a gy—i volt összes úrbéresek haszonvételei terhelik s hogy a rendezést az a körülmény, hogy időközben ezek az ingatlanok a tényleges birtoklás alapján a községre átírattak, nem akadályozhatja ; mégis — tekintettel arra, hogy a volt földesurak részesedésről való lemondása, mint általában minden jogról való lemondás, kifejezett és határozott kell hogy legyen s csakis ily lemondás fogadható el további eljárás alapjául, — a jelen esetben a kir. kincstár lemondása csakis következtetések utján, a többi földesurak lemondása pedig meg nem jelenésük folytán szabálytalanul állapíttatott meg, holott meg nem jelenésük folytán a 356/893. sz. utasítás 31. J?-a értelmében részükre ügygondnok volt volna kinevezendő s a tárgyalás azzal volt volna megtartandó, ennélfogva nem csupán a volt úrbéresek, iskolák és egyházak egyéni részesedésének megállapítása, hanem az úrbéri elkülönítés volt elrendelendő. (Kúria: 1904 február 16. 92/903. urb.). 1892; XXIV. t.-c. 3, §. Úrbéri címen gyakorolt legeltetési használat megszüntetése iránti eljárás — ha úrbéri birtokrendezési utón szabályozás még nem történt — nem polgári peruira, hanem úrbéri birtokrendezés útjára tartozik. Szám : 3,190/1895. I. Ingatlanon gyakorolt legeltetés megszüntetése iránti perben a polgári bíróság hatásköre az 1892 : XXIV. t.-c. 3. §. c) pontjára tekintettel, leszállítandó, ha alperesek úrbéri cimen 1848 előtti idő óta gyakorolt legeltetési használatot vitatnak s felperes ki nem mutatja, hogy a kérdéses legelők úrbéri uton már — a volt úrbéresekkel szemben — szabályozva lettek. (Kúria 7,788/1895.) Gondnokság alá helyezési eljárásban kirendelt ügygondnok költségei. Szám : 232/1896. I. A gondnokság alá helyeztetni kért egyén részére kinevezett ügygondnok összes költségeit a gondnokság alá helyezést kérő felperes tartozik végrehajtás terhe mellett előlegezni, mit is azonban a gondnokság alá helyezett alperes gondnoka köteles az ügygondnoknak az alperes gondnokság alá helyezett vagyonából megtéríteni. (Kúria 8,933/1895). 1892: XXIV t.-c. IV p. Tagositási és úrbéri birtokrendezési ügyekben a felebbviteli jogorvoslat kérdéséhez. 1864/1897. A 356/1893. I. M. számú rendelet 39. $-a értelmében hozott azon végzés ellen, amelylyel a bíróság felpereseknek az arányositási pertől való elállása folytán a pernek ügygondnok által való folytatását rendelte el, — miután ez csak a tárgyalás folytatását célozza, — felebbezésnek helye nincsen, annál kevésbé, mert ezáltal nincsen elzárva az ut attól, hogy a megengedhetőség kérdésében hozandó határozat ellen esetleges fennforgó sérelmekre az 1892: XXIV. t.-c. 4. és 5. a) §§. értelmében megengedett jogorvoslattal éljenek. (Kúria 1,546/1896.). 1x92: XXV t.-c. V. pont II. A. fej. 5. a) A volt határőröknek engedélyezett haszonvételek megszüntetése. Szám: 1602/1895. I. A volt határőröknek engedélyezett és a határőri intézmény ideje alatt fennállott haszonvételek természetüknél fogva csak akkor szüntethetők meg, ha ki van mutatva az, hogy a határőri kapcsolatból fennmaradt birtokviszonyok már rendeztettek és a határőrök haszonvételökre nézve már teljesen kielégíttettek. (Kúria; 11,175/1895.)