A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 50. szám - A Berczelly-féle 1880. évi ügyvédi rendtartási javaslat [3. r.]

366 A JOG tárgyalás lesz elrendelve. 3-ik záros határidő a nyilatkozat beadására nem engedélyezhető. A vizsgálóbiztosnak, az Crdts. 81. g-ában foglalt kiváltságain kivül, jogában áll a tanukat és szakértőket kihallgatni és perrendszerü módon megeskettetni. A vádlott irományainak és könyveinek zár alá vétele alkalmával igénybe veheti az administrativ hatóságok segélyét és közbenjárását, amely meg nem tagadható. A hatóságoktól a tényállás kiderítésére szükséges iratok beküldését kérheti, mely megkeresésnek eleget tenni tartoznak, - - hacsak az iratok nem közölhetők. (?) Ez utóbbi esetben a biztossal csak azon adatok lesznek közölve, amelyek közlése megengedhető. Senki sem tagadhatja meg a tanúvallomást a biztos előtt; az e határozatok ellen vétők a fegy. bíróság által annyiszor, amennyiszer 50 frtig terjedhető pénzbírsággal sújtatnak. Ezen végzés ellen nincs felfolyamodásnak helye. A biztos, eljárása minden fontosabb mozzanatáról és minden rendelkezésről, amelyet tenni szándékozik, a kamara ügyészét értesíteni köteles; ez utóbbi az iratokat az eljárás bármely stádiumában betekintheti és intézkedéseit a biztos figyelembe venni, vagy ha eltérő nézeten van, a fegy. bíróságnak jelentést tenni tartozik, mely ily esetben haladéktalanul intézkedik. A vizsgálat befejeztével a vádlott az iratokat 8 napon belül betekintheti és esetleg a vizsgálat kiegészítését indítványozhatja. Ha a biztos e kivánatot megtagadja, vagy ha annak eljárása a vádlottra nézve sérelmes, a legy. bírósághoz orvoslás végett folyamodik, mely az iratok beérkezte után haladéktalanul dönt. E határozat ellen a felíolyamodás csak a végitélettel együtt megengedhető. A vádlott jogait a panaszos is gyakorolhatja, de csak ügyvéd vagy közjegyző közbejötte mellett. A végtárgyaláson a tanuk és szakértők is beidézendők ; a tárgyalást rendelő végzés ellen nincs felfolyamodásnak heh e. Az elnök 48 órán belül kitűzi a végtárgyalás napját — legkésőbb 4 hétre. Az idézés legalább S nappal a határnap előtt kézbesítendő az érdekelteknek. A 130. g. megegyezik az Crdts. 8H. §-ával; uj ellenben a 131. g., mely így szól: Amennyiben vádlott a tárgyaláson való megjelenésben akadályozva volna, az idézés átvétele után 24 órán belül halasztásért folyamodhatik. A vádlott távolléte egyébként nem áll útjában a végtárgyalás megtartásának. Akadályoztatása esetén képviseltetheti magát meghatalmazott ügyvéd által; saját költségén ügygondnok kirendelését kérheti, vagy Írásbeli védekezését a fegy. bírósághoz is beküldheti. Meg nem jelent tanuk és szakértők 50 frtig bírságolhatok, esetleg az illető politikai hatóság megkeresése utján elövezettethetök. (?!) A 133. g. megegyező az Ürdts. 87. g-ával. A 134. g. kötelességévé teszi az elnöknek, hogy a tényállást adja elő. Ehhez ugy a kam. ügyész, mint a kir. ügyész és a magánpanaszos kiegészítő észrevételeket tehetnek. A 135. §. szerint az elnök a vádlott előéletére vonatkozó adatokat is konstatálja. A további eljárás megegyező az Ürdts 88. §-ával. Kérdések a tanuk és szakértőkhöz az ügyészek, panaszos és vádlott által csak az elnök utján és annak, illetve a fegy. bíróságnak beleegyezésével intézhetők. (? !) A \égtárgyalás során hozott közbenszóló végzés ellen csak a végitélettel együtt lehet felfolyamodással élni. Panaszos indítványát, — ha nem ügyvéd vagy közjegyző, — csakis ügyvéd vagy közjegyző utján terjeszheti elő. (137. g.) A 138— 139. gg. megegyezők az Ürdts. 91. és 92. gg-aivalA jegyzőkönyv a bíróság valameni yi tagja által aláírandó. A 140. §. megegyező az Ürdts. 93. §-ával, de azon eltéréssel, hogy az ítélet 48 órával annak írásba foglalása után a kamarának, vádlottnak, a kamarai ügyésznek, a kir. ügyésznek és a panaszosnak, — netaláni, a kézbesítéstől számítandó 8 napon belüli felebbezés végett kézbesítendő és az Tg. miniszterhez felterjesztendő. A fegy. bíróság tanácskozásáról a kamara titkára külön jegyzőkönyvet vezet, mely hasonlóképpen a bíróság valamennyi tagja által aláírandó. A 141. és 142. §§. annyiban térnek el az Ürdts. 94. g-ának rendelkezésétől, hogy az alaptalan vád folytán felmerült költség megtérítését csak a magánpanaszosnak, de nem egyúttal a hatóság kötelességévé is teszik. Hamis adatok bejelentésének és a tényállás szándékos elferditésének esetén a fegy. bíróság utasíthatja a kam. ügyészt a panaszom ellen az 1878. évi V t.-c. 327. és 260. gg-ai alapián a panasz megindítására. A i43_144 g§. a felebbezést tárgyalják, mely az Ürdts.sal szemben csak H napi határidőhöz van kötve Az újrafelvételi szóló 145. §. ™*e&" \tB g-ával. A kérelem felett a bíróság zárt ülésben 8 napw.Md határoz. E határozat ellen az érdekelt felek 8 napon btlul felfolyamodással élhetnek. „„u„u «„« A XVIIL fejezet rendelkezik az ügy vedgyakornokok, ugyvédjelöltek és ügyvédek vagyont felelősségéről a hivatalos eljárásuk vagv mulasztásuk által - akár szándékosan, akar vétlenül okozott kár esetében. A kártérítési kereset a károsultnak személyes bírósága előtt a ppts. szabályai szermtmegs indítandó. A bíróság köteles az ügy elbírálása előtt az illetékefegyelmi bíróságot meghallgatni Ha a pert a fegyelmi eljárás már megelőzte, ugy ezen fegyelmi jogerős Ítélet hivatalból beszerzendő; ha azonban az eljárás még folyamatban van, ugy ennek eredménye bevárandó. A kártérítési jog elevuf, ha a kereset 3 éven belül meg nem indíttatik azon naptol számítva, amelyen a cselekmény vagy mulasztás a károsult tudomására jutott. (146. §.) , ,' ••• % A XIX. fejezet a gyakorlat felfüggesztését tárgyalja. beáll a 147. §, szerint: a vizsgálati fogságnak a büntető bíróság részéről történt jogerős elrendelése, jogerős vádhatározat esetén; a politikai hatóság által foganatosított (?!) jogerős letartóztatásnál ; a szabadságvesztésre történt elitélés esetén ; a fegyelmi bíróság ítélete folytán — még felebbezés esetén is; a csődnek jogerős elrendelése, gondnokság alá helyezés vagy ideiglenes gondnok rendelése esetén, az 1877. évi X. t. c.258. § a alapján : más kamara területére való átköltözés vagy ismeretlen tartózkodás, végül a fegyelmi bíróság határozata folytán a vád súlyos volta miatt elrendelt felfüggesztés esetén. A politikai hatóság által eszközölt letartóztatás esetében történt felfüggesztésnél az a felfüggesztés ugyanazon határozatban kimondandó, melylyel a felebbezés a II. fokú bírósághoz felterjesztetoi rendeltetik. (?!) A felfüggesztés tartama alatt az ügyvéd oly hivatalt nem viselhet, melyre az Ürdts. értelmében megválasztatott. A 148 - 153. §§. alárendelt jelentőségűek. Az I. löku bíróságok és közig, hatóságok kötelesek a választmánynak a nyilvántartási jegyzékek pontos vezetése érdekében jelentést tenni, ha a titoktartás szüksége véget ért. Épp ugy kötelesek a jogerős határozatokat ide beküldeni. A választmány 'ezeket a nyilvántartás eszközlése után a fegy. bírósághoz teszi át. A pénzbírságok a kamara segélyalapja javára esnek. Fegyelmi panaszok, az ezekről felvett jegyzőkönyvek, továbbá a kamara elnöke, választmánya vagy fegy. bírósága által kiküldött biztosok jelentései és az ügyvédgyakornokok és jelöltek viselkedéséről kiállított jelentések bélyeg- és portomentesek. Az utolsó, XX. fejezet az átmeneti intézkedéseket szabályozza. Ezekből csak a 160. g-t emeljük ki, mely uj kamarai lajstromok behozatalát rendeli. Minden ügyvéd igazolványt nyer, mely őt az ügyvédség gyakorlatára feljogosítja. (?) Közli r. I. WoJf Vilmos folytatólagos felolvasása.*| A budapesti Ügyvédi Kórben december hó 6-án este Wolf Vilmos dr. ügyvéd folytatta az ügyvédi rendtartás tervezeteiről szóló felolvasását. A felolvasásra nagy és előkelő jogászközönség jelent meg. melynek soraiban a felső birói karból sok előkelőséget láttunk. Felolvasó elsősorban az ügyvédségnek mai súlyos helyzetét vázolja. Kimutatja, hogy az ügyvédi kar, a mostani tulszaporodás folytán magából az ügyvédségből megélni nem tud és igy egyenesen utalva van arra, hogy a megélhetés szempontjából mellékfoglalkozás után nézzen. Ebből a szempontból bírálja a két tervezetet és elősorol egy sereg mellékfoglalkozást, melyet az ügyvéd űzhet anélkül, hogy ezzel a kar tekintélyével, az ügyvédi hivatással coliisióba jönne. A tisztességes mellékfoglalkozáshoz, ha nem dehonesztáló, nem szabad az ügyvéd elől elzárni az utat. Az összeférhetetlenséget az ügyvéd javára és nem ellenére kell magyarázni. (Ital arra, hogy szanaszét az országban, mindenütt a tisztes megélhetés mellékeszközeit keresik. Láttuk ezt minden társadalmi osztályban, láttuk ezt az állam és a törvényhatóságok hivatalnokainál és láttuk nemrég a tanároknál és papoknál. Miért kelljen tehát éppen az ügyvédi karnál a becsületes munkakezeket megkötni, mikor van elég tisztességes jövedelemforrás, amelyből ha nem is a társadalmi álláshoz méltó, de mégis bizonyos megélhetést szerezni lehet? A változott viszonyok mellett tehát az ügyvédség foglalkozási körét tágítani kell. Az ügyvédi kart abbóí a szegénységből, amelyben most van és amelybe önhibáján kivül az állam mostoha bánásmódja folytán jutott, ki kell ragadni A kereskedelmi és iparvállalatok, vasutak, pénzintézetek és egyéb nJ w rí *Tmd í^aíié?? Igenek és üzleteiknél nem nélkülözhetik az ügyvéd tudását és gyakorlatát. Ezeket a tereket Helyszűke miatt mult számunkhói kimaradt. A szerk.