A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 48. szám - A Berczelly-féle 1880. évi ügyvédi rendtartási javaslat [2. r.]

A JOG 221 lése alapján pedig a baleset szolgálat következtében előállottnak volt megállapítandó. Az a körülmény pedig, hogy biztosított a nyomozást a korcsmában esetleg meg nem engedett módon teljesí­tette, a biztosított ellen fegyelmi vétség alapjául szolgálhatott volna, de szabadságolva nem lévén, a rendőri szolgálati működést nem szüntette meg. Mindezek szerint biztosítottat rendőri hiva­tásszerű szolgálata közben és annak következtében érvén a baleset, a biztosítás a biztosítási feltételek értelmében a fenforgó balesetre kiterjed, miért is mindkét alsóbirósági itélet megváltoztatásával az előadottak alapján és a prtrs. 21ő. §-a értelmében a rendelke­zés szerint kellett határozni. A részvénytársaság alapszabályai szerint a társaságnak az alapszabályokban megállapított idő eltelte előtti feloszlatása csak oly közgyűlésen mondható ki, amelyen a részvényesek két­harmadrésze jelen van s a feloszláshoz a jelenlevők kétharmad­része hozzájárul; az alapszabályok egy másik szakasza pedig általában akként intézkedik, hogy abban az esetben, ha a köz­gyűlés alkalmával a részvényesek kellő számban képviselve nincsenek, uj közgyűlés hivandó össze, amely tekintet nélkül a megjelent részvényesek számára, jogosítva van mindazon tárgyak felett határozni, amelyek az elnapolt közgyűlés napirendjére kitűzve voltak. A bíróság kimondotta, hogy ezen szabály a fel­oszlásra nem, de az alapszabályok a feloszlásra vonatkozó szakaszának módosítására alkalmazható. — Megsemmisíttetett közgyűlési határozat azon része, amelylyel a társaság közgyűlési helyéül — bárcsak vagylagosan — külföldi hely állapíttatott meg, mert a kereskedelmi törvényben megállapított felügyeleti jog gyakorlása szempontjából meg nem engedhető, hogy Magyar­országon főteleppel biró és mint ilyen ugyanitt bejegyzett rész­vénytársaság külföldön tarthasson közgyűlést. (Kúria 1916 okt. 3. 998 905. v. sz. a IV. p t) Az alapszabályok azon intézkedése, amely a közgyűlésen a szavazati jog gyakorlását több részvény birtokához köti, nem érinti a minden részvényesnek a kereskedelmi törvény 174. §-ában megadott azt a jogot, hogy a közgyűlési határazatot törvényes­ség vagy alapszabályszerüség szempontjából megtámadhassa. — Minthogy sem a törvény, sem az alapszabály nem teszi kötelezővé a magyar nyelv kizárólagos használatát a közgyűlésen, ennél­fogva nem lehet a részben németül lefolytatott közgyűlés határoza­tait semmiseknek tekinteni. — A részvénytársaság közgyűlésén az igazgatóság üzleti jelentésének tudomásulvételére, a zárszáma­dások helyesnek elismerésére és az igazgatóság felmentvényére és a felügyelő-bizottság jélentésének tudomásulvételére vonat­kozó határozatok hozatalánál, az ezek tekintetében közvetlen érdekelt igazgatósági és telügyelő-bizottsági tagok, mint ilyeneki ha részvényesek is, szavazatukkal hozzá nem járulhatnak. Ez az érdekeltség azonban abban az esetben nem forog fenn, ha az igazgatóság vagy felügyelő-bizottság tagja a közgyűlésen mint egy más részvényes megbizottja vesz részt és szavazatát ilyen minőségben gyakorolja, mert ezen megbízás alapján adott szava­zásnál nem a saját, hanem megbízója érdekében jár el és így ebben a minőségben teljesített szavazás érvényes. (Kúria 1906 szept. 10. 999 905. sz. a. V. IV. polg. t.) Az egymással való állándó üzleti összeköttetésből folyik, hogy a számla egyik-másik kiszakított tételének elévülése az üzleti összeköttetés tartalma alatt meg sem kezdődhetik, mert a teljesített fizetésekkel a dolog természete szerint mindig a régibb tartozások tekintetnek törlesztettnek és mert e fizetések következtében a követelési tételek folyton változnak. Ha évek óta állandó üzleti összeköttetésben álló és a számlát évről-évre lezáró kereskedők egyike számláját a másiknak megküldi és a másik azt átvéve, bizonyos időn belül nem nyilatkozik, akkor a nem nyilatkozó fél valamely rendkívüli esettől eltekintve, ugy tekintendő, mint aki hallgatása által a számla helyességét elismerte. (Budapesti kir. ítélőtábla mint felülvizsgálati bíróság 1906 szept. 7. 1906. II. G. 81.) A csomagolási költség nem esvén a fuvarozási költség tekintete alá, a K. T. 344 §. rendelkezéséből nem lehet követ­keztetni, hogy külön megállapodás nélkül a csomagolási költség az eladót terheli. (M. kir. Kúria 1906. szept. 26. 1,036/1905. sz.) A részvénytársaság igazgatósági tagja a saját igazgatói működésére vonatkozólag adandó felmentvény tárgyában a köz­gyűlésen a saját részvényesi jogán érvényesen nem szavazhat, mint más részvényes megbizottja azonban ebben a kérdésben is érvényes szavazatot adhat le. (A m. kir. Kúria 19CC. okt. 10. 999/9J5. sz) Bőrgyárban a bőr áltál való inficiálás nem tekinthető oly állandó veszélynek, mely ezt az ipart a veszélyes iparok kozé sorozza. (A m. kir. Kúria 1906 okt. 14. 1,878/1906. sz.) Fizetési és utazási átalánynyal alkalmazott ügynök nem esik a kereskedősegéd forgalma alá. (A m. kir. Kúna 1906 aug. 23. 918. sz.) A biztosított nem hivatkozhatik sikeresen a biztosítási díj hitelezésére fennállott szokásra, ha már az előző dijat is csak per utján fizette. (A m. kir. Kúria 1906 szept. 18. 1,038/905. sz.) Ha a biztosított kikötötte magának az ügylettől való vissza­lépés jogát, ez a kereskedelmi törvénynek a biztosítási ügyle­tekre vonatkozó rendelkezéseibe nem ütközik és így jogérvényes. iBpesti Ítélőtábla 1906. márc. 3. 23. szám.) Ha a biztosítási kötvényben az első egészévi dij nyűg- / tátva is van, de az ajánlattal egyedejüleg arra nézve történt megállapodás a felek között, hogy az negyedévi részletekben lesz fizetendő, itt nem díjhalasztásról, hanem a K. T. 485 §. 4. pontja alá eső visszatérő időszakban fizetendő dijról lehet csak szó, amelynek tehát megfizetésére a biztosított nem kötelezhető (Kúria 1906 szept. 20. 296. sz. 14.) A biztosító társaság vidéki főügynöksége a biztositónak csakis biztosítási ajánlatok átvételére feljogosított ügynöke s mint ilyen nem bir hatáskörrel arra nézve, hogy az írásbeli ajánlat tartalmával ellenkezően, a biztosítási dijakra vonatkozó bármi leengedés tekintetében az ajánlattevővel megállapodásra lépjen, sem pedig arra, hogy a biztosító társaság által az aján­latnak megfelelően kiállított biztosítási kötvényt a biztositottói — utólag — a biztosító társaság beleegyezése és hozzájárulása nélkül, annak hatálytalanítása végett visszakérje és visszavegye (Kúria 1906. szeptember 27. 1,122. sz) Bűnügyekben. Vádlott a sértettnek testét szándékosan, de ölési szándék nélkül akként bántalmazta, hogy az ez által a sértettnek okozott sérülés 101 nap alatt gyógyult, ez a tett pedig büntetendő cselek • ménynek tényálladékát teljesen kimeríti. A királyi ítélő­tábla azt a tényt ugyan valónak fogadta el, hogy vádlott nagyfokú ittasságban cselekedett, azt azonban valónak el nem fogadta, hogy vádlottnak ittassága az öntudatlanságig terjedt volna s igy vádlott javára a B. T. K. 76. §-a nem alkalmazható A m. kir. Kúria (1906 okt. 18-án 9,269. P. sz. alatt) súlyos testi sértés büntette miatt vádolt T. J. elleni bűnügyben következő végzést hozott: A semmiségi panaszok elutasittatnak. Indokok: Vádlott és védője a kir. ítélőtábla ítélete ellen a Bp. 384 §. 9-ik pontja alapján a védelemből kivehetően azért, mert a kir. Ítélőtábla a védelemnek a bizonyítás kiegészítése iránt előterjesztett ama indítványát, hogy : 1. állapitassék meg, vájjon vádlott szokott-e egyáltalában inni, részegeskedni ; 2. törvényszéki orvosszakértők vizsgálják meg vádlott szervezetét az irányban, hogy vádlott mióta szenved neurasthenia betegségben és adjanak véleményt arról, hogy a neurastheniában szenvedő vádlott öntu­datát a szeszes ital élvezete mily erősen képes megszüntetni; 3. orvosszakértő adjon véleményt arról, hogy a sértett ujjának eltá­volítása nem amiatt volt-e elkerülhetetlen, hogy sértett a gyógy­kezelést későn kezdte ; továbbá, hogy a harapással a gyuladás okvetlen oki összefüggésben van-e és ha a harapásnak a gyógyulását fertőzés nem komplikálja, a harapási seb milyen tartamú lett volna, elutasította. Továbbá a Bp. 385. §. \. a) és c) pontja alapján és pedig a c) pontra fektetett semmisségi ok miatt a védelemből kive­hetően azért, mert vádlott cselekményét öntudatlanságig ittas állapotban követvén el, javára a btk. 79. §-ának rendelkezése alkalmazandó. Minthogy azonban a kir. ítélőtábla a törvénynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezését vagy elvét nem sértette meg, mikor az általa meghozott határozatával, annak a törvény rendelkezéseinek teljesen megfelelő, és e helyütt is elfogadott indokolása alapján, a védelemnek a bizonyítás kiegészítése tárgyában előterjesztelt indítványát elutasította ; minthogy továbbá a kir. ítélőtábla azt a tényt fogadta el valónak, hogy vádlott a sértettnek testét szándékosan, de ölési szándék nélkül akként bántalmazta, hogy az ez által a sértettnek okozott sérülés 101 nap alatt gyógyult, ez a tett pedig büntetendő cselekménynek tény­álladékát teljesen kimeríti; minthogy végre a kir. Ítélőtábla azt a tényt ugyan valónak fogadta, hogy vádlott nagyfokú ittasságban cselekedett, azt azonban valónak el nem fogadta, hogy vádlottnak ittassága az öntudatlanságig terjedt volna s igy vádlott javára a Btk. 76. §-a nem alkalmazható, a semmiségi panaszok tehát minden irányban alaptalanok: ennélfogva a vádlott és védőjének semmis­ségi panaszait a Bp. 437. §. negyedik bekezdése értelmében el kellett utasitani. Vádlott az ellene rágalmazás vétsége miatt folyamatba tett büntető ügyben biróküldés iránt folyamodik abból az okból, mert az ügyben eljáró kir. albiró vele ellenséges visszonyban van. Azonban valamelyik bíróságnak egyik tagja ellen felhozott ilyen kifogás alapján nem biróküldésnek, hanem a B. P. 68., 69. §§. szerint a kir. törvényszék által elintézendő mellőzésnek lehet csak helye. A m. kir. Kúria (1906. október 16-án 8,944'1906. B. sz. a.) W. Gyula budapesti lakosnak biróküldés iránt előterjesztett ké­relme tárgyában követkeső végzést hozott: A kérelem elutasittatik. Indokok: W. Gyula budapesti lakos az ellene a nagykátai kir. járásbíróságnál rágalmazás vétsége miatt folyamatba tett bün­tető ügyben biróküldés iránt folyamodik abból az okból, mert az ügyben eljáró B. Antal dr. kir. albiró, vele ellenséges visszony­ban van. Minthogy azonban valamelyik bíróságnak egyik tagja ellen felhozott ilyen kifogás alapján nem biróküldésnek, hanem a B. P. 68., 69. §§. szerint a kir. törvényszék által elintézendő mel­lőzésnek lehet csak helye: a biróküldés iránti kérelem elutasí­tandó.

Next

/
Thumbnails
Contents