A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 47. szám - Német jogászgyülés [6. r.]

2Í 8 A JOG Ezen bizonyított tényállásnál fogva és az 1874. évi XXXIV. t.-c. 54. t;-ának azon rendelkezése alapján, mely szerint az ügyvéd a reá bizott ügyekben kiadásai és munkadijainak megtérítését az általa képviselt féltől követelni jogosult, alperes cég, miután nem igazolta, de még nem is állította, hogy a kérdéses váltóperben jogérvényesen terhére megállapított ügy védi költségeit felperesnek kifizette volna, annak megfizetésére kötelezendő volt. Alperes cégnek azon kifogása, hogy a megbízást adó alperesi szövetkezet időközben felszámolás alá került, s hogy a per tovább folytatására a felszámolás alatt álló cég felperesnek megbízást nem adott, figyelembe vehető nem volt, mert a felszámolás következtében, miután a felszámolás alatt álló cég a meghatalmazást nem mondotta fel — a meghatalmazási visszony nem szűnt meg, — annak elbírálása pedig, hogy felperesi ügyvéd azon váltóperben cselekvése vagy mulasztása által okozott-e kárt alperesnek? tekintettel az ügyvédi rts. (58. és következő ^-ainak rendelkezésére, nem tartozik jelen váltóper keretébe, annál kevésbbé, mert azon ügyvédi költségeket - a maga helyén, azon váltóperben, a bíróság már jogérvényesen alperes terhére megállapította. A kir. Kúria: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Az ügyvédi rts. 71. £-nak az a rendelkezése, amely szerint az ügyvédi eljárásból folyó kártérítési kötelezettség érvényesítése a polgári perbíróság elé tartozik, nem zárja ugyan ki azt, hogy ügyvédi dij megtérítése iránti valtóperben az a kártérítési kötelezettség figyelembe vétessék annyiban, amennyiben az ügyvéd mulasztásából, vagy hibájából sikerre nem vezetett pernek ügyvédi munkadíj s költségkövetelései ebből az okból megnem itélhetőnek mondandók ki; mégis a fennforgó esetben alperesnek az a kifogása figyelembe vehető azért nem volt, mert alperes nem hozott fel, a csatolt periratok pedig nem tartalmaznak olyan adatokat, amelyekből megállapítható volna, hogy az alperes nevében R. K. ellen 1,700 K. váltótőke és járulékai iránt lefolytatott váltóperben felperes ilyen hibát vagy mulasztást elkövetett volna. A most felhívott perben ugyanis, alperes csak a viszonválaszhoz 2'/. csatolt és 1903. évi március 28-án kelt árvaszéki határozattal, igazolta azt a perdöntő tényt, hogy R. K. felhatalmazást nyert a gyámhatóság részéről arra, hogy mint H. L. hagyatékának gondnoka a néhai H. L, által elfogadói minőségben aláirt s utóbb a hagyaték nevében általa megújított váltókat a kk. örökösök nevében elfogadói minőségben aláírhassa és mert e szerint R. K. csak a per folyamán kapván a múltra is visszaható felhatalmazást, felperes nem követett el sem mulasztást, sem hibát az által, hogy R. K.-t a per megindításakor olyan ál-képviselőnek tekintette, aki nyilatkozatáért a V. T. 105. §. szerint személyesen is felelős. Alperesnek az ügyvédi rdts. 71. §-ára alapított kifogása tehát az itt felhozott indokok alapján volt mellőzendő. (A kolozsvári kir. törvényszék mint váltóbiróság 7,146'1904.) Kolozsvári kir. ítélőtábla 3,253/904. és a m. kir. Kúria 1,383/1905. sz. ítélete.) 110. §. Azt a körülményt, hogy a váltóitrlap nyomtatott szóvégiben előforduló igazítás, a váltó aláírása után, az alperes tudta és beleegyezése nélkül történt, a kifogást tevő alperes tartozik bizonyítani. A kir. törvényszék J. A. és társai, mint kibocsátók s illetve néhai J. A. váltókibocsátó örökösei, egyetemlegesen kötelesek a kereseti 16,000 kor. váltótőkét, annak kamatját és a perköltséget 3 nap alatt felpereseknek végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok. I — III. rendű alperesek kifogásaikat arra alapítják, hogy a váltók szövege lényegesen megváltoztattatott az által, hogy az idegen váltóból alperesek tudtán kívül és hozzájárulása nélkül saját váltó lett csinálva s ebből folyóan a kereseti követelés váltó-jogon nem érvényesíthető. A bemutatott váltók ezen igazítást kétségtelenül igazolják. Tekintve azonban, hogy az ily átváltoztatás a törvény által tiltva nincsen ; tekintve hogy alperesek azt, hogy a kereseti váltóknak saját váltóképen történt kitöltése felperesek vagy jogelődük által megállapodás ellenére eszközöltetett volna, bizonyítani egyáltalán meg sem kisérlették, de a jelen esetben alapos kétség nem is foroghat fenn, hogy a váltók szövegében eme szavak «fizessen ön» törölteknek tekintendők, mert a szövegben irt «n~zetünk» és «sajátr> szavakból ugy a (.fizetünk* váltójogi kötelezés mint a csaját váltón megnevezés megállapítható s ebből folyóan az, hogy a kereseti váltók saját váltók alakjában állíttattak ki, már azon oknál fogva is, mivel a váltók tartalma szerint kétségtelen, hogy az idegen váltó lényeges kellékét képező ((intézményezett megnevezve nincsen s igy a váltókon törölt «fizessen ön» egyáltalán nem teszik kétségessé a saját váltónyilatkozatot, mert a ((fizessen ön» szavakban intézményezett nélkül nem foglaltatik intézvény s ezzel szemben kifogást tevő alperesek nem is bizonyították, hogy a kereseti váltókat J. A. mint intézvényező és néhai J. A. mint intézvényezett irták volna alá : mindezeknél fogva a saját fizetési igéret hiányára alapított alperesi kifogás alaptalan lévén s igy az ennek következményekép levont, az óvás hiányára alapított és a kamatok ellen emelt kifogás is önként elesik; s minthogy alperesek azon további kifogásukat, hogy a váltók a fizetési hely és a lejárati idő tekintetében megállapodás ellenére töltettek ki, egyáltalán szintén nem bizonyították ; az mint egyoldalú állítás figyelembe nem jöhet. Miért is a V. T. 110. §-ában előszabott minden kellékkel biró kereseti váltók alapján, alperesek marasztalandók voltak. Kir. ítélőtábla : Az elsőbiróság ítéletét indokolásánál fogva helyben hagyta. Kúria: A másodbiróság ítélete, az elsőbiróság ítéletének a másodbiróság által elfogadott indokaiból, mellőzve azt a kijelentést, hogy «a törvény szerint tiltva nincsen a kereseti váltók szövegében előforduló változtatása, az elsőbiróság Ítéletének elfogadott egyéb indokainál fogva és még azért hagyatik helyben, mert az alperesek által vitatott igazítás nem a váltók irott szövegében, hanem a váltóürlapok nyomtatott szövegében fordul elő, ily esetben pedig a bizonyítás az iránt, hogy az űrlapok nyomtatott szövegében észlelhető igazítás a váltók aláírása után az alperesek tudta és beleegyezése nélkül történt, az alpereseket terhelte. Amit azonban be nem bizonyítottak. (A szebeni kir. törvényszék 6,263/1903. p. sz. ítéletej. (Kolozsvári kir. ítélőtábla 89/1904. sz. ítélete ) (Kir. Kúria 595/1904. sz. ítélete). Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A veszprémi tszéknél Rumpold János pápai szabó ellen, bej. jan. 3, fsz. jan. 14, csb. Misley Sándor dr., tg. Hoffner Sándor dr. — A soproni tszéknél özv. Deutsch Samuné helybeli lakos ellen, bej. jan. 15, fsz. febr. 5, csb. Thirring Béla, tg. Gebhardt József. — Az újvidéki tszéknél Handler Ignác helybeli kereskedő ellen, bej. dec. 15, fsz. jan. 9, csb. Sántha Ármin, tg. Szentiványi Ármin dr. — Á trencséni tszéknél Weil Ede kislednici lakos ellen, bej. jan. 14, fsz. febr. 14, csb. Polyik Imre, tg. Waldapfel Leó dr. — A kaposvári tszéknél Kohn Sámuel csákányi kereskedő ellen, bej. dec. 13, fsz. jan. 8, csb. Babóchay Jenő dr., tg. Névy Zoltán dr. — Á kassai tszéknél Mantel M. helybeli cég ellen, bej. dec. 31, fsz. jan. 30, csb. Dubay József, tg. Grósz Sándor dr. — A fehértemplomi tszéknél Grósz Gyula volt oravicabányai kereskedő ellen, bej. jan. 19, fsz. febr. 8, csb. Ludvig Rezső, tg. Czigarean Livius dr. Pályázatok : A máriaradnai jbiróságnál albirói áll. dec. 2 (266) — A máramarosszigeti tszéknél aljegyzői áll. dec. 4 (267) — A temesvári tszéknél birói áll. dec. 4 (267) — A sátoraljaújhelyi tszéknél aljegyzői áll. dec. 6 (264) Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdet* ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek 7ievét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Belényes P. C. dr. Pullás—Stefán érk. 4,156/905. sz. a. n. e. — Dárda B. L. dr. Maletics-Gyurkovics (3,282/906. ea. Zsembery) nov. 13 hh. — Pietlovácz—Radics (9,675/905, ea. Vörösmarty) n. e. — Baics —Paulinán (2,763/90fí, ea. Illés) n. e. — Kovács—Kovács (4.565/906, ea. Zsembery) n. e. — Eppeldaner-Eppeldaner (6,799/906, ea. Mennyey) n. e. — Antolovics—Dofatics nem érk. — Dárda N. K. dr. Suchs— Salmks (2.473/905, ea. Fráter) nov. 20 hh. — Kézdivásárhely Sz. Gy. dr. Kiss b. ü. érk. 6 212/906. b. sz. a. ea. Janecskó, n. e — Szepsi K. E. dr. Csereháti tp—Szabó (5.432/905. ea. Karay) nov. 21 hh. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-raKpart 3. Gyakorlott ügyvédjelöltet, ki a német nyelvben jártas, sürgősen keres Wiener Károly dr., Szentgotthárdon (Vas m.j. RAFFAY FERENC dr. MAGYAR MAGÁNJOG-ának II. kiadása, 2 kötetben. 16 korona. Ügyvédeknek, bíráknak, jogi vizsgálatokra készülőknek nélkülözhetetlen kézikönyv. — Kapható a kiadónál: Sziklai Henriknél Eperjesen, valamint minden könyvkereskedésben. °AULM 0É8ZVÉN-T*B8A8»Q NYOMDÁJA BUDAPEST