A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 47. szám - A Berczelly-féle 1880. évi ügyvédi rendtartási javaslat [1. r.]

342 A JOG tollából eredt hosszabb cikksorozatra, mely a javaslatot kimentő és elég éles bírálata tárgyává tette.*) A javaslat áll 161. §-ból. Az I. fejezet (1—7. §.) tárgyalja az ügyvédi vizsgát és a vizsgáló bizottságot. A bizottságnak ügyvédtagjai csak azon ügyvédek sorából választhatók, kik legalább 10 évi, de 25 éven tul nem terjedő ügyvédi gyakorlatot folytatnak. E tisztség el nem fogadása 100—400 frtig terjedhető pénzbírságot von maga után. Vizsgára csak azon jelölt bocsátható, aki jogbidori oklevelet nyert és annak elnyerése után 1 éven át az elsőfolyamodásu tszék vagy ügyészségnél, 1 éven át a kincstári jogügyek igazgatóságánál vagy törvényhatósági tiszti ügyésznél és 1 éven át ügyvédnél gyakorlaton volt. Az ügyvédvizsgáló bizottság nincs kötve a fennálló Urdts 6. §-ában foglalt azon korlátozáshoz, hogy aaz ismétlés másodszori visszautasítás esetében nem engedtetik meg». A 16. §. értelmében köteles az ügyvéd, ügyvédi oklevelének elnyerése után még 3 évet mint «ügyvédgyakornok)) (Po/lák ügyvédhelyettesének megfelelően) oly módon eltölteni, hogy 1 éven át fogalmazógyakornoki minőségben az igazságügyminiszteriumban, a tszéknél vagy az ügyészségnél és 2 éven át vagy a kincstári jogügyek igazgatóságánál, vagy ügyvédi irodában tölteni — esetleg mind a 3 évet ügyvédi gyakorlaton kénytelen folytatni. Csak azon idő eltelte után iktatható be az úgyvédek lajstromába. Csak ezen ügyvédgyakornokok helyettesithetik az ügyvédet peres és perenkivüli ügyeiben. A tervezetnek ezen korlátozásai a miniszteri enquete által elejtettek — nyilván azért, mert bennök álcázott numerus clausust vélták leitalálni. Pedig bátran mondható, hogy ha Bércselly javaslata akkor — a szükséges módosítások után, de a jelen szakasz épségben tartásával törvényerőre emelkedik, — akkor nincs ma ügyvédi kérdés! A IV. fejezet 41. §-ban rendelkezik az ügyvédi kamarákról. Azon kamarai tag, aki dijait pontosan nem fizeti, nem bir szavazattal a közgyűlésen és sem tisztviselővé, sem választmányi taggá, sem az ügyvédvizsgáló bizottság tagjává nem választható. A közgyűlésen más, mint a 26. §-ban felsorolt tárgyakról, nem szabad tanácskozni. E tárgyak a következők: 1. Az elszegényedett ügyvédek, özvegyeik és árváik, ügyvédjelöltek és ügyvédgyakornokok segélyalapja szabályzatainak megállapítása és módosítása; 2. A tisztviselők és a választmánynak választása 3 évre; a tisztviselők fizetésének és a választmányi tagok napidíjainak megállapítása ; 3. a költségvetés és fedezetének megállapítása; 4. a kamara vagyonáról beterjesztett zárszámadások megvizsgálása ; 5. a kamara vagyonának kezelése, a segélyek kiosztása és az ügyvédpártfogók kirendelése iránt hozott, kamarai határozatok ellen beadott felfolyamodások elintézése; 6. az ig. miniszter elé terjesztendő évi jelentés és az ügyvédség terén mutatkozó bajok orvoslására irányu'ó indítványok tárgyalása; 7. a kamarai tisztviselők, a választmány, a fegyelmi bíróság és az ügyvédvizsgáló bizottság működésének bírálata. A 28. szerint a közgyűlés határozatképtelenségének esetére ujabb közgyűlés egybehívandó, melyre minden kamarai tag 25 fit birság terhe mellett meghívandó. A 32. §. 100 — 400 fit birsággal sújtja a kamara azon tagját, aki a tisztviselővé, választmányi taggá, vagy annak helyetteséül történt választását visszautasítja. A 34. §. az évi dij maximumát félévi részletekben fizetendő 50 fiiban állapítja meg. A 42. §. 20 —100 frt birságra kötelezi azt, aki a közgyűlés előkészítésére kiküldött bizottságba történt kirendelését visszautasítja. A 46. §. szerint jogában áll a választmánynak panasz esetében, vagy ily panasz yiélkül is, az ügyvédek irodáját kiküldöttje által bármikor megvizsgáltatni és e vizsgálat felől a körülményekhez képest határozni. Az 50. §. szerint 50 frt. pénzbirsággal sújtható azon ügyvéd, aki az elhunyt, beteg, vagy felfüggesztett kartársa érdekének megóvására elrendelt gondnokság visszautasításáról a kamarának 24 óra alatt nem tesz jelentést. A gondnok dijai és költségei az illető ügyvéd hagyatéki tömege által viselendők. Amennyiben e részben a barátságos megegyezés nem sikerülne, a megállapítás az illetékes járásbíróság dolga, mely eziránt az illetékes ügyvédi kamarát meghallgatni köteles. Tömeg vagy hagyaték nem létében a kamara saját vagyonából fedezi e költségeket. 1 Lásd Ungarische Gerichtshalle 1880. évf. 52—Cl. számaiban "Der Entwurf einer neuen Advokatenordnunga cimü cikkünket. A tervezet ebből lett a magyarba visszafordirva. Amennyiben a választmány azt tapasztalná, hogy a kamarai tisztviselők, a választmány (? !), a fegyelmi és kamarai bíróság, vagy az ügyvédvizsgáló bizottságnak ügyvéd tagjai, esetleg 'ezek helyettesei kötelességüket éppen nem, vagy hanyagul teljesitik, — ezeket az 56. §. szerint annyiszor amennyiszer minden további eljárás mellőzésével 50—200 frtig terjedhető pénzbirságban marasztalhatja. A kamara elnöke hanyagsága esetén szintén 50—200 frt. pénzbirsággal sújtható! A kamara elnökének jogában áll az ügyvéd és fele közti viszálykodásokat barátságos uton azon esetre kiegyenlíteni, ha mindkét fél őt ez iránt megkeresi. Az ügyész köteles a választmány és a többi bizottságok és bíróságok mindazon határozatait felebbezni, melyek nézete szerint az ügyvédségre vagy a felekre nézve hátrányosak. Köteles továbbá az 59. §. 2. pontja szerint minden rendetlenségről, késedelemről, hanyagság és visszaélésről az elnöknek, illetve a fegyelmi bíróságnak jelentést tenni. Köteles végül a tagok által be nem fizetett dijakat, illetékeket és bírságokat végrehajtás utján behajtani. A 60. §-al kezdődnek az ügyvéd jogai és kötelességeiről szóló határozatok. Az ügyvédség gyakorlata az ügyvédlajstromba történt beiktatáshoz van kötve. Az ügyvédség a 62. §. szerint nem gyakorolható: aktiv egyházi (?) vagy katonai szolgálat esetére — a tartalékos, szabadságolt vagy extra statu állapot nem lesz betudva; továbbá valamely állami vagy felekezeti tanintézetnél, tanári állásnak elvállalása esetén. Nem vállalhat állami, törvényhatósági vagy községi hivatalt — kivéve azon hivatalos állásokat, melyek az ügyvédséggel kapcsolatosak és melyekre nézve a magánosok ügyeinek vitele a hatóság részéről meg lesz engedve. Nem működhetik kereskedői, iparosi, alkuszi vagy közvetítői pályán. Nem űzhet végül sem saját, sem más nevében oly szolgálatokat, melyek a «kar hivatásával, méltóságával és tekintélyével összeférhetlenek». A 67. §1 szabályozza a székhely változása körüli eljárást. A késedelmes bejelentő 5—10 frt. birsággal lesz sújtva. A 68. §. szerint jogában áll az ügyvédnek ügyfeleit valamennyi állami, törvényhatósági, községi és egyéb szabadalmazott bíróságok és hatóságok előtt képviselni és nevükben beadványokat benyujtanii. (Ez akkor nagy vívmány volt, mert a tőzsdebiróság előtti képviseletet is tette lehetővé, mely az akkor fennállott tőzsderendtartás 27. §-a szerint teljesen ki voít zárva). Csak ügyvéd által ellenjegyzett beadványok — bagatell ügyek kivételével, •— intézhetők el a bíróságok által. Kivétel: a fél által sajátkezüleg irt és 2 tanú által előttemezett sommás és perenkivüli beadvány. Oly esetben, amidőn a fél a sommás, bagatell vagy más eljárás folyamán képviseletre szorul, ha személyesen meg nem jelenhetik, vagy akadályozva van, — csakis gyakorló ügyvédet rendelhet képviselőjéül. (Ezen és a még alább következő intézkedések talán még gyökeresebben orvosolták volna a zugirászat által okozott bajokat, mint a Nagy—Pollák-íéle tervezetek). Közli ;-. /. (Folytatása következik ) A kormány jelentése az igazságügyminisztériumról. A kormánynak, az egyes minisztériumoknak működéséről, valamint az igazgatásuk és felügyeletük alá tartozó ügyekről szóló, továbbá az ország közállapotait ismertető jelentése az 1905-ik évről elkészült. Az igazságügyminiszteriumról szóló jelentés első sorban a jogszolgáltatás szerveiről: a bíróságokról és közjegyzőségekről szól s feltárja azokat a változásokat, melyek az 1905. év folyamán területileg előfordultak. Az államszolgálati visszonyoknak rövid ismertetése után, a magyar polgári törvénykönyv tervezetével foglalkozik, amely az elmúlt év folyamán csekély kivétellel befejezést nyert. Elkészült ugyanis harminchat vezetőségi értekezleten a kötelmi jog tárgyalása és az öröklési jogi rész elkészítésével megbízott albizottság is a munka első részét befejezte. Megtudjuk a jelentésből, hogy a házassági és anyakönyvi jog terén kiadott rendeletek és utasítások pótlása befejezést nyert és a szociális szempontból rendkívül nagyfontosságú családi otthonnak (homestead) végrehajtás alól kivételére a törvényjavaslat tervezetének első szövege elkészült. Tárgyalások folynak a telekkönyvi jog rendezéséről s addig is, mig az uj törvény elkészül, folynak a betétszerkesztési munkálatok. Ezek 114 telekkönyvi hatóságnál tétettek folyamatba az elmúlt évben, mig az átalakító és helyesbítő munkálatok 2,419 községben kezdettek meg. Kiterjeszkedik a jelentés a királyhágóntuli birtokrendezésekre is. A polgári perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat előadói tervezetét a beérkezett észrevételek figyelembevételével ismét átdolgozták. A büntetőtörvénykönyv novellájának tárgyalása szakértekezlet által tárgyaltatott s az eljárás hiányai rendeletekkel pótoltattak. Beszámol a jelentés a mult év szeptemberében Budapesten lefolyt börtönügyi kongresszusról, melynek tárgyalásait annak