A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 43. szám - Ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése. 1881:LX. t.-c. 168. §. [1. r.] - A biztosítéki jelzálog különleges jogi természete

308 A JOG ingatlanára a biztosítéki zálogjog tkvileg bekekeleztetett, minélfogva a tőke használhatóságának elestével, elesik annak a lehetősége is, hogy a használatért dij, a használat elvonásáért kárpótlás (kamat) legyen követelhető.3) Egyébiránt a biztosítéki összeg kamatainak tkvi bekebelezése nemcsak, hogy nem szükséges, de teljesen felesleges is, mert a hitelező magasabb biztosítéki összeget kebeleztet be a nyújtandó áruhitel vagy váltóhitel összegénél. Rendben van a dolog, miután a hitelező kamatkövetelése három évre, bekebelezés nélkül is, biztosítva van, ugyanis az 1881 : EX. t.-c. 192. §. szerint az ingatlan árverési vételárából «A jelzálogos hitelező tőkekövetelésével egyenlő sorrendben elégítendő ki: a) a kamatok, amennyiben az árverés napjától visszaszámított három évnél nem régibb időből vannak hátra, b) az árverés napjától tovább folyó kamatok ; ha a kamatláb a tkvi bejegyzésben kitüntetve nincs, hatszáztólinál magasabb kamat nem követelhető)). E szerint a zálogjogilag bejegyzett tőke három évi kamatai, amennyiben ilyenek a tőke után az anyagi jog szerint egyáltalában járnak, mint a zálogjogilag biztosított tőke járuléka a hitelezőt megilletik, ha a kamatkövetelés biztosítására a zálogjog tüzetesen be sincs jegyezve. Ellenben nem járnak a jelzálogból kamatok, ha a hitelezőnek ilyenekre az anyagi jog szerint igénye nincs, még abban az esetben sem, ha azok a tőke mellett tkvileg tüzetesen be is volnának jegyezve.3) Még oly esetben is, midőn valamely határozott követelés után a tőkével kapcsolatban a kamat tkvi bekebelezésének van helye, a kamatbejegyzésnek csupán az a következménye, hogy esetleg a törvényesnél magasabb szerződési kamat is sorozható a vételárból a tőkével egyenlő sorrendben. Nem lehetne azonban kellően indokolni, hogy a hitelbiztosítéki jelzáloggal fedezett követelés után, az ingatlan árverési vételárából 6°/0-nál magasabb kamatok soroztassanak, mert mint már fentebb kifejtettük, hitelbiztosíték után kamatok be nem kebelezhetők, minélfogva csakis az 1881 : LX. t.-c. 192. §. alapján számithatók hatszáztólinál nem magasabb kamatok a tőkeköveteléssel egyenlő sorrendben. Arra nézve, hogy a biztosítéki összeg után kamat nem jár, kamat be nem kebelezhető, határozott bizonyítékot képez a tkvi rdts 65. §., mely határozottan megköveteli a jövőben esetleg keletkezhető biztosítéki követelés bekebelezése esetén azon legmagasabb összeg előadását, a meddig a hitel vagy kezesség terjedhet, már pedig miután a biztosítéki összeg utáni kamatok mennyiségét a bejegyzésből kiszámítani nem lehet, nyilvánvaló, hogy a biztosítéki összeg után a kamatok bejegyzése törvényellenes, mivel biztosítéki összeg utáni kamatok bekebelezése a hitel maximáis összegének meghatározását tenné ehetetlenné. Válasz «A végrehajtási cselekmények drágasága» cimen irt cikkre. Az «audiatur et altéra pars» elvét hiszem, hogy A Jog, ha utja is egyezik cimével, kiterjeszti fölénk is,*) kik e cimen támadtatva, ugy tüntettettünk fel, mint kerékkötői a végrehajtási cselekmények terén az igazságügy szabad fejlődésének, de minden esetben mint a nagyon tiszteletreméltó ügyvédi kar**) koloncai, kik csak miattunk nem képesek a végrehajtást teljesen költségmentesen keresztülvezetni. Rövid leszek és tárgyilagos. Tényekre fogok hivatkozni és számokra. Alapul ügyforgalmamat ves:em. 5 év összegét átlagositom. Evenkint kapok 360 végrehajtási ügyet: 50 ingatlon árverést, 90 ingó árverést; ebből foganatosítok: 186 ingó végrehajtást, 18 ingatlan árverést, 17 ingó árverést, 70 ügyben árverést tüztern. Összes dijaim és költségeim (napidíj és fuvar is) átlaga 2,400 korona, ebből 70 árverési hirdetési dijat levonva, 2 260 korona esik eljárásomra és ez összeg oszlik meg 171 cselekmény között, ugy, hogy egy-egy cselekményre kerek összegben esik 12 korona. Ellenben nem számítván azon eseteket, mikor 50 koronán aluli végrehajtásos ügynél a behajtáson megkisérlett követelés a tőke tízszeresére rúgott, — a minimálist véve alapul, — az átlagositott 171 végrehajtásos ügy összeadott, átlagositott összes költsége kitett 9,840 koronát, amiből levonván a peri 3,280 korona költséget, marad a végrehajtási eljárás költségeire 6,560 korona, melyben a végrehajtó dijai és költségei nincsenek benne, *) V. ö. I m 1 i n g idézett cikkével. 3) V. ö. bővebben I m 1 i n g idézett cikkét. *) Szükségtelen e hivatkozás. Lapunk mindenki előtt nyitva áll. aki jogos vagy jogtalan támadtatás cimén kér szót. A szerkesztőséa. **) Utalunk a lapunk mai számában közzétett, a «Birósági Végrehajtó" szaklapból vett és szerkesztőségének ellenkező véleményét az ügyvédi karról visszatükröztető szemelvényre. Szerk. mondom, nem számítván azon eseteket, mikor a költség a követelés tízszeresére rúgott, esik egy-egy végrehajtási ügyre kereken 40 k°Szemben a végrehajtó 12 korona dij és költségeivel, a többlet a végrehajtató által okozva 28 korona, így is kétszerese a végrehajtó költségeinek. Mondom, tárgyilagos akarok lenni s Odonfi Miksa dr. ur felfogásával szemben csupán a javítás eszközét kereső, annélkül, hogv támadni akarnék. Nem számítva tehát azon körülményt, hogy a helybeli végrehajtást szenvedett Vs-el is kevesebb költséggel viseli az igazság terhét, mely neki annak közelsége miatt is enyhébb — szembeszökő ' a tarthatatlan helyzet javításának utja, — a végrehajtási cselekmények olcsóbbá, az eljárás gyors és eredményessé, a költségek egyenletes megosztása tételében s az egész végrehajtási eljárásnak igaz célja — egyedül a követelés behajtása — megvalósításában. ... ,, , , Ez: a végrehajtási eljárás költségeinek torlese és pedig ekkép: I. minden végrehajtás hivatalból foganatosítandó. II. A kir. végrehajtói intézmény államosítandó. Ad I. A végrehajthatóságot kimondó minden itélet — kiadatik a bír. végrehajtónak, ki azokat hivatalból vagyis közbenjárás nélkül, de csak az esetben foganatosítja, ha a végrehajtató nála írásban, vagy szóval erre kérelmet terjeszt elő. A végrehajtó a kérelemről jegyzőkönyvet vesz fel, — melyre a jelentkező — a tőke 1%-át rója le bélyegül. Iratait a végrehajtó csak az ügy teljes befejezte után terjeszti vissza. Az első árverés sikertelensége esetén a végrehajtó a tárgyak átszállítását rendeli el. Ingatlanra vezetendő végrehajtást a telekkönyv végrehajtatónak díjazott kéretére rendeli el, ehhez csatolt jogerősségi záradékkal eilátott itélet alapján. Indokok : A végrehajtási költségek egyenként átlag 40 koronával csökkennek s csupán az l°/o illeték terheli. A végrehajtás úgyis a végrehajtást szenvedett előzetes értesítése nélkül rendeltetik el. A végrehajtó által felvett jegyzőkönyv tartalmát a bíróság csak előterjesztés esetén bírálta eddig is felül. A feleknek fennmarad jogaik védelme — az előterjesztésben. Nincs indokolva semmivel, hogy végrehajtást szenvedett a követelésen, ennek jogos peri költségein tul, végrehajtatónak behajtási illetéket is fizessen, mikor vannak az államnak erre rendelt megbízható közegei. (Azt. hogy megbizható-e vagy nem-e, vitatni lehet, de állami hivatalokról lévén szó, ugyanazon alapú előlegezett bizalom illeti mint a többit). Az ügyvédi kart az ingatlanokra vezetett végrehajtási kéret dijai kárpótoliák. Ad II. Vele biztosíttatik az eljárás correetsége, alapossága, gyorsasága, kizárólagossága. A végrehajtási eljárás valódi céljához jut. Egyenletessé — olcsóvá teszi az eljárást. Indokok: A bírósági végrehajtót kiemelvén a függő visszonyból, melybe a felekkel szemben azáltal jut, hogy dijait tőlük várja, — tárgyilagossá, pártatlanná teszi. Az ügy és a törvény áll előtte csak. Külön díjazásának hiánya az ügyek gyors lebonyolítására sarkalják ; felelőssége (kaució és fegyelmi) azok alaposságára. Ki van zárva a költségszaporitást célzó indokolatlan halasztások, boszantásra célzó eljárások tömege, a végrehajtások száma 50°/o-kal csökken, mert az ügy érdemén kivül nincs mi sürgesse s mi keresetforrássá tegye. S megszűnik végül az igazságszolgáltatás egyik szégyenfoltja, mások kifacsart nyomorán tartatni el az állam hivatalnokát. Nézetem szerint és azt hiszem a józanul látó és «jog>-gal gondolkodok előtt más megfejtési utja a könnyítésnek, rendezésnek nincs, mert a végrehajtó átlag 12 K. diját veszik el ? Könnyebbül vele — rendezve lett vele — a cél lett elérve, ha megmarad a végrehajtató 4o koronás átlagos dija ? S ha elveszik, — miután «szélből az se élhet> megszüntetik a végrehajtói intézményt, — aki utána jön, ingyen dolgozik és ez szakavatott tudás nélkül, ott, hol vagyoni jólétről, sokszor existenciáról van szó — méltó képviselője leszen az igazságnak — ennek legerősebb fokán? Államosítás esetén a végrehajtási eljárás bele kerül a tőke 1%-ba, ma 2)—100%-ába, vagyonromboló tömeg 2—3 ügynél. Es miért fizessen a ]o kilométerre lakó 10-szer annvit, mint az, ki a helyszínén lakik r Az állam az államosítással nyer. A végrehajtási illeték bőven fedezi a bír. végrehajtó, mondjuk telekkönyvvezetői fizetését és a törvényszék elnöke, a járásbiro es a végrehajtó által évenként megállapított fuvarátalányt, n)Cir /n?}'lban ]S' ho§>' a végrehajtások csökkentésében több szabad idővel rendelkező végrehajtóban egy erőt pótló hivatalno-