A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1906 / 41. szám - Német jogászgyülés [3. r.]
A JOG 20Ő . .. í» §. A közgyűlés az alakuláskor alapszabályokat alkot, ameiyek az igazságügy-miniszter jóváhagyása által válnak érvényesekké és az intézet működését csak a jóváhagyásnak megtörténte után kezdheti meg. Az alapszabályok tartalmazzák: 1. a befizetendő egyéni évi nyugdíjjárulék összegének meghatározását ; 2. a jelen törvényben szabályozott ellátási igények összegeit magában foglaló mathematikai táblázatokat; 3. a jelen törvényben foglalt intézkedéseket kiegészítő szabályokat, amelyek azonban a törvénynyel nem ellenkezhetnek. Az alapszabályok módosításához az igazságügyminiszter jóváhagyása szükséges. 33. §. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet csak törvényáltál oszlatható fel, amelyben gondoskodni kell a már ellátást élvezők igényeinek biztosításáról és az ezután fenmaradó vagyon hovafordításáról. 34. §. Az 1874 : XXXIV. t.-cikknek jelen törvé nnyel ellenkező intézkedései hatályon kivül helyeztetnek. 35. §. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet adó- és illetékmentességet élvez. Ezen illetékmentesség kiterjesztetik az intézet által, vagy az intézet ellen indítandó perekre, valamint az ellátásra jogosult személyek pereire is. Illetékmentességet élveznek a tagok is az intézettel való jogvisszonyaikat illetőleg. 36. §. Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg. * * * A <Táblázatok az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet részére» változatlanok maradnak. Budapesten, 1906. évi május hó 19-én. A budapesti ügyvédi kamara választmánya által kiküldött nyugdíj bizottság. Külföld. Külföldi irodalom. Courtney Stanhope Kenny, L. L. D. «Outlines of Criminal Lawn. Cambridge. Az angol büntetőjogi irodalomban kevés rendszeres munkát találunk. Magát az európai angol büntetőjogot alig néhány iró tette tüzetesebb átnézés tárgyává. Stephen,1) Harri,2) Harrison?) Cherry,1) Disney,'') Kershawf) Macdonald,1) Shirley6) és a Tlnvaites*) művei jóformán kimerítik az angol büntetőjogot teljes egészében felölelő munkák fölsorolását. Az indiai büntetőjog is kevés művelőre talált. Cranenburgh,1*) Hukm Chand,11) Httme,xi) Mayne,13) Mnkerji,11) Phillips,16) Starliny1*) és St^inhol11) irtak idevágó munkákat. Az ujabban megjelent munkák között kétségkívül a Kenny fentidézett s «a büntetőjog vázlata» cimü munkája a legelső helyek egyikét foglalja el az angol büntetőjogi irodalomban. Több mint ötszáz oldalon át a büntetőjog és a bűnvádi eljárás alapelveit tárgyalja a cambridgei egyetem nagyhírű tudós tanára. A munkát tömörsége s a benne kifejezésre jutó konservativ irány jellemzi. A szerző az egyes kérdések tárgyalásánál csakis az angol irók véleményére van tekintettel; különös figyelemmel tárgyalja a kriminálpolitikai kérdéseket is. Munkájának legbecsesebb része a lopásról szóló fejezet, amelyben a lopás fogalmának az angol büntetőjogban való kifejlődését is ismerteti, amit a többi angol büntetőjogi munkákban nem találunk meg. A büntetésnek — Kenny szerint - három célt kell szolgálnia: a bűnös testére és lelkére s mások lelkére kell hatnia. Az előbbit az által érjük el, hogy a bűnöst szabadságvesztés-, vagy halálbüntetés által hosszabb, vagy rövidebb időre, avagy örökre megfosztjuk annak a lehetőségétől, hogy ismételten bűncselekményt kövessen el. Az utóbbi két célt pedig főleg a nevelés által érhetjük el. Az uj iskoláról — általában - barátságosan nyilatkozik. Elismeri, hogy az iskola írói nagy szolgálatot tettek a büntetőjog tudományának, amidőn pontos megfigyelésük alapján ') «Digest of Criminal Lawo. — ») nPrinciples of the Criminal Law». — s) «Epitome of Criminal Law». — *) «Outline of Criminal Law». — s) «Criminal Law». — 6j «Briefs Aids to the Criminal Law». — ') ((Criminal Law of Scotlanda. — 8) «Sketch of the Criminal Law». — 9) «Students' Guide to the Criminal Law». io) «The General Digest of Criminal Rulings». — ") «Synopsis of Lectures on the Principles of the Criminal Law». — »*) "Indián Criminal Digesto. — »?) «The Criminal Law of India». — ") «The Indián Penal Code». — •«) «Comparative Criminal Jurisprudence». — 16) «Indián Criminal La**, — ") «The fasenoted Penal Code». a bűntettesek különböző típusai között való különbségtételnek a szükségességét hirdetik és midőn a törvényhozókat azon általános hiedelem folytán keletkezett régi tévedésre figyelmeztetik, amely szerint a büntetésnek elrettentő hatása nincsen s végül, midőn a bírákat a büntetés individualisációjára hívják föl. Azonban az elmekórtani jeleknek, amelyekre pedig az iskola nagy súlyt fektet — nem sok értékük van, mert azok olyan egyéneknél is találhatók, akik minden bűntettől távol állanak s mert azon körülmény, hogy e jelek többnyire mégis a bűntetteseknél fordulnak elő, semmi mást nem bizonyítanak, mint hogy előállásuk okát az illető egyének környezetében, a szegénységben kell keresnünk. A bűnre vezető született ösztön nem oly gyakori, mint amilyennek azt az uj iskola irói állítják, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb bűntettes olyan, mint a normális ember s mert csupán arról beszélhetünk, hogy azok fokozatos lépcsőkön keresztül jutnak el a bűntetthez. A büntetőjog alapvető kérdéseinél Kenny csaknem mindenütt önálló álláspontot foglal el, ellenkező esetben pedig valamely nagytekintélyű angol kriminálista véleményét fogadja el. így, a bűncselekmény fogalmát Blackstone nyomán határozza meg, amennyiben azt valamely tiltó, vagy parancsoló köstörvénynek cselekvés, vagy mulasztás által való megsértésében találja. Munkája méltó az európai kriminálisták figyelmére. Thót Láscló dr. 3\ Német jogászgyülés. X (Folytatás.) A 3-ik kérdés dispositiv szabályok megállapítására irányul, — az akkordbér kiszabása tekintetében, — esetleg az akkordbér egy részének megállapítására valamely közbeeső esemény bekövetkeztével. A normális eset az akkordbérnek megállapítása a kész teljesítményért. Hogy mily módon teljesitendők a munka befejezése előtt bizonyos időközökben a munkabérnek részelőlegezései, — azt ma már rendszerint a munkarend szabályozza. Ellenben arra vall a judikatura, hogy nagy bizonytalanság uralkodik a felek más iránybani kötelezettségei tekintetében. így p. o., hogy mily kihatással bir az akkordbérre, ha a gépek üzemében muló zavarok beállanak; vagy ha a vállalkozó bizonyos munka eljárást (Arbeitsvorgang) előir, mely a teljesítmény sikerét bizonytalanná vagy szabálytalanná teszi, vagy ha a munkás idő előtti felmondási jogával él r Köteles-e mégis az akkordmunkát elkészíteni ? Vagy ha nem, mikép lesz a kilépésig elkészített részteljesitménynek akkordbérc kiszámítva ? Az ipar képviselői által gyakran hangoztatott azon állítás, hogy az akkordszerződés törvényhozásilag nem volna szabályozható, mert tulnagy a figyelembe veendő tényleges, különösen pedig technikai visszonyok különfélesége, nem állhat helyt, mert az érintett három alapkérdés szabályozása általánosságban megtörténhetik, a részletek ellenben a munkarendbe, vagy az esetrőlesetre való megegyezésnek átengedendők. Az akkordszerződésnek jogi szabályozásával benső és elválazthatatlan kapcsolatban áll az u. n. *tarifamegegyezések» (Tarifvereinbarungen) jogi szabályozása. Ezek a vállalkozó és a munkásszervezetek közti szerződések. Gyakorlatilag e szerződésekben rejlik az akkordkérdések magva; ezek helyes jogi szabályozásán alapul a társadalmi békének egyik biztositéka. Nem szabad többé e fontos szerződéseknek a törvényen kivül állaniok. A mai, az ököljog egyik neméhez hasonló állapot, továbbra szabályozatlan voltában fenn nem állhat. Főfontosságu,vajjon-e szerződések üdvösen fejlődnek-e vagy sem ? A francia kormány most terjesztett be a képviselőházhoz egy törvényjavaslatot az ily tarifaszerződések tárgyában. A német birodalmi gyűlésnek a centrum terjesztett be ily indítványt. Hollandiában és Svájcban tüzetesen foglalkoznak az előkészületekkel e kérdésnek törvényhozási uton való megoldására. Indítványa a következő : I. A jogászgyülés azon meggyőződésben van, hogy az ipari akkordszerződésnek törvényes szabályozása szükséges; mertezen, az iparra nézve legfontosabb, munkaszerződésben hiányzik az elegendő jogszerű rend és ebből származik a nagyszámú munkaviszály. II. Szükségesnek tartja különösen : 1. Az akkordegyezmény és elszámolás biztosítását. '1. Az akkordmunkálatok kivitelénél a felek kötelességeit szabályozó határozatokat. 3. A közbenálló személyek (Zwischenpersonen i. akkordmesterek, akkordánsok, kolonnvezetök, közbenálló mesterek jogi állásának törvényes szabályozását. III. Az akkordszerződés fejlődésére és rendjére nézve mulhatlanul szükséges, hogy a tarifaközösségek (Tarifgemeinschaften) és a kollektív munkaszerződések felől teljes világosságot nyerjünk. A második előadó: Mtschehon ehhez azt a pótinditványt teszi, hogy az akkordmegegyezésnek okmányilag, akkordcédulák vagy bérkönyvek alapján kell véghez mennie. Minden egyes iparra nézve azon pontoknak benn kell foglaltatniok a megegyezésben, melyeknél okmány szükségeltetik, valamint az ez alól való kivételeknek.