A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1906 / 41. szám - Magyar állami közjegyzöség
292 A JOG Magyar állami közjegyzöség. Irta CSORBA GÉZA, szeghalmi kir. közjegyző. A pápai és császári-királyi közjegyzöség, majd a «nyilvános közjegyzőség», most a «kir. közjegyzöség» intézményének szükségszerű fejlődési fokozata lesz az «állami közjegyzöség* ^országos közjegyzöség). Ennek tehát okvetlenül — a szó szoros értelmében vett — szabad szellemű, nemzeti jellegű, népszerű intézménynek, az alkotmány egyik kiváló erődítményének, a magyar állameszme képviselőjének s ugy fölfelé mint lefelé teljesen fűggetlennek és pártatlanvak, a jogbiztonság valódi letéteményesének kell lennie! Ezen intézménynek egy külön és önmagában teljes egészet kell képeznie, hatáskörét minden irányban ki kell terjeszteni, céljának és eszközeinek fontosságát ki kell doiuboritani, ugy, hogy az összes percnkivűli jogkérdések, jogügyletek, a közjegyzők kizárólagos hatáskörébe tartozzanak; a közhitelesség prestige-ét az intézroényre letörölhctlenűl rá kell forrasztani, közreműködésének súlyt, tiszteletet biztosítani! Most, amidőn a m. kir. bíróság tagjai is mozgalmat indítottak a magyar bírósági szervezetnek, a birói függetlenségnek teljes kiépítésére, amikor e mozgalom egyik fővezére : Somlyódy István, szegedi kir. járásbiró «A magyar birói függetlenség mint egyik alkotmánybiztositék kiépítéséről» cimü feltűnést keltő röpiratában a birói kar miinkatitlterlicltetcscröl többi közt ezeket mondja: «A biró munkaerejét, munkaidejét teljesen kihasználni és azt kifárasztani, ez által idő előtt rokkanttá tenni nem lenne szabad, — mert inig egyrészről a fáradt, kimerült, a kimerüléstől ideges biró nyugodtan nem mérlegelhet, jó ítéletet nem mondhat, tehát a gyorsan elbírált perből csak hosszú és költséges per lehet, — az a szegény agyonhajszolt biró is ember és pedig többnyire családos ember, akinek időt és alkalmat kell adnunk, engedrünk arra is, hogy családjával és gyermekeivel is foglalkozhassék, esetleg magánügyeit is kár nélkül elintézhesse és ami nem kevésbbé fontos, hogy magát tovább képezhesse és a jogfejlődéssel lépést tarthasson. Ahhoz, hogy a biró az országos átlag szerinti hivatalos dolgát elvégezhesse, ma is az egész vonalon a legteljesebb erőmegfeszítésre legtöbbször az egész éjszakai órákra, sőt a vasárnapi délutánokra is szüksége van, ha vagy lemaradni, vagy felületesség hibájába beleesni s ezáltal leminősittetni és ezzel magát a további előmeneteltől elzárni nem akarja,» stb. «Ha pedig a biró megbetegszik, — hosszabb betegség esetének kivételével, — felgyűlt hátralékait bizony megint csak magának a felgyógyult bírónak kell elvégeznie, mert tartalék-munkaerőről gondoskodva sehol sincsen.» Mindezen idézett állapotok tények, melyeket a röpirat szerzője személyes tapasztalataiból tud és igazol, amit mi is, kik a bíróságokkal naponkénti hivatalosteendőkben érintkezünk, igen jól tudunk s amelyeknek valóságáról bárki meggyőződhetik. Alig szorul egyéb bizonyítékokra és bővebbi magyarázatokra, hogy a m. kir. birói kar munkával túlterhelve van s ezt az állapotot sokáig már alig bírhatja ki. . .. . És itt siet a közjegyzői intézmény a kir. bíróság intézményének segítségére. Ugyanis a kir. közjegyzők országos kongressusán elhangzott indítványok és határozatok, valamint a jogi szaklapokban számos izben közölt fejtegetések és magáninditványok szerint a birói munkatérheknek jelentékeny contingensét a kir. közjegyzők átvállalni hajlandók ; sőt a közjegyzői intézménynek kiépítése tekintetéből elodázhatlanul szükségesnek tartjuk, hogy az összes — perenkivüli — örökösödési ügyek lebonyolításával a törvényhozás által a közjegyzők bízassanak meg. Jelesül: az örökösödési eljárás az örökhagyó elhunyta vagy holttányilvánitása után mindig hivatalból indítandó meg, habár az örökösök mindnyájan nagykorúak volnának is, úgyszintén ha az örökhagyó nevén oly ingatlanok vezettetnek, melyek hagyatékába nem tartoznak, vagy oly ingatlanok vannak, melyek bár az örökhagyó tulajdonai, telekkönyvileg nevén nem vezettetnek. Szóval az egész örökösödési eljárás kizárólag a közjegyzők hatáskörébe tartozzék. Az örökösödési eljárás lebonyolítására az a közjegyző illetékes, kinek területén az örökhagyónak utolsó rendes lakhelye volt, illetve akinek területén elhalt, stb. A haláleset fölvételi ivet a községi jegyző, vagy az arra rendelt közeg, teljes felelősség mellett lelkiismeretes pontossággal tartozik fölvenni, esetleg a közjegyző által kívánt pótlásokat teljesíteni, s a szükséges óv és biztosítási intézkedéseket foganatosítani, a törvény által előirt teendők miként történt végzé séről, vagy a fenforgó akadályokról jelentést tenni, kiskorú árvák vagyonát biztonságba helyezni s az illetékes árvaszék utasításait, jóváhagyásait kikérni. A végrendeletet az erre illetékes közjegyző hirdeti ki, ugyanő hirdeti ki a haláleseti iwel közvetlen hozzá beterjesztett végrendeleteket is. A hagyaték leltározását a községi jegyzők foganositják hivatalból; de a nagyobb hagyatékok leltározását a közjegyzők, illetőleg helyetteseik teljesitik. A közjegyző a hozzá beterjesztett leltárak kiegészítését vagy a pót leltározást elrendelheti. Az ingatlanok leltározásánál különös suly fektetendő az 1894. évi XVI. t.-c 67., 68, 69. és 70 §-ban körülirt esetekre Az ítélet indokai szerint a vádlott «a megbizást a költségek megállapítása tekintetében arra használta fel, hogy a Kúriát félrevezesse, mely cselekménye által az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét mélyen megsértette. Tetézte eljárásának rosszhiszeműségét avval, hogy a Kúria által megítélt költségnek végrehajtás utján való behajtásával megbízóját saját ügyfelei előtt rossz világításba helyezte. Nem egyeztethető öszsze az ügyvédi kar tekintélyével és becsületével, hogy az ellene folyamatba tett perben azt kívánta igazolni, hogy a Kúria a költséget kizárólag neki állapította meg ; végül, hogy meghiúsította az igényper által a követelés behajtását és ez uton kartársát megkárosította.)) (Budapesti ügyvédi kamara fegy. bírósága 1906. ápr. 6. 845/906. sz.) Keveset nyom a latban e mellett, hogy ezen hárompróbás kartársunk egy másik ügyben behajtott 400 koronát magának megtartotta és felét a pénz felvételéről nem is értesítette. — És az ily közveszélyes egyén csupán 3 hóra lesz felfüggesztve, mert az «megfelelőnek találtatott!)) Mi azonban ezt korántsem tartjuk megfelelőnek. Purificálni kell az ügyvédi kart az ily parazitáktói. 5. A birói illetékességet gyártó ügyvéd. Ez is egy külön species, — ma talán ritkább, mint annak előtte volt, — de hogy még mindig létezik és csápjait kinyújtja, — ezt mutatja az alábbi eset. X. ügyvéd megbizást nyert egy 182 K. 56 f és jár. ir. követelésnek egy rimaszombati lakos elleni behajtására. Hogy alperest Budapesten perelhesse, keresetében készfizető kezes gyanánt egy főv. dijnokot perelt elsőrendű alperes gvanánt. A tárgyalás során a készfizető kezes elleni keresettől elállott és azt csupán- a rimaszombati lakos alperes ellen tartotta fenn. Tette ezt pedig állítólag azért, mert alperes Rimaszombaton árvaszéki elnök és befolyásos ember. A választott eszköz pedig — szerinte — alkalmatlan volt alperes jogainak kijátszására, mert pergátló kifogással bírói figyelmeztetés dacára sem élt. «Ha eredményre nem vezetett is volna ezen eljárás, akkor is az ürdts 46. §. értelmében megállapítandó a fegyelmi vétség, mert az ügyvéd köteles megtagadni közbenjárását oly ügyben, mely mások jogainak kijátszását célozza. Tehát maga a célzat büntetendő és nem az eredmény. Mások jogainak kijátszására irányuló közbenjárását az ügyvédnek meg kell tagadnia még akkor is, ha az ügyfél kívánja, annál inkább tilos az ügyvédnek ily eljárást önszántából eszközölni. Panaszoknak eljárása panaszos jogainak kijátszását, jogainak csorbítását célozván, ezen eljárás fegyelmi vétséget képez» és ezért X. az ürts 68. §. 6. pontja és a 70. §. 2-ik p. alapján 100 K. pénzbirságra Ítéltetett (Bpesti ügyvédi kamara fegy. bírósága 1906. május 4. 1,057/1906. f. sz.) 6. Bagatell ügyek elkeresztelése. Vádlott ügyvéd egy 40 K.-án aluli, tehát bagatell útra tartozó követelés behajtásával megbízatott, mely ebbeli minőségében semmi költséget nem hozott volna. Ue azért "élelmes > az ember, hogy a kőből is olajat sajtoljon. Megtoldja tehát megbízója követelését két felszólító levél dijával és ucu neki — kész a sommás eljárásra érett ügy. Erről a praktikáról keresetében, mely hátralékos vételárra irányul, bölcsen hallgat. A tárgyaláson alperessel kiegyezkedik és midőn ez a megállapított egyezségnek pontosan eleget nem tesz és néhány napi haladékot kér, — vádlott ezt megtagadja és oly ügyben, melyben alperestől már eredetileg sem állott jogában költséget kérni, — akkor, midőn alperes már a tőkénél többet lefizetett volt, a hátralék költség erejéig birói határozatokat eszközölt ki és azok alapján az eljárást kíméletlenül folytatta. "Vádlott tehát alperes jogi tájékozatlanságát kihasználva, valótlan tényelőadás alapján a bíróságtól marasztaló határoza-