A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 40. szám - Igazságügyi reformok

A J Ezen szakasz és a hozzá fűződő joggyakorlat szerint a házi fegyelmi jog épp ugy megilleti a gyámot, nevelőt, tanitót, mint a szülőt magát. \ iszont a kin. btkv. 64. §-a, mely a gyermek csavargásáért, a házi fegyelem rendszabályainak nem alkalmazása miatt büntetést szab ki, egyenlősiti a szülőt, a gyámot, a gondnokot és a felügyelőt. Gyámtörvényünk arról is hallgat, hogy a gyámot magát is megilleti a fegyelmi hatalom. Valamint hallgat róla az ipartörvény is. A cselédtörvény (2 ,45. és 46. §§.) beszél ugyan a fegyelm, hatalomról, de a gazdát cselédje felett megillető ezen hatalom, csak per analógián hozható kapcsolatba azon fegyelmi hatalommal, melyről most beszélek. Mélyen hallgat azonban ezen fegyelmi hatalomról az 1868: XXXVIII. t.-c. is, ahol a kérdésnek szabályozva kellene lennie és csupán a btkv. 342. és 389. §§. beszélnek a «ntvelő»röl ^ (egyenlősítvén őt a fel- és lemenőkkel és gyámmal), midőn lopás és csalás eseteiben a bűnvádi eljárás megindítását a sértett fél indítványától teszi függővé. Az osztrák 1869 máj. 14. népiskolai törvény kifejezetten megadja a tanítónak a fegyelmi hatalmat, viszont az osztrák btkv. 413 — 421. §§. kifejezetten megadják a szülőnek, gyámnak, nevelőnek, tanítónak és munkaadónak a büntetlenséget. Szerintem a házi fegyelem joga mai jogunkban a következő személyeket illeti meg: 1. Apát, anyát egyaránt és pedig ugy a törvényes, mint az örökbefogadott gyermekkel szemben ; az anyát törvénytelen gyermekével szemben. Az örökbefogadó apát csak akkor, ha örökbefogadott gyermekét gondozza, 2. a nevelő- és tápszülőket, tehát azokat is, kiknél az elhagyottaknak nyilvánított és az állami gyermekmenhely kötelékébe tartozó gyermekek el vannak helyezve, 3. a gyámot, 4. a nevelőt, tanitót és felügyelőt a nevelésére, tanítására vagy felügyeletére bízott gyermekkel szemben, 5. a mestert tanoncával szemben, 6. a főnököt a kereskedősegéddel szemben, 7. a javítóintézeti igazgatót a hozzá beosztott növendékekkel szemben, 8. valamely intézet vagy egyesület vezetőjét, (igazgató, igazgatónő, főnök, stb.) az ott elhelyezett gyermekkel szemben és 9. a gazdát cselédjével szemben. Ezekhez képest valamely gyermek egyidejűleg több személy fegyelmi hatalma alatt állhat, amennyiben azt vele szemben pl. szülője, tanítója, mestere is gyakorolhatja. A fegyelmi jog a szülőt kiskorú gyermeke felett megilleti mindaddig, míg a gyermek nagykorúvá nem válik,illetve mig a gyermek az atyai házon kivül nem gondoskodik saját fentartásáról. A felsorolt többi személyeket addig illeti meg e hatalom, mig az illető visszony tart, mely őket a gyermekhez fűzi, mert e hatalom őket csak subsidiariter a szülő helyett (és ebben áll a nagy különbség,) azaz azon minőségben, azon hivatás gyakorlatában illeti meg, mely közte és a gyermek közt a szülőt pótló viszonyt létesiti. E szerint pl. nem illeti meg e jog a tanitót, ha és amidőn nem tanít, amint egyáltalán nem illeti meg a házi tanitót, mert otthon a hatalom gyakorlatára első sorban hivatott személy, a szülő vagy gyám kéznél van. VI. Mely bűncselekményeket lehet a házi fegyelmi hatalom pajzsa alatt büntetlenül elkövetni ? A btkv. 313. §.-a szerint csupán a házi fegyelmi hatalom gyakorlatában alkalmazott könnyű testi sertés képez a büntethetőséget kizáró okot. A nevelés érdekében azonban, ezen bűncselekménytől eltekintve, elkövetheti az arra jogosított személy a becsületsértés vagy a személyes szabadság megsértésének vétségét is, a nélkül, hogy ezért büntetőjogi felelősségre lenne vonható. Az osztrák btkv. 413. §*a valóban mindhárom vétséget emliti is fel. Cselédtörvényünk, mely a büntetőtörvényt megelőzte, a büntethetőséget csupán a becsületsértés tekintetében zárja ki. Joggyakorlatunk, a dolog természete szerint, a nevelés érdekében mindhárom emiitett vétség büntetlen elkövetését biztosítja. A házi fegyelmi jog kérdését igen aktuálisnak tartom, mert hisz most végre a legkülönbözőbb hatóságok és a legkülönbözőbb társadalmi körök kezdenek szakszerűen foglalkozni a gyermekvédelem összes kérdéseivel. Az eredményes munka előfeltétele, hogy ismerkedjünk meg oly fogalmakkal, melyek eleddig a legfelületesebb bánásmódban részesültek. OG 285_ Belföld Igazságügyi reformok. Polónyi Géza igazságügyminiszter október 3-án a fővárosi sajtó több munkatársát fogadta és előttük nyilatkozott az igazságügyi kormány reformterveiről. Első sorban arra hivatkozott, hogy az igazságügyminisztérium nem fordíthatta minden erejét és idejét saját javaslataira, hanem a többi minisztérium is megküldi összes javaslatait, amelyekben bármiféle jogi kérdésről szó van, hogy jogi véleményt mondjon róluk, ami most rendkívül erős munkát jelent, mert a minisztériumok csak ugy ontják a javaslatokat. Így Pólóin inak a munkásbiztositásról szóló törvényjavaslatot is alapos tanulmány tárgyává kellett tennie és kimerítő véleményt irni róla. A kereskedelmi minisztérium különben a kodifikálás terén lázas munkát fejt ki, utána a legtöbb javaslatot a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, a belügyminisztérium és földmivelésügyi minisztérium készítik el. Megnehezítette a munkát az is, hogy az igazságügyminiszternek, aki egészen uj irányt követ, a régi rendszer embereivel kellett dolgoznia, akiknek régi megcsontosodott meggyőződését sokszor nagyon nehéz átformálni. De ezeket a nehézségeket már jóformán teljesen elhárították és különösen Töri Gusztáv, a nemzetközi és közjogi osztály főnöke, készségesen a kormány intenciói szolgálatába állította nagyértékü munkabírását. Már a legközelebb a képviselőház elé terjesztendő javaslatok bizonyságot fognak adni arról, hogy az igazságügyminiszter nagy súlyt helyez arra, hogy a magyar államiságot és önállóságot a nemzetközi és közjogi visszonyokban az eddigi állapotnál sokkal intensivebb módon érvényre juttassa. A miniszter ezután a speciális igazságügyi reformokra tért át, amelyek előkészítése már többé-kevésbbé előrehaladott stádiumban van. A minisztérium első munkája a kúriai bíráskodásról szóló törvény revisiója. Az előadói fogalmazványt már hétfőn szükkörü értekezlet elé terjesztik s a tanácskozás eredményéhez képest esetleg már a jövő hét végén közzéteszik a törvénytervezetet. A hétfői házi ankéten a két igazságügyi államtitkáron és a javaslat szerzőjén, Edvi Illés Károly dr.-on kivül a Kúria több birája is részt fog venni. Polónyi annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a kúriai bíráskodásról szóló törvény régi hibáját orvosolja, ha a törvényt ugy módosítja, hogy a képviselőválasztási ügyekben itélő bíróság tagjait nem kizárólag a Kúria biráiból állitják össze. Ezáltal elkerülnék a Kúria tulterheltetését, másrészt pedig megszüntetnék azokat a panaszokat, hogy a választási vitás kérdések megítélésénél a tanács nem minden nézőpontból alkotja meg a véleményét. Ezért a kormány a szenátust ugy akarja szervezni, hogy a birák felét a királyi Kúria birói karából, másik felét a közigazgatási bíróság tagjaiból fogja kirendelni. A kérdés eddig is csak azért húzódott, mert Wlassies Gyula, a közigazgatási bíróság elnöke szabadságon volts nélküle nem lehetett a kérdésben intézkedni. Ezután a legfontosabb és legsürgősebb feladatnak a miniszter a székelyföldi birtokrendezést és általánosságban a telekkönyvek rendezését tartja. Sebess Dénes királyi táblai biró, akit az igazságügyminisztériumhoz osztottak be szolgálattételre, a székely birtokrendezésre vonatkozó javaslattal már teljesen elkészült s ez a tervezet is két héten belül szakértekezlet elé kerül. A miniszter azon van, hogy a telekkönyvi rendezést az egész országban siettesse, amiről az 1907. évi költségvetés is számot fog adni. A telekkönyveket a kataszterrel jobb összhangzásba akarják hozni, e végből a pénzügyminiszter három uj kataszteri felügyelőséget rendszeresít s a jövő év május 1-éig, amikor a miniszter ezt a reformot már életbe akarja léptetni, ötven uj telekkönyvi birói állást is kreál. A miniszter a kérdés rendezésétől a telekkönyvi perek számának tetemes apadását s hitelvisszonyaink gyökeres javulását várja. Ennél a kérdésnél közbevetőleg még ezt a megjegyzést tette Polónyi Géza: Közbevetőleg megjegyzem a haladópárti sajtóban folyó gyanúsításokra vonatkozólag, hogy sem nekem, sem Se/iess Dénesnek ügyvédkorunkban soha semmiféle erdőeladási dologra vonatkozó megbízatásunk nem volt, az arányosításnak és a tagosításnak rendezéséhez épp azért fogunk hozzá, hogy véget vessünk a gazságoknak és megmentsük a szegény népet. E meg nem szűnő gyanúsítások csakis azoktól eredhetnek, kiknek ez a rendezés éppen nem kedves. Annak a felhatalmazásnak alapján, melyet a törvényhozás adott az igazságügyi kormánynak, Polónyi miniszter Fiúméban minél előbb életbe akarja léptetni a sommás eljárásról szóló törvényt. Az erre vonatkozó rendeletet, amely egész kódex. Fodor Ármin dr. királyi táblai biró, és Imling Konrád államtitkár készítették, de annak kiadása előtt a miniszter munkatársaival együtt Fiúméba akar utazni, hogy ott az érdekelt körökkel szaktanácskozáson beszélje meg a szükséges intézkedéseket. Ezenkívül a törvényhozástól uj felhatalmazást akar arra a célra kérni, hogy a végrehajtási törvényt és a magyar örökösödési eljárást is életbeléptethesse Fiúméban. A kisebb törvényjavaslatokat, melyeket a minszter elődjeitől vett át, igy egyes hiteltörvényeket, különösen a csődeljárásra és a megánbiztositó-társaságokra vonatkozó javaslatokat nem tekinti olyan sürgőseknek, hogy ezek miatt sokkal fontosabb és égetőbb kérdések elintézését késleltesse. Ezért a fönntebb fel-