A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 39. szám - Német jogászgyülés [1. r.]

156 A JOG a keresetnek alperes elhalálozása miatti nem kézbesithetése folytán, felperes kérésére a kereset tárgyalására alperesnek különben bíróilag elismert örökösei idéztettek meg s a per. ezekkel tárgyaltatott le, lényeges eljárási szabály sértetett meg s igy a hozott itélet az ezt megelőző eljárással együtt az 1881. évi LIX. t.-c. 39. §. o) pontja alapján megsemmisítendő, mert a váltókötelezett elhunyta után ellene beadott keresetet felperesnek vissza kell adni. (Kúria 3,397/99.) 36. §Í 2,320/98: I. Csőd megtámadási perek oly esetben, midőn váltóbiróság által elrendelt végrehajtás hatálytalanítása céloztatik, a váltóbíróság előtt is megindíthatok ugyan, de a peres eljárás ezekben a polg. perrendtartásnak általános szabályai szerint folytatandó s igy a felebbezési határidő nem 3, hanem 15 nap. (Kúria 27/VL 98. sz. 593/98.) 38. §. Helyi bitóé illetékesség kérdésében hozott másodfokú végzés ellen további felebbviteinek helye nincs. 1,310/1902. A kir. ítélőtábla végzése ellen beadott felfolyamodás visszautasittatik s azért, mint a törvény által kizárt s igy sikerre nem vezethető beadványért díj és költség a képviselt felek irányában sem állapittatik meg, mert a kir. ítélőtábla nem a váltóbirósági hatáskör, hanem a helyi birói illetékesség kérdésében határozott, ebben a kérdésben hozott másodbirósági végzés ellen pedig a váltóeljárási rendelet 38. értelmében további felebbviteinek helye nincs. (Kúria 1902. márc. 4-én kelt 190/v. 902. sz. végzése. 1. ) Bizonyítási teher újított váltóperben. 43 .§. 4,877/1894. 1. Az alapperben az alperesek meg nem jelenése következtében általuk beismerteknek tartandó ténykörülményekre alapított marasztaló ítélettel szemben, az 1881. évi LIX. t-c. 69. 2.-ik pontja alapján perújítást kérő alpereseket terheli a bizonyítás kötelezettsége, az alapperbeli jogerejü Ítélettel megállapított ténykörülményeknek ellenkezőjére ; perujitó alperesek pedig sem a váltó hamisságára nézve bizonyítékot, sem a váltó elévülésének fenforgását bizonyító ujabb ténykörülményeket nem érvényesítettek. (Kúria 992/1894.). 2. A felek állása az ujitott váltóperben. 905/99. A sommás végzés az ítélettel egyenlő hatályú lévén, perújításnak a sommás végzéssel ellöntött váltóperben is helye van. A feleknek perbenállására nézve a perújítás folytán változás ?iem áll be. (Kúria 127/99. P.) 3. Perújítást kereset váltóperben. Szám : ugyanaz. Habár felperes perujitási keresetében kifejezetten nem is jelöli meg, hogy keresetét az 1881: LIX. t-c. 69. §.-ban kijelölt alapok melyikére fekteti, mindazonáltal, ha lényegileg a per tárgyára vonatkozó uj körülmények (a válton lévő aláírása hamis volta) bizonyítása céljából bizonyítékot ajánl, keresete az 1881 : LIX. t-c. 69. §. 2. pontjára állapitottnak tekintendő (Kúria 127/99.) 4. A váltóeljárás 43. §-ban foglalt határidő, zárós haráridő lévén, annak letelte után beadott perujitó kereset ?iem elévülés, hanem elkésés okából utasítandó el. (Kúria 1293/899.) 5. Nem szolgálhat a perújítás megengedésének alapjául az ujitott perben felajánlott eskü, ha azt az alapperben a bíróság már hivatalból alkalmazta. Szám: 1,068/901. Az ujitó alperes által, annak bizonyítására felajánlott eskü, hogy a kereset tárgyává tett váltón levő név aláírása hamis, a perújítás megengedésének alapjául nem szolgálhat, meit az uj bizonyítékként ajánlott eskü, mint bizonyítási eszköz az alapperben már alkalmaztatott, amennyiben az ajánlott eskü nemcsak annak letétele esetében tekintendő igénybe vett és már használt bizonyítási eszköznek, hanem már akkor is lia azt az alapperben akár maga a fél ajánlotta, akár pedioa bíróság azt alkalmazta, habár az nem tétetett is le (Kúria 1,380/900.) 6. Semmisségi kereset sommás váltóvégsés ellen. 3,242/98. Váltóperben hozott sommás váltóvégzés ellen az 1881. évi LIX. t.-c. 39. §. i) pontjában irt semmisségi ok alapján ugyanezen törvény 50. §. és a váltóeljárás 43. §. értelmében semmisségi keresetnek helye van mert a kifogásokkal meg nem támadott sommás végzés ítélet hatályávál bírónak tekintendő. A képviselet kérdése hivatalból tisztába hozandó. (Kuna 750/98. v. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Az előleggel terhelt visszavásárolt biztositási kötvények alapján csakis azon összegek esnek a III. fok. illeték alá, melyek tényleg az előleg beszámitása után lesznek kifizetve, mert az adott előlegek már előzetesen a II. fokozat szerinti illetékkel lettek illetékezve. A ni. kir. közigazgatási biróság. (12,016/1101. sz. a.) Az 1883. évi VIII. t.-c. 6. §-a szerint olyan intézetek, melyek biztositási ügyleteket kizárólag, vagy más ügyletek mellett gyakorolnak, a biztositási okmányok visszavásárlásáért a III. értékű fokozati illetéket készpénzben és abban az összegben tartoznak fizetni, melyet az emiitett fokozat szerint az egyes visszavásárlások vételárától járó illetékek összeszámítása eredményez; a bélyeges jogilleléki szabályok kiegészítő részét képező illetéki díjjegyzék HU. tételének IV. pontjához tartozó 4 jegyzet értelmében, továbbá a szóban forgó illeték mindig annak az évnegyednek a leteltével rovandó le, amelyen az illetékköteles fizetések az intézet üzleti könyveiben mint kiadási tételek előfordulnak; és kiszabásuk alapját az 1883. évi VIII. t.-c. 8. és 9. §-ai értelmében az intézet által vezetendő jövedéknaplóknak a minden évnegyed leteltével I 14 nap alatt az illetékes adóhivatalnak előterjesztendő kivonatai képezik; mindezekből tehát kétségtelen, hogy az egyes visszavásárlások vételárai alatt csakis az ezen cimen kifizetett és mint ilyen az intézetnek könyvében előforduló, az illetéki szabályok szempontjából is a már emiitett külön naplóba is bevezetett tényleges kiadások érthetők és ezekhez a vételárakhoz a biztositási okmányokra adott előleg, illetve kölcsön nemcsak azért nem számitható, mert az ilyen kölcsön mint kiadás a visszavásárlási vételárat feltüntető, a visszavásárlás idejére vezetett évnegyedi naplóban elő sem fordul, hanem azért sem, mert ezek az előlegek, illetve kölcsönök az 1883. évi VIII. t.-c. 5. §-a értelmében az idézett díjtétel II. pontjában meghatározott illeték alá esvén, abban az évnegyedben, melyben azok mint kiadások tényleg előfordultak, már az illeték alá vonandók voltak. II. A m. kir. közigazgatási biróság. (4,905/904. sz. a.) Az 1883. évi VIII. t.-cikk (i. §-a értelmében a biztositási okmányok visszavásárlásáért a III. fokozat szerinti illeték abban az összegben fizetendő, melyet ezen fokozat szerint az egyes visszavásárlások vételárától járó illetékek összeszámítása eredményez. Minthogy tehát e rendelkezés tartalma szerint a biztositási okmányok visszavásárlásakor a biztosító félnek fizetett összeg képezi ezen illetéknek az alapját és különben is a biztositási okmányokra adott előleg vagy kölcsön az idézett t.-c. 5. i?-ának rendelkezéseihez képest az illetéki díjjegyzék 89. tétel II. pontja szerinti illeték alá esik, a visszavásárlási vételárhoz a biztosító okmányra adott előleget, illetve kölcsönt hozzászámítani nem lehet Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A budapesti keresk. és váltótszéknél Szivér Béla helybel'N vaskereskedő ellen bej. okt. 25, fsz. nov. 20, csb. Schopf Endre tg. ifj. Vancsó Gyula dr. A veszprémi tszékntíl Ludasi Béla helybeli cég ellen, bej. nov. 3, fsz. nov. 12, csb. Misley Sándor dr., tg. Fischer Miklós dr. — A pécsi tszéknél Berger Sándor mohácsi kereskedő ellen, bej. nov. 5, fsz. nov. 20, csb. Zefferovlts János, tg. Popper Manó dr. Pályázatok : A felsőpulyai jbiróságnál birói áll. okt. 7 (218 — A debreceni ítélőtáblánál birói áll. okt. 7 (218i Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Csákóvá T. Gy. dr. Szigeti-ügy érk. 7,186/906. p. sz. a. ea Lehoczky, ne. — Kassa N. V. dr. Nagy—Molnár érk. 4,938/905. sz. a. ea. Vörösmarthy, szept. 25. hh. — Módos B. J- dr. Buday—Szamczva érk 8,110/906. sz. a. ea Lábán, szept 11. hh. — Vaaly-Vadász érk. 7,922/906. sz. a. ea. Karay n. e. — Vágujhely S. B. dr. Engelsmann—Laufer érk. 5,572/905. sz. a. ea. Weiss, n. e. — Szipavy—Turócz érk. 1,015/1905. v. sz. a. ea. Tolnai, n. e. — Berger-Zemko érk 847/906. v. sz. a. ea. Végh János, n. e. Keresek szerbül jól tudó ügyvédjelöltet, teljes gyakorlattal. Kezdőfizetés 120 kor. és a kiküldetési dijak, melyek havonta 30—40 koronát tesznek ki. Tót nyelvben jártas és két évi gyakorlattal biró ügyvédjelölt-jogtudor irodát keres. Cime a kiadóhivatalban. fMlM RÉ«2vtN»T««A8Xo A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16 v. Rudclf rakp; rt 3.