A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 38. szám - Délibábok hőse

A JOG 151 nyitott az a tény, hogy felperes alperest egy izben arcul ütötte, nem szolgáltat elfogadható alapot a házassági együttélés megszakításának állandósítására és ekként alperes részére az életközösség visszaállításának megtagadására. A felperesnek életbenléte, illetve az özvegyi, a kiskorúnál pedig a hajadoni állapot, a részükre megítélt életjáradékának feltételét képezvén, kétségtelen, hogy alperes csak az említett életbenlét, illetve özvegyi és hajadoni állapot igazolása ellenében tantozik nevezettnek az életjáradékot kiszolgáltatni. A ni. kir. Kúria (1906. augusztus 30, 4,793/1905. P. szám.) R. Eötvös Károly ügyvéd által képviselt özv. B. Józsefné szül. H. Teréz, úgyis mint kk. gyermekei B. Lajos és B. Berta t. és t. gyámja felperesnek, Bartsch Gusztáv dr. ügyvéd által képviselt magyar kir. államvasutak alperes ellen 2,900 Kor. évi járadék és jár. iránt a zilahi kir. törvényszék előtt folyamatba tett ügyében következő ítéletet hozott: A kir. Kúria a másodbiróság ítéletét azzal a kiegészítéssel hagyja helyben, hogy alperes a kisk. B. Bertának, a részére megítélt évi 492 K 94 f. járadékot is, nevezettnek 18 éves kora elértéig, vagy netán korábban bekövetkezett férjhezmeneteléig, illetve elhalta időpontjáig köteles megfizetni, továbbá, hogy alperes özv. B. Józsefné szül. H. Teréz felperesnek és a kk. B. Bertának járó életjáradékot csak nevezettek életbenlétének, ugy felperes özvegységének, illetve kk. B. Berta hajadon voltának mindenkori igazolása ellenében tartozik kiszolgáltatni. Indokok: Az alperes által csak a másodbiróság ítélete ellen közbetett felebbezésében felhozott az az uj tényállítás, hogy az 1903. évi március havi illetményeit néh. B. József még életében felvette — felperes tehát 1903. évi április hó 1-ső napja előtti időre járadékot ez okból nem követelhet, az 1881 : LIX. t.-c. 29. §-a értelmében e helyütt figyelembe nem vétethetett. Az életjáradék összegének megállapításánál, a kir. Kúria az elsőbiróság ítéletében felhozott perbeli adatoknak megfelelő összes körülményeket mérlegelve és figyelembe véve azt is, hogy özv. B. Józsefné felperes a F. alatt becsatolt megyei főorvosi bizonyítvány tartalma szerint idült betegsége folytan keresetképtelen, de másrészt azt is tekintve, hogy kk. B. Lajos, aki a becsatolt anyakönyvi kivonat szerint 1886. évi auguszus hó 25-ik napján született, tehát 1903. évi márc. hó 10-ik napján, a mikor édesatyja, B. József az őt ért baleset folytán meghalt, 16 éves életkorát már elérte volt és akinek egészségi állapota felperesnek a 2,349/900. sz. a. felvett jegyzőkönyvhöz tett előterjesztése szerint már helyreállott, keresetképességénél fogva tehát alperestől járadék fizetését igényelni nem jogosult, a S. E. T. 215. és 65. §§-ai alapján ugy találta, hogy a megállapított életjáradék megfelelt. A másodbiróság ítéletének rendelkező részében az az intézkedés, hogy a kk. B. Berta részére megállapított évi 492 K 94 í. életjáradék nevezettet a 18 éves életkora elérte — esetleg korábban bekövetkezhető férjhezmenetele, — illetve elhalálozása időpontjáig illeti meg, kifejezetten kitüntetve nem lévén, ezt az ítéletet — annak e helyütt is elfogadott vonatkozó indokainak megfelelően kiegészíteni kellett. A felperesnek és a kk. B. Bertának életbenléte, illetve az özvegyi — a kiskorúnál pedig a hajadoni állapot a részükre megítélt életjáradékának feltételét képezvén, kétségtelen, hogy alperes csak az említett életbenlét — illetve özvegyi és hajadoni állapot igazolása ellenében tartozik nevezetteknek az életjáradékot kiszolgáltatni — az ennek megfelelően történt kiegészítés mellett, a másodbiróság ítélete egyébként megfelelő indokai alapján hagyatott helyben. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A felsőbíróságok azért utasítják el a keresetet, mert 1. abból, hogy a K. T. 153. és 171. §§-ai az aláíróra nézve az 50%-ig terjedő felelősségről intézkednek, a 173. §. pedig csak a névre szóló részvényre nézve állapítja meg — az átruházás bejegyzéséig — a teljes névértékért való felelősséget: következik, hogy a bemutatóra szóló részvényeknél nincs meg az 50%-on tuli felelőség ; 2. mert az alapszabályokban, a melyekben a 157. §. szerint a befizetés elmulasztásának következményei megállapitandók, nem volt kikötve az 50° 0 felüli rész követeléséhez való jog, de különben is a részvénytársaság az őt az alapszabályok szerint megillető jogok közt a jelen esetben akkép választott, hogy a be nem fizetett részvényeket megsemmisítette. A kir. kereskedelmi és váltótörvénvszék (1905. évi január 11-én, 27,299/904. sz.) Felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes, mint a vagyonbukott .... részvénytársaság csődtömeggondnoka, keresetében azt adja elő, hogy alperes a részvénytársaság megalakulásakor 25 drb. bemutatóra szóló, egyenként 200 kor. névértékű részvényt jegyzett, amelyekre a névérték 50%-át befizette. Kereseti kérelme az, hogy alperes mint a 25 drb. részvény tulajdonosa, a névérték befizetetlen 50%-ánafc adósa, 2500 koronának megfizetésére köteleztessék. Alperesnek azzal a védekezésével szemben, hogy ö nem részvényes, mert a vagyonbukottá lett részvénytársaságtól sem részvényt, sem ideiglenes részvényutalványt nem kapott, felperes nem is állítja, hogy alperes a keresetben emiitett 25 drb. részvényt, vagy azok helyett a névérték teljes befizetéséig a K. T. 164. §-ának 2. pontja'és a 2.'/. alatt csatolt alapszabályok 6. §-a értelmében kibocsátandó ideiglenes részvényutalványokat megkapta volna, sőt ... . (más perben) egyenesen azt a kijelentést teszi, hogy a .vagyonbukottá lett részvénytársaság sem részvényeket, sem ideiglenes részvényutalványokat egyáltalában ki sem bocsátott. Ebből kitűnik, hogy a közadós részvénytársaság ugy alakult meg és ugy folytatta üzletét, hogy csak részvényaiáirói voltak, de részvényesei nem voltak, mert részvényes csak az lehet, akinek a részvény vagy ideiglenes részvényutalvány birtokába kerül. Nem változtat a dolgon az a körülmény, hogy a társaság 1901. évi június hó 28-án közgyűlést tartott és ezen a közgyűlésen többen — közöttük alperes is — résztvettek, . . . mert ebből csak az következik, hogy a társaság nem a részvényesekkel, kik nem voltak, hanem a részvényjegyzőkkel, vagy ezek jogutódaival tartott közgyűlést. . . . Minthogy pedig az aláírónak felelőssége, ki egyúttal nem részvényes is, a K. T. 153. és 171. §§-ai értelmében a jegyzett részvény névértékének 50°/o-án tul nem terjed, a társaság és az ennek jogán fellépett felperes tömeggondnok további részvénytőke befizetést senkitől sem követelhet. A budapesti kir. ítélőtábla (1905. április 6. 792. sz. a.) Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az alapszabályok 6. §-a szerint közadós részvénytársaság alaptőkéje az általa 10,000 drb. bemutatóra szóló egyenként 200 kor. névértékű részvény kibocsátásával céloztatott megszereztetni. Felperes keresete arra irányul, hogy alperes, mint részvényes, hátralékos 50°/0 vagyis 2,500 korona tőkének és kamatának fizetésére köteleztessék. A K. T. 153. §-a szerint az aláírók a részvények névértékének 50°/0-a erejéig felelősek maradnak abban az esetben is, ha részvényeiket a kereskedelmi törvény és az alapszabályok megtartása mellett tovább adták. A K. T. 171. §-a szerint, ha részvény a befizetés elmulasztása miatt megsemmisíttetik, a részvényaláiró ennek dacára az aláirt részvények névértékének 50%-a erejéig felelős marad. A K. T. 173. §-ának 4 bekezdése szerint a részvényes a névre szóló részvénynek még be nem fizetett névértéke erejéig az átruházás dacára is felelős marad mindaddig míg az uj birtokos a társasági részvénykönyvbe be nem vezettetik. A K. T. ezen most idézett rendelkezéséből tehát kitűnik az, hogy a részvények névértékének 50%-án felüli részére nézve a felelősség csupán a névre szóló részvények esetében van meghatározva, de bemutatóra szóló részvényeknél nem, ami különben is magyarázatát abban leli, hogy a bemutatóra, szóló részvényeknél, amelyeknek átruházása a K. T. ! 72. §-a szerint átadással történik, a részvénytársaság nem tudja és nem tudhatja azt, hogy ki van a részvény birtokában, ismeretlen személy ellen pedig követelést érvényesíteni nem lehet. De a K. T. 157. §-ának 5. pontja szerint az alapszabályokban meg kell állapítani a részvényekre eszközlendő befizetések módozatait és a befizetés elmulasztásának következményeit. Erre vonatkozólag az alapszabályok 6. §-a azt állapította meg, hogy abban az esetben, ha a befizetésre való felhívásnak elég nem tétetik, joga van a társaságnak kimondani, hogy a késedelmes részvényesek az aláírásból eredő jogokat és a teljesített befizetéseket a társaság javára elvesztik, hogy ebben az esetben azok a részvények, melyekre befizetés nem történt, érvényteleneknek nyilváníttatnak és amennyiben a részvényekre még 50°/o befizetve nem lenne, a társaságnak fenmarad a joga ahhoz, hogy a részvények névértékének 50%-áig még szükséges összeget az aláíróktól behajthassa. Az alapszabályoknak ezen most idézett szakaszából is kitűnik az, hogy a részvénytársaság a pótbefizetésre való felhívás sikertelensége esetére csak azt a jogot tartotta fenn, illetve biztosította magának, hogy a részvényaláirót az általa jegyzett részvények névértékének 50°/0-a erejéig — mint ezt a K. T. is rendeli — felelőssé tegye, hogy azokat a részvényeket, melyekre a befizetés elmulasztatott, érvénytelennek nyilvánítsa és ugyanazon számokkal uj részvényeket bocsáthasson ki, de nincs biztosítva az a jog, hogy a mindenkori részvényestől az 50%-on felüli pótbefizetést esetleg per utján követelhesse. De mindezektől eltekintve, ha az alapszabályok 6. ij-ának az az értelmezés is volna adható, hogy a részvényes az általa jegyzett részvények egész névértéke erejéig felelős, —• abban az esetben is arra való tekintettel, hogy a részvénytársaság a csőd előtt a csatolt hirdetmény szerint a be nem fizetett részvények megsemmisítését határozta el, s így már az őt esetleg vagylagosan megillető jogok között választott, ettől a választástól már el nem térhet. Ily körülmények között tehát közömbös az a kérdés, vájjon a részvénytársaság bocsátott-e ki részvényutalványokat, vagy sem r és hogy alperes részvényes-e, vagy sem ? mert a fent kifejtettek szerint, minthogy az 50%, melynek fizetésére alperes különben is csak mint részvényaláiró és nem mint részvényes volna esetleg kötelezhető, be van fizetve, alperes a további befizetésre semmi