A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 38. szám - Birói pragmatika [2. r.] - Az ellenállás joga [2. r.]

Törvényjavaslat az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet felállításáról.*) (Folytatás.) Az Országos Ügyvédi Gyám-' és Nyugdíjintézet közgyűlésének tagjait az ügyvédi kamarák választmányai (közgyűlései*) három évre választják. Az illető kamara minden 75 tagja után és minden megkezdett 75 tagja után egy-egy közgyűlési tag választandó. A 75-nél kevesebb taggal biró kamara egy közgyűlési tagot választ. Az intézet tisztviselői a közgyűlésnek hivataluknál fogva szavazati joggal biró tagjai. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: 1. Az intézet alapszabályainak megalkotása és módosítása; ^ 2. Az intézet igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagjainak es tisztviselőinek megválasztása; 3. az évi számadások jóváhagyása, vagy ennek megtagadása felett való határozathozatal; 4. az évi költségvetés, az évi mérleg és öt évenként a mathematikai mérleg megállapítása; 5. a felebbezett igazgatósági határozatok felett való döntés. 12. §. Minden évben rendes közgyűlés tartandó. Rendkívüli közgyűlés hívandó össze az igazgatóság, vagy a felügyelő bizottság határozata folytán, továbbá ha ezt 20 közgyűlési tag a tárgy megnevezésével az elnökhöz intézett írásbeli beadványában indítványozta, vagy ha valamelyik ügyvédi kamara közgyűlése ezt kívánja. A közgyűlés határozatképességéhez 20 tag jelenléte szükséges. 13. %. Az igazgatóság a közgyűlés által, saját kebeléből, vagy azon kivül álló intézeti tagok közül, három évre választott 10 rendes tagból, négy póttagból és az intézet tisztviselőiből áll. Ugy a rendes, mint a póttagok felerészben a budapesti, felerészben pedig a vidéki kamarák tagjai közül választandók. Póttag csak akkor hívható be működő rendes tagul, ha az utóbbiak sorában időközben üresedés áll be. A választás viszonylagos szótöbbséggel történik. Az igazgatóság hatáskörébe tartozik: 1. az intézeti folyó teendők ellátása, amennyiben azok az egyes tisztviselők hatáskörébe nincsenek utalva ; 2. a közgyűlés határozatainak végrehajtása; 3. az egyes esetekben az ellátás bekövetkezte és összege felett való határozathozatal; 4. a törzskönyv vezetése ; 5. az intézeti vagyon kezelése; 6. javaslattétel a közgyűléshez az évi mérleg és öt évenkint a mathematikai mérleg megállapítása tárgyában; 7. az ügyrend megállapítása; 8. az irodai személyzet kinevezése és elbocsájtása. Az igazgatóság azon tagjai, akik nem tagjai a közgyűlésnek, a közgyűlésen részt vehetnek, ott a hatáskörükbe utalt ügyekről a szükséges felvilágosításokat megadhatják, de szavazati joggal nem bírnak. 14. §. A felügyelő bizottság öt rendes és két póttagból áll, akiket a közgyűlés rajta kivül álló tagokból három évre választ. Póttag csak akkor hívandó be ténylegesen működő tagul, ha időközben valamely rendes tagsági hely megüresedik. A felügyelő bizottság saját kebeléből választ magának elnököt és jegyzőt. A felügyelő bizottság hatáskörébe tartozik: 1. az igazgatóság működésének és vagyonkezelésének ellenőrzése ; 2. az évi mérlegnek, a mathematikai mérlegnek és a könyvelésnek megvizsgálása és e tekintetben a közgyűlés elé terjesztendő határozati javaslatok megtétele; 3. határozati javaslat tétele a közgyűléshez az igazgatóság részére való felmentvény megadása vagy megtagadása tárgyában ; 4. mindazon teendők ellátása, amelyeket a fentieken kivül a törvény, vagy az alapszabályok hozzá utasítanak. A felügyelő bizottság tagjai a közgyűlésen részt vesznek, ott a hatáskörükbe utalt ügyekről a szükséges felvilágosításokat megadják, de szavazati joggal nem birnak. 15. §• A tisztviselői kar tagjai, akik három évre választatnak: az elnök, a helyettes elnök, titkár, ügyész és pénztárnok. Az elnök hivja össze a közgyűlést és az igazgatóság üléseit, amelyeknek tárgyalásait vezeti; szavazategyenlőség esetén dönt, határozataiknak végrehajtásáról gondoskodik és az intézetet kifelé harmadik személyekkel szemben, továbbá a kormány, a hatóságok és bíróságok előtt képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén teendőit a helyettes elnök s amennyiben ez is akadályozva volna, az igazgatóság legidősebb tagja látja el. A titkár vezeti az igazgatóság és közgyűlés üléseinek jegyzőkönyveit, ő az intézeti iroda főnöke, ellenjegyzi a határozatokat és azok kiadványait. *) Alternatív javaslat e tekintetben, hogy a közgyűlési tagokat a kamara választmánya, vagy amennyiben megfelelőbbnek találtatnék, a kamara közgyűlése választja. Az ügyész látja el az intézet peres és perenkivüli jogügyeit, a közgyűlés és az igazgatóság határozataihoz és az elnök utasításához képest. A pénztárnok az intézet vagyonát és pénzét kezeli, a törvényben és az alapszabályokban meghatározott módozatok mellett és korlátok közt. 16. §. Az intézethez befolyt pénz pénztári kezelése az igazgatóság által kijelölt hazai pénzintézetre bizandó. Az intézet tőkevagyonának elhelyezési módjáról az alapszabályok intézkednek. l7§Az egyes ügyvédi kamarák hatáskörébe tartoznak : 1. az illető ügyvédi kamara tagjai után járó és a 4. §. értelmében az intézethez beszolgáltatandó évi nyugdíjjárulék egyénenkénti kivetése, behajtása és általában az ezek fedezéséről való gondoskodás, valamint ezeknek az intézet igazgatóságához való beszolgáltatása; 2. az intézet megalakulásánál az ügyvédi kamarai tagok névjegyzékének összeállítása, amelyben kitüntetendő az egyes kamarai tagok kora és családi állapota; 3. a tagok sorában és azok családi állapotában történt változásokról minden évben pontos kimutatás készítése és annak az intézet igazgatóságához való beküldése. 18. §. Ellátásra az alapszabályok által megállapított mathematikai táblázat mérve szerint igényt tarthatnak: 1. maguk a tagok munkaképtelenség esetén (rokkantsági ellátás); 2. az intézet tagjainak aj özvegyei, b) árvái. Az ellátási összeg a jogosultnak levonás nélkül adandó ki. 19- §• Az ügyvéd munkaképtelensége alatt az értetik, ha testi, vagy elmebeli bajból folyólag az ügyvéd hivatása gyakorlására tartósan, vagy végképen képtelen. Ellátást, csak az a munkaképtelen ügyvéd igényelhet, aki az intézetnek az ellátási eset alapjául szolgáló tény bekövetkezéséig legalább 10 éven át megszakítás nélkül tagja volt (várakozási idő) s aki magát igazolt munkaképtelenség folytán a kamara lajstromából töröltette, vagy aki ilyen okból töröltetett, vagy felfüggesztetett, ez utóbbi esetben azonban csak a felfüggesztés tartamára. (Vége köveikezik.) Nyilt kérdések és feleletek. A részvénytársaság feloszlásának egy különös esete. — A J o g 37. számában felvetett nyilt kérdéshez. — Arról van szó, 1. hogy az összes részvények egy kézben való egyesülésének mi a jogkövetkezése és 2. hogy az összes részvények tulajdonosa miként idézheti elő a társaság feloszlását ? A részvénytársaságnak általában nincsen meg a létjogosultsága, ha azon lényeges feltevések, melyek mellett keletkezett, többé nem léteznek. Hogy melyek a lényeges feltevések, azt a részvénytársasági intézmény szelleméből és a konkrét körülményekből állapithatjuk meg. Minthogy a részvénytársaság személyek társasága, szükségképpen megszűnik akkor, ha összes tagjai kiesnek a társasági kapcsolatból. Ez a ritka eset előfordulhat, ha a részvények az alapszabályokban meghatározott módon mind kisorsoltatnak, illetőleg beváltatnak és a bevont részvények helyébe nem lépnek a részvényesi minőséget megállapító élvezeti jegyek. Kérdés, hogy feloszlik-e szükségképpen a társaság, ha csak egy tagja van. Oly esetben, midőn a társaságnak már csak egy tagja maradt és az állapot tartós, ha például a társaság az összes részvényeket egy kivételével bevonta, feltétlenül igennel kell felelnünk. Hasonló értelemben döntötte el a kérdést a budapesti kir. ítélőtábla 3,678 77. sz. a. határozatában. Más kérdés, hogy amidőn ez az állapot csak esetleges, ha tudniillik az összes részvényeknek valamely adott időpontban egy a tulajdonosa, a társaság feloszlottnak tekintendő-e? Azon körülmény, hogy társaságot csak két vagy több személy alkothat, arra látszik utalni, hogy a részvénytársaságnak nem csupán keletkezéséhez, hanem fennállásához is a részvényesek többsége szükséges. De a sajátos körülmények folytán a társaság mííköiéséhez a tagok nagyobb száma feltétlenül szükséges lehet, így például akkor, ha az alapszabályok szerint az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagjai részvényesek közül választandók. Közgyűlés egyetlen részvényes részvételével nem tartható és így a társaság szervezetének esetleg' szükségessé váló felújítása lehetetlen. A társaság egész alkotmánya összeomlik. Mindebből azonban nem következik a feloszlás szüksége. Igaz ugyan, hogy a társasági közgyűlés tartásának lehetősége, igazgatóság és felügyelő-bizottság nélkül meg nem alakulhat; I ámde ez az állapot nem vonja maga után a társaság feloszlását, ha a közgyűlés tartásának, igazgató és felügyelő-bizottság választásának lehetősége visszatérhet. Kétségtelen, hogy a tagoknak a j közgyűlési megjelenésben való akadályoztatása, az igazgatósági l és felügyelő-bizottsági tagok megbízásának hirtelen megszűnte a