A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 35. szám - A svéd büntetőjogi irodalom fejlődése

248 tásokat és hibákat, mint okokat, melyet ezt az eredményt előidézték, — másfelől az utakat és módokat, melyek a mai keretek megboiygatása nélkül, a birói függetlenség kiépítését biztosithatják. Az a kérdés, hogy a kir. ügyészi intézmény hagyassék-e meg továbbra is a végrehajtó hatalom rendelkezésére, — célszerűségi s igy politikai kérdés. Az uj kormánynyal beállott rendszerváltozásnak consequentiáját kell levonnunk : jelentékeny «gyomlalás és irtásra lesz szükség, hogy ismét építhessünk » (Ebben nézetünk szerzőétől eltérő. Hogy tartja e gyomlalást és irtást a birói függetlenséggel összeegyeztethetőnek? De nyomban hozzájárulunk szerző nézetéhez, ha ezt a gyomlalást nem személyekre értette!) Irányadók legyenek az 1791. évi XII., 1848. évi XXIX. és 1869. évi IV. t.-c.-ekben papiroson meglevő elvek, melyek a gyakorlatban végrehajtva eddig nem lettek. A magyar biró függetlenségét két jogelv határolja; állásának elmozdithatlansága és ugy szolgálati mint vagyoni függetlensége. Az 1871. évi XXXI. t.-c. nyomán tisztán takarékosságból kreálták az albirói, aljegyzői és alügyészi állást, ugy látszik azért, hogy ezekkel a szegényes alfizetéseket indokolják. Epp a szűkmarkú albirói rendszer megvetette alapját a birói függetlenség névlegességének; délibábossá tette azt felfelé a rendeleti uton becsempészett birói minősítésekkel, és az u. n. pályázati rendszerrel ; lefelé a szűkmarkú birói fizetésekkel. Az albirónak minden igyekezete oda irányul, hogy szűkös anyagi helyzetéből mielőbb szabaduljon és valóságos biróvá kineveztessék és ezzel a saját és családja helyzetét is elviselhetőbbé tegye. A birák sokszor már joggyakornoki és jegyzői állásukban kénytelenek voltak adósságokat kontrahálni, melyek inkább szaporodtak mintsem törlesztettek volna, — és igy már nagy gonddal ülnek bele a szegényesen dotált albirói székbe. Az ily biró — iegyen bár szellemileg a legképzettebb, erkölcsileg teljesen intakt — függetlennek nem tekinthető. Rá van utalva, hogy hivatali főnökének jóindulatát kinyerje, ha helyzetén javítani akar, — ha elnökének kegyét magának biztosítani és kinevezéshez jutni akar. Ez a rendszer nevelte a birói karban a stréberkedésnek közismert alakjait. Az 1891. évi XVII. t.-c. 35. §. még avval is rontott a bírósági szervezeten, hogy megalkotta az addig ismeretlen törvényszéki albirói intézményt: «a biró gyakorlati kiképzésének> ürügye alatt. Nem ritkák most már az oly törvényszéki tanácsok, ahol az albiró az előadó, egy kir. táblai rangú törvényszéki biró a szavazó és a tszéki elnök, a kir. kúriai biró, az elnöklő! Képíelhető-e mármost, hogy egy kritikus — talán politikai perben, az előadó független biró legyen ? Hiszen titkos minősíttetése folytán és gyenge fizetése mellett rá van kényszerítve felettesei jóindulatára. Mint bírónak létfeltétele a törvényszéki elnöktől tügg, ki végső fokban, előléptetés tekintetében, maga is a minisztertői függ. De nem független az albiró még a táblai rangú szavazóbírótól sem, mert ez is helyettesíti az elnököt alkalomadtán, tehát ez is felettese, akit adandó esetben teljesen mellőzhet. Lehet-e ezt a tanácsot független bíróságnak, ítéletét elfogulatlannak minősíteni ? Szabad-e egy 3-as birói tanácset ugy alakíttatni, hogy összeállítása kizárólag az elnök tetszésétől függ? Az elnök administrativ közeg a miniszter kezében, akivel a miniszter megszorítás nélkül rendelkezik és velők a kir. Táblák elnökeinek mellőzésével közvetlenül levelezik. Ha beadja a derekát, előléptetést nyer «fontos közszolgálati érdekből». Ha pedig kemény a dereka, akkor az erőszakoskodó miniszter az ily elnököt oly alaposan megszekirozhatja, hogy örülhet, ha ép bőrrel nyugdíjaztatását kérheti. Evvel szemben elegendő biztosilék-e az, hogy az elnökök kötelesek a tanácsalakitások jövő évre szóló tervezetét előzetesen jóváhagyás végett bemutatni ? Mikor ehhez a bíráknak semmi szavuk nincs és ha a tervezettől évközben eltérés történik is, — azért még senkinek a feje nem fájult meg, — pedig elég gyakoriak ám ! Ez okból a tanácsok — szerző szerint — akként volnának megalakitandók, hogy a birói testületnek is beleszólása biztosíttatnék, másrészről elnökei és tagjai csak elhárithatlan akadály esetében legyenek mellőzhetők vagy helyettesíthetők. Hogy ki legyen a vizsgálóbíró, — az ma teljesen az elnök és a miniszter kezében van. A megbízásnak a két év lejárta előtti visszavonása csak a visszonyok és a megokolástól függ, tehát korlátlan. A tőhibás a rendszer, mely a vizsgálóbiták kirendelésének jogát is a miniszter kezébe letette. Vissza kell térni a régebbi gyakorlathoz: a tszék plénuma jelölje ki a vizsgálóbírót, elnök és miniszternek pedig csak ellenőrzési joga legyen. Albirák ily teendőket egyáltalában ne végezhessenek. Az 1891: XVL t.-c. 27. §-ában lefektetett kitüntetési rendszer folytán a biró a végrehajtó hatalommal szemben független nem lehet. Az a célszerűségi szempont, hogy a jobb erők az első folyamodásu bíróságnál megtarthatók lesznek, nem vált be. A tódulás és kapaszkodás Bpesten csak oly arányú, mint azelőtt volt. Csak a birói fizetések elégtelensége igazolhatná azt némileg, — de viszont kapaszkodókat, kegyhajhászókat nevel, a társasbiróságoknál versenyzésre, irigykedésre vezet és a birák közszellemét megrontja. Révai Lajos dr. (Folyt, köv.) Ügyvédjelöltek Útmutatója cimen Lukács Emil, a budapesti ügyvédi kamara segédhivatali tisztviselője, az ügyvédjelöltekre vonatkozó összes szabályokat, teljes ülési kamarai határozatokat és igazságügyminiszteri rendeleteket összeállította oly módon, amint azokra az ügyvédjelölteknek az ügyvédjelölti bejegyzéstől az ügyvédi bejegyzésig szükségük van. A könyvecske tényleg hiányt pótol, amit jelöltjeink éreznek legjobban akkor, midőn a bejegyzési, törlési stb. stb. hiányok pótlására utasíttatnak. Az útmutató előszaván kívül, melyet Nyári JenŐ dr. kollégánk irt, igen érdekes cikkek is foglaltatnak, melyek teljesen elénk tárják azon visszás állapotokat, melyek a vidéki kamaráknál divatoznak. A füzet tiszta jövedelmének "«-ad része a létesítendő ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet javára fordittatik. Ara 1 kor. 20 fi//. Kapható : Policzer Zsigmond és fia könyvkereskedő cégnél. Vegyesek. A pozsonyi kir. jogakadémia tanrendje az 1906 —1907. tanév első felére. A) Kötelezett tantárgyak, a) Első évi jogi tanfolyam. Magyar alkotmány- és jogtörténelem tekintettel a nyugateurópai jogfejlődésre: Fésűs György dr., igazgató-tai.ár. Hetenként 5 óra. Bevezetés a jog- és államtudományokba: Vutkovich Sándor dr., nyilv. rend. tanár. Hetenkint 2 óra. Római jog: Pázmány Zoltán dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 8 óra. b) Második évi jogi tanfolyam. Nemzetgazdaságtan: Mandei/o Gyula dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 5 óra. Jogbölcsészet: Oberschali Pál dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 6 óra. Magyar magánjog: Katona Móric dr., nyilv. rendkiv. tanár. Hetenként 5 óra. c) Harmadik évi jogi tanfolyam. Váltó- és kereskedelmi jog: Fa/esik Dezső dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 0 óra. Peres és perenkivüli eljárás, beleértve a telekkönyvi eljárást: ugyanazon tanár. Hetenként 5 óra. Büntetőjog: Oberschal/ Pál dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 5 óra. Osztrák magánjog: Katona Móric dr.. nyilv. rendkiv. tanár. Hetenként 0 óra. d) Negyedik évi jogi tanfolyam. Egyházjog: Fésűs György dr., igazgató-tanár. Hetenként 7 óra. Alkotmányi és kormányzati politika: Vutkovich Sándor dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 5 óra. Magyar pénzügyi jog: MandeÜo Gyula dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 5 óra. Magyar közigazgatási jog: Koiáts Ferenc dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 5 óra. B) Special-kollégiumok. A kétkamararendszer : Vutkovich Sándor dr., nyilv. rend. tanár, hetenként 2 óra. Népességi statisztika (demographia): Kováts Ferenc dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 3 óra Gazdaságtörténet: ugyanazon tanár. Hetenként 2 óra. A haszonélvezet a római jogban: Pázmány Zoltán dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 1 óra. Római örökösödési jog: Pázmány Zoltán dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 1 óra. Jogesetek a magánjog köréből (Írásbeli dolgozatokkal) : Katona Móric dr., nyilv. rendkiv. tanár. Hetenként 1 óra. Törvényszéki elmekórtan : Fischer Jakab dr., előadó. Hegenként 2 óra. Törvényszéki orvostan : Zsigárdy Aladár dr., előadó. Hetenként 2 óra. C) Publicumok. Politikai számtan: Fésűs György dr., igazgató-tanár. Hetenként 1 óra. Politikai conversatorium: Vutkovich Sándor dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 1 óra. Képviselőválasztási zászló erőszakos eltávolítása nem a büntetőtörvény, hanem az 1874. évi XXXIÍI. t.-c. 104. §-a alapján birálandó el. A m. kir. belügyminiszter 1905. évi 4,949. sz. határozata. Sz. vármegye közönségének. B. József, P. Menyhért és B. Bertalan f—i lakosok ellen képviselőválasztási zászló erőszakos eltávolítása miatt az 1874. évi XXXIII. t.-c. 104. §-a alapján folyamatba tett kihágási ügy törvényszerűség szempontjából hivatalból felülvizsgáltatván, következő harmadfokú határozat hozatott: A vármegye alispánja által 1905. évi 6,115, szám alatt hozott másodfokú határozata, mely szerint a szóban lévő ügyben az elsőfokú ítélet feloldása mellett a közigazgatási hatóság hatásköre leszállittatott, megsemmisíttetik, s az elsőfokú ítélet felebbezett részének érdemleges felülbírálása, s szabályszerű másodfokú ítélet hozatala rendeltetik el. A közigazgatási hatóság hatásköre ugyanis azon az alapon szállíttatott le, hogy az 1874. évi XXXIÍI. t.-c. VI. fejezetében foglalt büntető határozatok az 1878. évi V. t.-c. II. R. VIII. fejezetében foglalt rendelkezések folytán hatályát vesztették. Ez a felfogás — mint az iratok mellett fekvő 7,095/905. sz. ügyészi átirat is kifejezte, — téves, miután jelen esetben választási zászló erőszakos eltávolítása, illetőleg megrongálása miatt emeltetett panasz, mely az 1874. évi XXXIII. t.-c. 104. §-a alapján való rendőri büntető eljárás tárgyát képezi, mig ellenben az 1878. évi V. t.-c. II. R. VIII. fejezete a polgárok választási joga ellen elkövetett büntettek és vétségek tekintetében tartalmaznak büntető rendelkezéseket. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A nagykanizsai tszéknél Laskovits Ferenc volt letenyei esperes plébános hagyatéka ellen, bej. okt. 5, fsz. okt. 23, csb. Neusirdler Antal dr, tg. Csempész Kálmán dr. — Az aradi tszéknél Fekete József medgyesbodzási birtokos ellen, bej. szept. 22, fsz. okt. 2, csb. Heller Mór dr., tg. Barabás Béla dr. — A besztercebányai tszéknél Seidner Mór helybeli kereskedő ellen, bej. okt. 18, fsz. nov. 5, csb. Lehoczky István, tg. Tandlich Károly dr. Pályázatok : A budapesti kir. ügyészségnél két ügyészi áll. jzept. 11 (196). — A kolozsvánidéki jbiróságnál albirói áll. szept. 10 (195). TIWOAÍ* OUOAPUTEJI.