A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 31. szám - A birák minősítése

A JOG Bűnügyekben. Bizonyos időhöz kötött alkalmi foglalkoztatás nem tekinthető szolgálati visszonynak a B. T. K. 343. §-a értelmében. A pécsi kir. törvényszék (1905. március 3. 1,961. sz.) B. István elsőrendű vádlottat bűnösnek mondja ki a B. T. K. 355. §-ába 'ütköző s a 356. §. szerint minősülő sikkasztás vétségében, mert az E. és fia pécsi kereskedelmi cég által a pécsi káptalannál ennek szentjakabhegyi erdejében megvett, a nevezett cég tulajdonát képezett s az akkor kisegítő erdőőri minőségben a pécsi káptalannál alkalmazva volt B. István elsőrendű vádlottnak átadott s felügyeletére bízott 2000 köbméter hasáb tűzifából B. István elsőrendű vádlott 1904. évi június 1—10-ike közötti időben 50 köbmétert '200 koronán aluli értékben jogtalanul eltulajdonított s azzal mint sajátjával rendelkezett s abból 40 köbmétert L. József és K. V. János, 4 köbmétert pedig Cs. Mihálynak eladván, elidegenített és ezért B. István elsőrendű vádlottat a B. T. K. 358. §-a alapján huszonegy napi fogházra és egy évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanily tartamú felfüggesztésére ítéli. Indokok: A B. István elsőrendű vádlott terhére megállapította tényállás a főtárgyalás adataival . . . teljes bizonyítást nyert. Elsőrendű vádlottnak beigazolt cselekménye, minthogy az elidegenített fa köbméterének a sértett fél részéről bevallott értéke 3 kor. 25 fillért, esetleg 3 kor. 50 fillért, összesen tehát 162 korona 50 fillért, esetleg 175 koronát tesz, a B. T. K. 355. ij-ába ütköző s a 356. §. szerint minősülő sikkasztás vétségét (s nem bűntettét) képezvén, vele szemben a bűnvádi eljárás megindítását, a beszámithatóságot, vagy a büntethetőséget kizáró ok fenn nem forogván : a törvényszék B. István elsőrendű vádlottat a B. T. K. 355. §-ába ütköző s a 356. §. szerint minősülő sikkasztás vétségében mondotta ki bűnösnek s ezért őt a B. T. K. 358. §-a alapján a rendelkező rész szerint büntette. A büntetés kimérésénél a törvényszék enyhítő körülményeknek vette: a vádlottnak büntetlen előéletét, nyomasztó visszonyait s hogy megbüntetését a sértett nem kívánta, ellenben súlyosító körülmény: a vádlott cselekményének elkövetésében tanusitotott SZÍVÓS kitartás . . . A pécsi kir. ítélőtábla (1905. október 2-án, 1,662. sz.) az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A .mai napon megtartott felebbviteli főtárgyaláson G. József dr. ügyvéd mint B. István vádlott védője részéről felhozott és a B. T. K. '343. §-a rendelkezésén alapuló kifogást a tábla mint bűnvádi eljárást megszüntető körülményt figyelembe nem vehette, mert B. István vádlott saját beismerése szerint a vádbeli cselekmény elkövetési idejében a pécsi káptalannál völt mint erdőőr alkalmazva, ekként a károsult fél, E. A. és fia cégnél szolgálatban nem állott, ekként a károsult cég képviselőjének a főtárgyaláson tett ama kijelentése, hogy vádlott megbüntetését nem kívánja, vádlott büntethetőségét nem zárja ki, de nevezett vádlott visszonya a károsult céghez jogilag sem vehető szolgálati visszonynak, mert a szolgálati visszony bizonyos idő lefolyta után a díj fizetésére minden körülmények közt kötelezi a szolgálatadót, -ez pedig B. István vádlott és az E. S. és fia cég között fennállott visszonynál nem forgott fenn, fizetésben sem állott a nevezett céggel, mert a B. T. K. 343. §-ában használt kifejezés feltételezi ugy mint a szolgálati visszony azt, hogy a fizetést adó bizonyos idő lefolyta után köteles legyen a fizetést nyerőnek meghatározott dijat kiszolgáltatni, mi szintén nem forgott fenn a jelen esetben,, midőn a védelem részéről felhozottak szerint a cég által az erdőn megvett fára való felügyelet és az elszállítás körüli közbenjárásért méterenként vádlottnak 10 fillér volt kikötve, illetve igérve.. Minthogy a most kifejtettek szerint a külön védő által hivatkozott E. Gyula tanú által bizonyittatni kívánt fenti körülmény az ügy eldöntésére lényegtelen : a tábla a bizonyítás iránti kérelmet mellőzte és miután az elsőbiróság ítéletének indokaiban felhozott bizonyítékokkal B. István vádlott bűnösségét szintén bizonyítottnak, vádlott cselekményének minősítését pedig —• figyelemmel arra, hogy a vádlott által eladott fának (IP/2 és 1 öl) értékéül az erdőn a vádlott által kapott érték 148 korona veendő, nem pedig a fuvarozással járó költség is, mely minden körülmények között előfordul — a törvénynek megfelelőnek, az ezen vádlottra kiszabott büntetés tartamát pedig bűncselekményével kellő arányban megállapítottnak találta; az elsőbiróság Ítéletét B. Isván vádlottról rendelkező részében helybenhagyta. A m. kir. Kúria (1906. ápr. 10-én, 3,811. sz.) B. István vádlott külön védőjének Írásban is kifejtett semmisségi panasz folytán: A B. P. 385. §-ának 3. pontja alapján érvényesített semmisségi panasz visszautasittatik, a többi semmisségi panasz pedig elutasittatik. Indokok: B. István vádlott külön védőjének az Írásbeli indokokban a B. P. 385. §-ának 3. pontjára fektetett semmisségi panasza mint elkésett visszautasítandó volt. A többi, nevezetesen a bizonyítási eljárás kiegészítését mellőző határozat ellen a B. P. 384. §-ának 11. pontja alapján, továbbá a B. P. 384. §-ának 9. pont és a B P. 385. sf-ának 1. c) pontja alapján azon okból bejelentett semmisségi panaszt pedig, hogy a táblai ítélet törvényszerű vád nélkül lett hozva, mivel az indítványozásra jogosított sértett indítványt nem tett s ekként bűnvádi eljárást kizáró ok forog fenn, mint alaptalant elutasítani kellett Á tábla ugyanis nem sértette meg neheztelt közbenszóló végzésével, mely szerint az indítványozott bizonyítás kiegészítését: a B P. 393. §-ának 1. pontja alapján megtagadta, a torvénynek a védelem szempontjából valamely lényeges rendelkezését vagy elvét, mert azon körülménynek a tisztázása, hogy vádlott a sértett cégtől a felügyeletére bizott fának a kezeléséért minő díjazásban részesült, az ügy eldöntésére nézve nyilván lényegtelen azzal a ténymegállapítással szemben, hogy a vádlott a pécsi káptalan uradalmában volt mint kisegítő erdőőr alkalmazva azon; időben, amidőn a sértett cég által gazdájától megvett bükkfának a felügyeletével és elszállításának az intézésével megbízatott, mert a dolog természeténél íogva éppen ezen erdőőri állásra tekintettel a sértett cég megbízása, ha az meghatározott dij mellett történt is, mint alkalmi foglalkoztatás, nem állapithatott meg vádlott, és sértett között olyan tartós jellegű szolgálati visszony t vagy fizetéses alkalmazást, aminőt a B. T. K. 343. §-a feltételez. A felfejtettekre figyelemmel alaptalan a B. P, 384. §-ának 11., illetve a B. P. 385. §-ának 1. c) pontjára fektetett semmisségi panasz is, mert nem forogván fenn szolgálati visszony, vádlott cselekménye nem a sértett fél indítványára, hanem a közvádló vádja alapján hivatalból üldözendő s igy az eljárásra a sértett azon nyilatkozata, mely szerint vádlott megbüntetését nem kívánta, befolyást egyáltalában nem gyakorolhat. Az érvényesített és felülvizsgált semmisségi panasz ezek szerint minden irányban alaptalan lévén, azt ez okból a B. P. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében elutasítani kellett. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Szabályszerű szegénységi bizo7iyitványnyal fölszerelt keresetlevélhez csatolt ügyvédi meghatalmazás bélyegmentes. (15,512/905. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A kassai tszéknél Eichner Hermann helybeli szatócs ellen, bej. aug. 21, fsz. szept. 4, csb. Dubay József, tg. Glück Lipót dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Grünhut Sámuel és fia helybeli cég ellen, bej. aug. 25, fsz. szept. 22. csb. Beck Károly dr., tg.' Pál Zsigmond dr. — A pancsovai tszéknél Nóvák Oszvald helybeli órásmester ellen, bej. szept. 10, fsz. szept. 25, csb. Scholmáschy Adolf, tg Gadjánszky Milán dr. — A nyíregyházai tszéknél Goldstein Ignác helybeli kereskedő ellen, bej. aug. 31, fsz. szept. 24, csb. Szunyogh Béla, tg. Márkus Károly. — A szombathelyi tszéknél Szombathelyi tejszövetkezet felszámolás alatt helybeli cég ellen, bej. szept. 12, fsz. okt. 1, csb. Prugberger Vince dr, tg Lukács Gábor dr. — A kaposvári tszéknél Fischer Sándor helybeli cég ellen, bej. okt. 15, fsz. nov. 5, csb. Gábor Mátyás, tg. Nicsovics Sándor dr. — A budapesti kir. tszéknél Neubauer Ármin helybeli lakos ellen, bej. okt. 26, fsz. nov. 24, csb. Kovách Ödön dr. tg., Révész Jenő dr — Az újvidéki tszéknél Óbecsei első szerb cipészszövetkezet Óbecsén ellen, bej. szept 10, fsz. szept. 19, csb. Sántha Ármin, tg. Nagy Sándor dr. Pályázatok : A veszprémi tszéknél birói áll, aug. 11 (172) — A halmi jbiróságnál jegyzői áll, aug. 14 (174) — A kassai' közjegyzői kamaránál az eperjesi közjegyzői áll. aug. 24 (177) — A pancsovai jbiróságnál albirói áll. aug. 17 (177) Kúriai és táblai értesítések Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Jászapáti V. S. dr. Jászalsószentgyörgyi takarékpénztár—Ernst Sándor érk. 7,373/90(5. szám alatt, előadója Wcisz, nincs elintézve. Két évi vidéki gyakorlattal biró ügyvédjelölt dr juris azonnali belépés mellett ügyvédi irodában alkalmazást keres. Cim a kiadóhivatalban. Tisztán joggyakorlatszerzés szempontjából, huzamos közigazgatási és másfélévi ügyvédi gyakorlattal biró, magyar, német és román nyelvet beszélő dr juris nagyobb forgalmú ügyvédi vagy közjegyzői irodában alkalmazást keres szeptember elejére. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. PALLM RÉSZVÉNY TÁfiSA8*0 NYOM&IÜA A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. stiller Mór dr V., Kálmán-utca 16. V^Rudolf-rakpart .3.