A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 25. szám - A spanyol büntetőjogi irodalom fejlődése [10. r.]

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK Melléklet a Jog 25. számához. Budapest, 1906 június 24 Köztörvényi ügyekben. Szerződésileg meg' van határozva az az eset, amikor alperes a haszonbérleti szerződés fennállása alatt banyabért fizetni nem köteles, és pedig akként, hogy alperes tartozik a kitett összeget bányabérül fizetni, tekintet nélkül a kiaknázott szén mennyiségére mindaddig, mig a bérelt területen a kereskedelmi visszonyoknak megfelelöleg kibányászható és haszonnal értékesíthető szén létezik és a bányaüzem vis major által akadályozva nincsen. A szerződésnek ez a kitétele, a szavak közönséges értelménél fogva a kereskedelmi visszonyoknak megfelelöleg kibányászhatóságot és haszonnal értékesíthetőséget nem a helyi banyaüzemmel, vagyis a bérelt területen rejlő szénnek lényleges kitermelésével, hanem csak a bérelt területben rejtő szénnel hozza kapcsolatba, ellenben annak a szénnek tényleges kitermelését csak az erőhatalommal köti össze, és igy az a kitétel, a szavak közönséges értelménél fogva világosan fejezi ki azt, hogy alperes a haszonbérleti szerződés fennállása alatt a bányabért még akkor is, ha a bérleményen szenet egyáltalában nem termel, a kitermelés költségére való tekintet nélkül fizetni tartozik, mindaddig, mig a bérleményben olyan minőségű szén létezik amely széa abbeli minőségénél fogva a kereskedelmi visszonyokhoz képest általában véve kibányászhatcnak és haszonnal értékesíthetőnek jelentkezik, vagyis kitermelt állapotban kereskedelmileg értékesíthető, hacsak annak a szénnek kitermelése erőhatalom által akadályozva nincs; következésképen alperes a bányabér fizetése alol nincs felmentve pusztán amiatt, hogy a bérleményben levő kőszénnek kitermelése többe kerül, mint amit az a szén kiaknázva ér. A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa (1906. március '27. G. 597/1905. sz. a.) Buridn János dr. ügyvéd, mint Tokod község vagyonára megyehatóságilag rendelt zárgondnok felperesnek, Durvái Fülöp ügyvéd által képviselt észak-magyarországi egyesitett köszénbánya és iparvállalat részvénytársulat alperes ellen 8,279 K. 4 f. és járulékai iránti ügyében következő ítéletet hozott: Felperes felülvizsgálati kérelmének helyet ad, és a felebbezési biróság ítéletének megváltoztatásával alperest végrehajtás terhe mellett kötelezi arra, hogy 8 nap alatt 8,279 K. 4 f. tőkét és jár. felperes javára birói letétbe helyezze. Indokok: Felperes a felebbezési biróság Ítéletét anyagi jogszabály megsértése miatt támadja meg. Ez iránt felperes részéről felülvizsgálati kérelmében felhozott panasz lényegileg alapos. Az elsőbiróság Ítéletében foglalt és a felebbezési biróság által átvett ügyállás szerint ugyanis felperes keresetét az A. alatti okiratba foglalt bányabéri szerződésre, nevezetesen arra alapította, hogy alperes tartozott volna Tokod községnek >/4 évenkint 197 korona 12 fillér bért utólagosan megfizetni, hogy alperes az 1894. szeptember 30-ik napjáig terjedő időre azt a bért mégis fizette, azonban ettől az időtől kezdődőleg már esedékes 8,279 K. 4 f. vagyis 10 és '/a évre járó bért alperes nem fizette meg; ezekre alapítottan pedig felperes keresetét arra irányította, hogy miután Tokod községnek bérkövetelését a budapest-esztergom-füzitői helyi érdekű vasút részvénytársaság végrehajtásilag lefoglalta, alperes a 8,279 K. 4 f. bérnek és az 1/4 évi "bérösszegek után az esedékességtől számítandó 5° 0 késedelmi kamatoknak birói letétbe helyezése és a perköltségnek felperes részére megfizetésére köteleztessék; aszerint az ügyállás szerint pedig a felek között a felperes kereseti követelése az összeg és lejárat tekintetében nem vitás. A felebbezési biróság felperest keresetével az A) alatti szerződés 8. pontjának alapul vételével, nevezetesen azért utasította el; mert az A) alatti szerződésben meghatározott bérleményi területből alperes 1894. évi szeptember hó 30-ik napjáig bizonyos szénréteget már kiaknázott és ott még van ugyan oligocen szénréteg és eocén szénréteg ; azonban az oligocen szénréteg kiaknázása, habár ez lehetséges, többe kerülne, mint ez ekként kiaknázott szén érne, és igy az illető oligocen szénréteg a kereskedelmi visszonyoknak megfelelöleg haszonnal nem aknázható; ellenben az eocén szénréteg kiaknázása iránt alperes kísérletet tett, ezt a kísérletet alperes kellő szakszerű gondossággal eszközölte, a viz betörése ellen alperes megtett minden óvintézkedést, ami emberileg lehetséges, mégis a viz betört, ennek a viznek eltávolitására is alperes minden lehetőt megtett, de az eltávolítás lehetetlen, és az illető eocén szénréteget uj akna létesítése esetén is a viz elöntené, ami a bányaművelést lehetetlenné tenné, és igy az illető eocén szénréteg vis major (a viz) miatt hozzáférhetetlen. A felebbezési bíróságnak ez az indokolása téves. A szerződő felekre nézve ugyanis az alkalmazandó anyagi jogszabályt maga a szerződés alkotja; már pedig a felebbezési biróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott A) alatti okirat szerint az 1889. évi május hó 1-ső napján Tokod község és alperes között a Tokod község földbirtoka alatt található ásványszén felkutatása, kiaknázása és felhasználása iránt bányabéri szerződés köttetett és ez utóbb a megyehatoság által is jóváhagyatott. Az A. alatti okirat 1. pontja szerint Tokod község mint jogi személy tekintettel arra, hogy a tokodi földbirtokosok összessége kőszéntelepeik hasznosítása céljából alperessel szerződésre lépett és igy a község tulajdonát tevő területe csekély kiterjedésénél fogva önnálló bányászat tárgyát nem képezhetvén, esetleg hasznosithatlan maradna, kizárólagos jogot ád alperesnek az 1942. évi szeptember hó 30-ig terjedő időtartamra, hogy alperes a bérbeadó földbirtokán bármely tetszés szerinti pontokon ásványszénre kutató vájásokat eszközölhessen, a föltárandó ásvány kiaknázása végett bányákat nyithasson és azokat művelhesse, a nyert kőszéntermékeket pedig a maga részére és javára tetszés szerint felhasználhassa cs értékesíthesse. Az A) alatti okirat 8. pontja azt tartalmazza, hogy tartozik alperes a használatára átadott területen, és pedig ugy a községi mint a magánbirtokon termelt és elszállított kőszénnek ellenértékéül együttvéve, meghatározott ideig évente 4,000 koronát, majd meghatározott évben 6,000 koronát és az ezutáni évenként 22,000 koronát bányabérül fizetni, tekintet nélkül a kiaknázott szén mennyiségére, mindaddig, mig a bérelt területen a kereskedelmi visszonyoknak megfelelöleg kibányászható és haszonnal értékesíthető szén létezik és a bányaüzem vismajor által akadályozva nincs. A bányabér az egész tokodi területre szól és tekintet nélkül arra, hogy a bányászat a terület mely pontján folyik, az összes földbirtokosok és a község között földbirtok arányában lesz felosztatndó. Az A) alatti okirat 10. pontja szerint a bányabér fizetése meg nem tagadható amiatt, hogy a bányatermék hitelben árusittatott el és annak vételára még be nem folyt, valamint abból semmiféle leengedésnek, levonásnak vagy abba való beszámításnak semmi szin alatt sem leend helye. Az A) alatti okirat 16. pontja azt tartalmazza, hogy azon esetben, ha a kutatási munkálatok vájást érdemlő ásványszéntelepek feltárására nem vezetnének, vagy a feltárandó telepek a termelés által jelen szerződés lejárta előtt felemésztetnének, avagy ha magára az üzletre nézve állandóan tartó oly kedvezőtlen körülmények állanának be, melyek között a bányatermék többé haszonnal el nem adathatnék és igy az üzlet valóságos kárral járna, ezen okokból a jelen szerződés felbontásának, alperes vagy jogutódai kivánatára, a szerződési idő lejárta előtt is helye lészen, tartozik azonban a vállalkozó ezen szándékát egy évvel a szerződés megszüntetése előtt a község elöljáróságának bejelenteni és ezen idő alatt a bányabért rendesen fizetni. Ezek szerint Tokod község és alperes között az A) alatti okirat kiállításával, ennek az okiratnak idézett tartalmánál fogva, nem vételi, hanem csakugyan haszonbérleti szerződés létesült, amelynek tárgya az illető területen alperes részéről saját költségén és céljaira, a kőszén felkutatásának, kiaknázásának, és felhasználásának kizárólagos joga ; már pedig a haszonbérleti szerződés természetéből következik, hogy a haszonbérlő a haszonbérleti idő alatt a haszonbért ellenkező kikötés hiányában rendszerint fizetni köteles. Habár az A) alatti okirat 8. pontjának fenn ismertetett tartalma szerint a termelt és elszállított kőszénnek ellenértékéül von a bányabér kötelezve, az illető 8. pontnak abból a tartalmából, hogy a bányabér tekintet nélkül a kiaknázott szén mennyiségére fizetendő, jogszerűen következik, hogy alperes pusztán azért, mert kőszenet nem termelt, vagy el nem szállított, a bányabér fizetését meg nem tagadhatja és igy alperesnek bányabér fizetési kötelezettsége esetleg akkor is fennállhat, ha a bérlemény területén kőszenet ki nem aknáz. Az A) alatti okirat 8. pontjának fenn ismertetett tartalma szerint szerződésileg meg van határozva az az eset. amikor alperes a haszonbérleti szerződés fennállása alatt benyabért fizetni nem köteles és pedig akként, hogy alperes tartozik a kitett öszszeget bányabérül fizetni, tekintet nélkül a kiaknázott szén mennyiségére mindaddig, mig a bérelt területen a kereskedelmi visszonyoknak megfelelöleg kibányászható és haszonnal értékesíthető szén létezik és a bányaüzem vis major által akadályozva nincsen. A szerződésnek ez a kitétele, a szavak közönséges értelménél fogva a kereskedelmi visszonyoknak megfelelöleg kibányászhatóságot és haszonnal értékesíthetőséget nem a helyi bányaüzemmel, vagyis a bérelt területben rejlő szénnek tényleges kitermelésévei. hanem csak a bérelt területen rejlő szénnel hozza kapcsolatba, ellenben annak a szénnek tényleges kitermelését csak az erőhatalommal köti össze és igy az a kitétel, a szavak közönséges értelménél fogva világosan fejezi ki azt, hogy alperes a haszonbérleti szerződés fennállása alatt a bányabért még akkor is, ha