A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 24. szám - Előleges (praejudicialis) büntetőjogi kérdések a polgári perben - A spanyol büntetőjogi irodalom fejlődése [9. r.]

192 A JOG amelyet «a társadalmi test romlott tagjaival szemben» helyénvalónak talál. A gályarabságot is helyesli és annak a megszüntetését hevesen ellenzi, mert - mint mondja — anélkül ((Spanyolország elmerülne a gonosztevőktől.)) (Folyt, köv.) Irodalom. A váltóóvás reformja. Irta Holitscher Szigfrid dr., budakir. közjegyzőhelyettes. Különlenyomat a Jogtudományi KözIon) ben és Kir. Közjegyzők Közlönyében megjelent cikkekből. Budapest, 1906. — Szerző azon mozgalom ecsetelésével foglalkozik, amely a váltóóvás reformja iránt külföldön, kivált Németés Franciaországban megindult, kritikailag méltatja a mozgalmak egyes fásisait és kifejti a saját álláspontját. Vegyesek, Egy árvaszéki határozat. K. H. János, mint kiskorú gyermeke H. Erzsébet törvényes gyámja, utóbbi ingatlanára 4,000 koronás jelzálogos kölcsönt óhajtván fölvenni egy bpesti intézettől, a kiállított kötelezvényt jóváhagyás végett beküldötte B. vármegye árvaszékéhez. Az árvaszék 9,666/1)06. á. sz. alatt a kötelezvényre a következő bölcs határozatot vezette reá: «kiskoru H. Erzsébet érdekében oly kikötéssel hagyatik jóvá, hogy a 4,000 K. kölcsön Orosháza gyámpénztárába fizetendő be és a zálogjog csakis az orosházi elöljáróság nyugtája alapján kebelezhető be>. No hát ez fából vaskarika! A pénzintézet ugyanis a kölcsönt ki nem fizeti, felveendő kölcsönösszeg és járulékai erejéig a zálogjog kebeleztetett. Az elöljáróság viszont a kölcsönösszegnek pénztárba való befizetését nem nyugtázhatja, mig a pénzt a kölcsönt fölvevő gyám tényleg be nem fizeti a gyámpénztárba. Már pedig ezt nem teheti, mert — mint emlitém — a zálogjog bekebelezése előtt az intézet a kölcsönt ki nem fizeti! A zálogjog pedig be nem kebelezhető, sőt a fél ezt a telekkönyvi kérheti, mert annak lehetőségét az árvaszék kiállítandó nyugtához kötötte. Quid nunc? Se pénz, se posztó! Az egyik kezével ad, másikával vesz, a kiskorúaknak kegyeket osztogató árvaszék ! Ennél bölcsebb határozatot már nem hozhatott ?! . . . Tyrnauer Albert dr. kir. aljárásbiró, Orosházán. amíg a be nem gyámhatóságtól nem is az elöljáróság áital A pestvidéki törvényszék uj elnöke. A király az igazságügyminiszter előterjesztésére a pestvidéki törvényszék elnökévé Rónay Kamill táblai bírót nevezte ki. A kinevezés hirét birói körökben, — különösen pedig a pestvidéki törvényszéknél nagy örömmel fogadták, mert ezen dÍ3zes állás betöltésére Rónay minden tekintetben rászolgált. Az uj elnök 1841. évben született Aranyosmaróton. Középiskoláit Léván és Esztergomban, a jogot pedig a budapesti egyetemen végezte. Mint aljegyző kezdte meg hivatalnoki pályáját 1867. évben Bars vármegyénél s itt működött egészen a bíróságok szervezéséig, 1872-ig, amikor az aranyosmaróti törvényszéknél jegyző lett. Ugyanitt lett biró 1883. évben. A pestvidéki törvényszékhez 1889. évben helyezték át s itt kapta 1894. évben az ítélőtáblai birói cimet és jelleget. Rónay Kamill a pestvidéki törvényszék büntető tanácsának volt a vezetője ; s az esküdtszéki intézmény életbeléptekor pedig ennek lett az elnöke. Számtalan nagyobb bünpörben vezette a tárgyalást párját ritkító jogi tudással és tapasztalattal. Kiváló előnye volt mindig, hogy értette a nép nyélvét s ismerte ennek gondolkodását. Az uj elnököt a f. hó 8-iki esküdtszéki tárgyalás megkezdése előtt a pestvidéki esküdtbirák meleg ovációkban részesítették. A nemzetközi büntetőjogi egyesület magyar csoportja f. hó 9-én este hetedíél órakor az ügyvédi kamara helyiségében Fayer László dr. egyetemi tanár elnöklete alatt újjászervező közgyűlést tartott. Az elnök megnyitó szavai után az előkészítő bizottság nevében Friedmann Ernő dr. terjesztette elő a módosított alapszabályokat, melyeket a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Ezután Fayer László dr. elnök a kijelölő bizottság nevében az egyesület elnökéül Rkkl Gyula dr. igazságügyminiszteri tanácsost ajánlotta, kit a közgyűlés egyhangúlag, elnökévé választott. Az uj elnök nyomban el is foglalta az elnöki széket s ajánlatára a közgyűlés megválasztotta tiszteletbeli elnökké Wlassics Gyula m. kir. közigazgatási bírósági elnököt, alelnökökké: Baumgarten Izidor dr. koronaügyész-helyettest, Fayer László dr. és Moravcsik Ernő dr. egyetemi tanárokat, titkárokká ; Bernolák Nándor dr.-t és Friedmann Ernő dr.-t, pénztárossá : Kramer Emil dr.-t. A választmány tagjai (ettek: Angyal Pál dr., Balogh Jenő dr., Doleschall Alfréd dr., Edvi Illés Károly dr., Finkey Ferenc, Ember Lajos, Hérics Tóth János, Khs Gyula, Márkus Dezső dr., /fr/József dr , Schaechter Miksa dr., babarci Schwartzer Ottó dr., Salgó Jakab, Székely Ferenc, Török Aurél, Vargha Ferenc dr., Vargha Gyula, Vámbéry Rusztem dr., Fisonfai Soma és Zsitvay Leo. A közgyűlés után a választmány tartott ülést s megválasztotta jegyzőkül: LÖVJ Lóránt dr.-t, Berczelly Harry dr.-t, Rónai Zoltán dr.-t és Prosztwimmer Béla dr.-t; szakelőadó kul: Bródi Ernő orsz. képviselőt, Márkus Dezső dr. táblabírót, Doroghy Ervint, Lengyel Aurélt, Berger Miksát, Székely Aladár dr.-t, Vámbéry Rusztem dr.-t, Bud Jánost, Lányi Mártont, Visontai Soma dr.-t. és Konrád Jenőt. Az ügyvitellel a választmány Friedmann Ernő titkárt bizta meg. Kiemelendőnek tartjuk még, hogy az egyesület ezúttal első izben vett tudomást a szaksajtó létezéséről és azt meghívóban részesítette. Reméljük, hogy a jövőben is az eddig mulasztottakat — saját érdekében — pótolni fogja. PALLA8 RÉeZVÉNVTÍn8A8Ao A budapesti kir. ítélőtábla elnökének körrendelete a szüneti tanács megalakítása s az ezzel kapcsolatos intézkedések tárgyában. I. Szüneti tanács. A szünidő I. felében, 1906. jul. 1-től jul. 28-ig. Elnök : Csathó Ferenc, a kir. ítélőtábla elnöke. Bírák: Horváth Béla (btő), Eördögh András (btő), Bucz Lajos dr. (btő), Baumgarten Károly dr. (közpolg. és váltó), Forrásy Ferenc dr. (közpolg. és váltó), Barthodeiszky Emil (közpolg. és fegy.). A szünidő II. felében. 1906. jul. 29-től aug. 25-ig. Elnök: Devich László dr., kir. ítélőtáblai tanácselnök. Birák: Csiky József (btő), Polyák Gábor (btő), Haupt Albert dr- (btő), Baumgarten Károly dr. (közpolg. és váltó), Kéler József dr. (közpolg.), Schmór Gyula dr. (közpolg.). II. A büntető tanácsok beosztása aug. 26-tól szept. 22-ig: A szünidő I. feleben, 1906. jul. 1-től jul. 28-ig. I. Tanács. Elnök: Frenreisz István tanácselnök. Birák : Zubovich Román, Istvánffy Lajos dr., Izsák Gyula, Traeger Zsigmond. A szünidő II. felében, 1906. jul. 29-től aug. 25-ig. II. Tanács. Elnök: Balonyi Imre kir. ítélőtáblai biró. Birák: Ráth Zsigmond, Papp Gyula dr., Agorasztó Péter, Józsa István, v. az utóbbi helyett Pataky Gy. Á f. S2ept. 23. napjától kezdve a III. btő tanács is megkezdi működését. E tanács részére a btő tanácsok vezetői fognak e naptól kezdve főtárgyalásokat kitűzni. ///. Szabadságidő kijelölése : Devich László dr., kir. ítélőtáblai tanácselnök ur törvényes szabadságidejét f. évi jul. 1-től jul. 28-ig és aug. 26-tól szept. 22-ig., Horváth Béla, Eördögh Andi ás, Bucz Lajos dr., Forrásy és Barthodeiszky Emil biró urak törvényes idejüket f. évi jul. 29-től szept. 22-ig; Baumgarten Károly dr. biró ur f. évi aug. 26-tól szept. 22-ig; Csiky József, Polyák Gábor, Haupt Albert, Kéler József dr. és Schmór Gyula dr. biró urak f. évi jul. 1-től 28-ig és aug. 26-tól szept. 22-ig; végül a tanácselnök urak, valamint a többi kir. ítélőtáblai biró urak f. évi július hó 1-től aug. 25-ig veszik igénybe törvényes szabadságidejüket. IV. Az iratok rendezése és átadása. 1. A 11,323/1897. I. m. sz. rendelet 4. §-a értelmében a jul. hó 1-én távozó biró urak valamennyien az elintézetlenül maradó ügyekből a szüneti ügyeket a nem szüneti ügyektől elkülönitik, a polgári osztály birái a szüneti ügyeket ismét két csoportra osztják, ahhoz képest, amint azok feltétlenül vagy csak feltételesen szünetiek. Az ekként elkülönített ügyek csomójához jegyzékek töltendők ki és csatolandók. A jegyzékek űrlapjait az iktatóhivatal juttatja a biró urakhoz. E jegyzékekben den megjelölendő, — szükséges megjelölni. Az ily módon rendezett iratokat (ugy a szünetieket, mint a nem szünetieket, az utóbbiakat megőrzés végett) a biró urak a szünetet megelőző utolsó bejelentésük megtételekor, tehát legkésőbb f. évi június hó 21-ig az iktatóhivatalba küldik be. A tanácsjegyző urak a feldolgozás végett nekik átadott ügyeket az illető biró urakhoz, netán feldolgozatlanul is, június 18-ig visszajuttatják, nehogy az ügyek visszatartásával az ügyek szünet alatti kezelésénél vagy megőrzésénél zavar keletkezzék. 2. Horváth Béla, Eördögh András, Bucz Lajos dr., Forrásy Ferenc dr. és Barthodeiszky Emil biró urak a náluk elintézetlenül maradó szüneti és nem szüneti ügyeket az előbbi pont értelmében csoportosítva a megfelelő jegyzékek kíséretében a július havi utolsó bejelentésük megtételével egyidejűleg. Csiky JÖzsef, Polyák Gábor, Haupt Albert, Baumgarten Károly dr., Kéler József dr. és Schmór Gyula dr. biró urak pedig a náluk elintézetlenül maradó szüneti és nem szüneti ügyeket ugyanig)7 csoportosítva jegyzékek kíséretében az utolsó szüneti bejelentés megtételével egyidejűleg küldik be az iktatóhivatalba. V Bejelentések megtétele. Az egész szünetre távozó biró urak a szünet adandó ügyekről bejelentésüket,, kifüggesztés végett augusztus 24-ig adják át. Ezeket a tanácselnök urak összegyűjtik és hatáskörükben gondoskodnak a kellő időben való kifüggesztésről. A szünet alatt működő biró urak bejelentéseiket hozzám küldik be. A szüneti tanácsok tagjainak figyelmét felhívom az 1892. évi XII. t.-c. intézkedéseire. Megemlitem még, hogy a biró urak a közérdeknek tennének nagy szolgálatot, ha jelenleg nekik kiosztott ügyek közül első sorban a szüneti tárgy^kJcözzé_tartozókat jelentenék be OMD^JA BUDAPEST ~ szüneti ügyeknél az ügy tárgya is rövinem szünetieknél csak az iktatószámot után előlegkésőbb helyütt