A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 22. szám - A spanyol büntetőjogi irodalom fejlődése [7. r.]

A JOG *7 eljárás közben mas fegyelmi biróság területén lévő birosaghoz helyeztetett át. A m. kir. Kúria (1906. évi április hó 7-én 208/1906. fegy. sz. a.) J. Andor aljegyző elleni ügyben következő határozatot hozott: A nyitrai kir. törvényszék fegyelmi bíróságának illetékessége állapittatik meg. Indokolás: J. Andor galgóci kir. járásbirósági aljegyző, az ellene felmerült fegyelmi eset tárgyában az 1K71. évi VIII. t.-c. 81. S-a szerint illetékes nyitrai kir. törvényszéknek, mint fegyelmi bíróságnak 99/1905. fegy. számú intézkedése folytán a most felhitt VIII. t.-c. 39. §-a értelmében meghallgatandó lévén: a galgóci kir. járásbiró a vádlott nyilatkozatát ugyanazon törvényszékhez mint fegyelmi bírósághoz 1906. évi január hó 23-án 6/1906. fegy. szám alatt már be is küldötte; a kir. ügyésznek mint fegyelmi kózvádlónák indítványára 1906. évi február 19-én 11 1906. fegy. szám alatt hozott végzésben határozott azután a nevezett fegyelmi bíróság akként, hogy a fegyelmi ügy iratait a szombathelyi kir. törvényszékhez mint fegyelmi bírósághoz teszi át, mert időközben J. Andor aljegyző a szombathelyi kir. jbirósághoz helyeztetett át; a szombathelyi kir. törvényszék mint fegyelmi biróság azonban az 1906. évi március hó 12-én 4/1906. fegy. szám alatt hozott végzés szerint az ügyre vonatkozólag illetékességét nem állapította meg és az iratokat a nyitrai kir. törvényszékhez visszaküldötte. Eme tények folytán a nyitrai kir. törvényszék fegyelmi bíróságának illetékességét kellett megállapítani azért, mint annak a fegyelmi bíróságnak illetékességét, amely az 1871. évi VIII. t.-c. 31. i;-a szerint illetékes volt és mint ilyen a fegyelmi ügyben telhitt VIII. t.-c. 39. §-a értelmében szükséges intézkedést már megtette. A vádlott nyilatkozatának is beérkezte után a további eljárásra nézve nem szüntette meg az a körülmény, hogy vádlott az ellene folytatott eljárás közben más fegyelmi biróság területén lévő bírósághoz helyeztetett át. A felebbezés annyiban, a mennyiben az másodrendű terhelt nevében is adatott be, azért volt hivatalból visszautasítandó, mert ez utóbbi a felebbezést sem [sajátkezüleg alá nem irta. sem ellenjegyzésével sem látta el, sem pedig ügyvédet, a ki a felebbezést ellenjegyezte, meghatalmazással el nem látta. Az pedig, hogy másodrendű terhelt ügyvéd neve a felebbezésre géppel reá íratott, a sajátkezű aláírást nem pótolja. A m. kir. Kúria. 19 ti. évi április 21-én 35/1906. k. fegy. sz. a.) N. Kálmán dr. gyulai kir. járásbiró elleni fegyelmi ügyben, következő határozatot hozott: N. Kálmán dr. gyulai kir. járásbiró felfolyamodását visszautasítja. Az 1905. évi 116. f. számú felebbezését annyiban, amennyiben az M. I. dr. ügyvéd nevében is adatott be, hivatalból visszautasítja, egyebekben azonban elfogadja, és a nagyváradi kir. ítélőtábla fegyelmi bíróságának fenti keletű és számú határozatát helybenhagyja. Indokok: N. Kálmán dr. gyulai kir. járásbiró felfolyamodása visszautasítandó volt azért, mert a nagyváradi kir. ítélőtábla fegyelmi bíróságának azon intézkedése, mely szerint az összes iratokat a fennforogni látszó és az 1891. évi XVII. t.-c. 60. §. szerint meghatározott csekélyebb rendellenesség elbirálása céljából a nagyváradi kir. Ítélőtábla elnökéhez áttenni rendelte, mint nem érdemleges intézkedés, felfolyamodással meg nem támadható. Az 1905. évi 116. f. számú felebbezés annyiban, amennyiben az M. I. dr. nevében is adatott be, azért volt hivatalból visszautasítandó, mert M. I. dr. ügyvéd a felebbezést sem sajátkezüleg alá nem irta, sem ellenjegyzésével sem látta el, sem pedig B. A. dr. ügyvédet, aki a felebbezést ellenjegyezte, meghatalmazással el nem látta. Az pedig, hogy M. I. dr. ügyvéd neve a felebbezésre géppel reá Íratott, a saját keze irását nem pótolja. Az 1905. évi 116. f. számú felebbezést B. A. dr., B. B. dr., K. M. dr., F. I. dr. és M. M. dr. nevében beadottnak elfogadva, a nagyváradi kir. it. táblának 1905. évi 68. fegy. számú határozata az abban felhozott indokok alapján hagyatott helyben. Habár kétségtelenül áll is az, hogy panaszlott ügyvéd a kérdéses bűnügyben ki lett hivatalból rendelve védőül és ennek dacára mégis a végtárgyaláson nem jelent meg; mindazonáltal tekintettel arra, hogy panaszlott ügyvédnek a tárgyalásról történt elmaradása annak elhalasztását nem vonta maga után, és hogy a vádlott bűnösségét beismervén, védő ügyvédre szüksége sem volt: ezért panaszlott ügyvéd ezen mulasztása csak kisebb kötelességszegésnek minősithetö. A nagyváradi ügyvédi kamara (1905. szept. 23-án 185/1905. fegy. sz. a.) R. Jakab nagyváradi lakos, ügyvéd elleni fegyelmi ügvben következőleg határozott: Minthogy panaszlott ügyvéd ellen fegyelmi eljárás megindítására elegendő indok fenn nem forog, ezért e helyütt a további eljárás beszüntettetik s az összes iratok a fennforogni látszó kisebb kötelességszegés elbírálás és elintézése végett ezen kamara választmánvához áttétetni rendeltetik. indokok: A nagyváradi kir. tszék 9,363/1904. p. sz. végzésével áttevén a B. F. és B. L, elleni bűnügyi iratokat, R. J. ügyvédet megbüntetni kérte azért, mert ez, mint a vádlott részére kirendelt védő, a végtárgyaláson meg nem jelent. Habár kétségtelenül áll is az, hogy panaszlott ügyvéd a kérdéses bűnügyben ki lett hivatalból rendelve védőül és ennek dacára mégis a végtárgyaláson nem jelent meg; mindazonáltal tekintettel arra, hogy panaszlott ügyvédnek a tárgyalásról történt elmaradása annak elhalasztását nem vonta maga után és hogy a vádlott bűnösségét beismervén, védőügyvédre szüksége sem volt: ezért panaszlott ügyvéd ezen mulasztása csak kisebb kötelességszegésnek lévén minősíthető, mint ilyent elintézés végett a választmányhoz áttenni s e helyütt a további eljárást beszüntetni kellett. A m. kir. Kúria (1906. ápr. 28-án 69/1906. fegy. sz. alatt) következő határozatot hozott: Az elsőbiróság határozatát a kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa indokainál fogva helybenhagyja. A kolozsvári királyi ítélőtábla teljes ülési értekezleti megállapodásai.*) Összegyűjtötte és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. 28. Az 1894: XXXI. t.-c. 77. §-ának a) pontján alapuló kérvény folytán hozandó végzés egyes bíróilag vagy ac 1898: X. t.-c. 1. §'-a értelmében hármas tanácsban hozandó-e meg} Az 1894: XXXI. t.-c. 77. §-ának a) pontján alapuló kérvény folytán kibocsátandó, az életközösség visszaállítása iránti felhívás egyes bíró által hozandó. 29. Ha a perre utasított fél, keresetét a kitűzött határidő alatt non adja be s a hagyatéki biróság, a hagyatéknak a perre utasított igényre való tekintet nélküli átadása s az osztály megtétele előtt (1894 : XVI. t.-c. 87. §.), az ügyiratokat, az osztálynak aperreutasitott igényre való tekintet nélkül leendő megejtése végett, a kir. közjegyzőnek újból kiadja: a kir. közjegyzőt az 1894: XVI. t.-c. 117. %-ban irt dij egészben, vagy részben megilleti-e} Az 1894 : XVI. t.-c. 120. §-ának első bekezdése értelmében, a kir. közjegyzőt, a bíróilag elismert örökösök ellenében, az 1894: XVI. t.-c. 117. §-ban meghatározott díjátalány, egy és ugyanazon hagyatéki ügyben csak egyszer és csak az ott meghatározott összegben illeti meg, tekintet nélkül arra, hogy a részleges (7(3. §.) vagy teljes perreutasitás (84. §.) meghozatala előtt a hagyatéknak bírósági meghagyás folytán foganatosított, több izben való tárgyalása (folytatólagos tárgyalás), vagy a perreutasitás után elrendelt póttárgyalása, avagy bármely irányú kiegészítő tárgyalása szükségszerű volt-e vagy nem. A kir. közjegyzőt azonban, a szükségtelen folytatólagos, pót-, vagy kiegészítő tárgyalás elrendelése által okozott munkatöbbletért az azt okozó bíróval szemben a kártérítési jog megilleti és ezt az 1871: VIII. t.-c. által szabályozott eljárás utján érvényesítheti. (Vonatkozással a 4,871—905/1. és 4,954—1905/1. számú ügyekre.) 30. Olyan állami adóra, illetékre nézve, amely arra az évre vonatkozik (abban lenne esedékes), amelyre költségvetési törvény nincs: a) lehet-e bekebelezést elrendelni} b) lehet-e előjegyzést engedni} Olyan állami adóra, illetékre nézve, amely arra az évre vonatkozik (abban lenne esedékes), amelyre költségvetési törvény nincs, sem bekebelezést rendelni, sem előjegyzést eno-edni nem lehet. 31. Olyan állami adóra, illetékre nézve, amely a költségvetési törvény nélküli évet megelőző időben már esedékessé vált, de bekebelezése abban az évben kéretik, amelyre költségvetési fórvény nincs: a) lehet-e bekebelezést rendelni} b) lehet-e előjegyzést engedni} Olyan állami adó-a, illetékre nézve, amely a költségvetési törvény nélküli évet megelőző időben már esedékessé vált, de bekebelezése az évben kéretik, amelyre költségvetési törvény nincs, bekebelezést elrendelni, vagy előjegyzést engedni nem lehet. 32. Olyan állami adót, illetéket, amely a költségvetési törvény nélküli évet megelőző időben már esedékessé vált, de sorozása abban as évben kéretik, amelyre költségvetési törvény nincs : a) lehet-e sorozni ? *) A megelőző közlemény az 5. számhoz csatolt mellékletben jelent meg.