A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 21. szám - A spanyol büntetőjogi irodalom fejlődése [6. r.]

A J A budapesti kir. Ítélőtábla : A kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. indokok: Biztositásjogi szempontból rendes gondosság mellett előre nem látott, tehát véletlen fisikai behatás tekintendő balesetnek, mely a biztosítottnak testi épségérc vagy egészségére kárt okozó eredményt idéz elő. A biztositásjogi baleset fogalmának ebből a meghatározásából ónként következik, hogy a biztosító testi épségére való káros eredményű olyan behatás, melyet egy harmadik személy erőszakos ütések által idéz elő, szintén balesetnek tekintendő, ha az a biztosítottal szemben véletlenségnek jelentkezik, vagyis ha a biztosított cselekményével okozati összefüggésben nincs, vagy a biztosított által az adott körülmények között rendes gondosság mellett előrelátható nem volt. A biztosított a kártérítés alapjául vett sérüléseit a per adatai szerint akként szenvedte, hogy R. S. őt egy bottal megverte s így a sérülések bekövetkeztének módja egymagában baleset fen forgását ki nem zárja. Mindamellett elutasítandó felperes keresetével, mert a biztositottat a kártérítés alapjául vett sérülés előidézésében vétkesség terheli, azon kárért pedig, melyet a biztosított saját hibájából idézett elő, alperes a kereskedelmi törvény 504. §-ának 3. pontja és az általános biztosítási feltételek 7. §-a szerint nem felelős. Peres felek előadása megegyez abban, hogy a biztosítottnak R. S. által történt megveretése annak folytán következett be, hogy R. S. saját feleségénél találta a biztositottat. Azt ugyan, hogy a biztosított ekkor R. S. nejével az alperes által vitatott és a házastársi hűség egyenes megszegésének célzatára valló helyzetben volt volna, a kir. ítélőtábla bebizonyitottnak nem találja. E részben ugyanis az alperes állítása mellett csak R. S. és R. S.-né vallomása szól, ez azonban bizonyítékul a tanuknak kétségtelenül fenforgó érdekeltsége folytán el nem fogadható, R. S.-né tanúvallomása még különösen megbizhatlansága folytán sem, mert ez a tanú éppen a lényeges ténykörülményekre nézve a büntető per folyamán és ebben a perben két ízben történt kihallgatása alkalmával teljesen ellentétes vallomást tett. F. A. biztosított azonban ugy a vizsgálóbíró előtt, mint a megtartott büntető főtárgyaláson határozottan beismerte, hogy R. S. részéről azért bántalmaztatott, mert a nevezett őt nejével összeölelkezve találta és hogy ő (biztosított) kezével az asszony mellét fogdosta. A biztosított beismerésével igazolt ez a tény pedig biztosított vétkességét egymagában is megállapítja, mert a iennforgott körülmények között rendes gondosság mellett előre lehetett látnia, hogy ezen jelenetnek a férj is tanuja lehet és e miatt jogosan felbőszülve, esetleg az ő bántalmazása utján megtorlást fog magának keresni annyival is inkább, mert felperesnek amaz állítása mellett, hogy tettenéretése R, S. és neje között a biztosított bántalmaztatása és megzsarolhatása céljából előre megbeszélt és kicsinált dolog volt, a büntető per adatai semmiféle bizonyítékot nem szolgáltattak s ilyennek egymagában az a körülmény sem fogadható el, hogy a biztosított R. S.-né hívására ment be a nevezett nőhöz, ez az utóbbi körülmény tehát bizonyítást és eldöntést nem igényel. Az elsőbiróság ítéletét tehát felebbezett részében — annak megjegyzésével, hogy alperes az ítélet ellen a miatt, hogy elévülési kifogása mellőztetett, felebbezéssel nem élt, az itt felhozott és a perköltséget illetően abban foglalt indokok alapján helyben kellett hagyni. A m. kir. Kúria : A másodbiróság Ítéletét a benne felhozott és elfogadott indokaiból helvbenhagyja. (1906. március 27-én, 782. sz.) Az alapszabályok nem tartalmaznak intézkedést az iránt, hogy a névre szóló részvények szabad forgalmát nagy mérvben akadályozó az az intézkedés, mely szerint a részvényeit eladni, illetve átruházni kivánó részvényes, köteles előbb ebbeli szándékát az igazgatóságnak bejelenteni és a részvényeit nála 30 napra letenni, a részvények szövegében kitüntetve legyen, ugy, hogy már a részvény megszerzésekor az átvevő a részvény átruházása feltételeiről minden kétséget kizáróan értesítve legyen. A szóban forgó intézkedés által a részvényeknek a K. T. 173. §-ában körülirt átruházása oly mérvben korlátoltatnék, hogy az által a forgalomra szánt papir ettől a minőségétől csaknem teljesen megfosztva lenne. A pancsovai kir. törvényszék (1905. évi szept. hó "21-én 6,769/905. P. sz. a.) felterjeszti a «Pancsovana« takarék- és hitelintézet részvénytársaság cégbejegyzési ügyét, melyben a pancsovai kir. törvényszék mint kereskedelmi bíróság 1905. szept. 21-én 6,769. sz. alatti végzése és a cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztosnak felfolyamodása iránti ügyében következő végzést hozott: Pancsovana takarék- és hitelintézet részvénytársaság alapszabályainak, valamint magyarul: Pancsovana takarék- és hitelintézet részvénytársaság; németül: Pancsovana Spar- und (reditanstalt Actiengesellschaft; románul: Pancsovana institut de economu ei credit societate pe actie ; szerbül : Pancsovana zardruga za slednyu i preduján Pernicsarsko drustva vezetendő cégének és az alább érintett tételeknek a kereskedelmi társas cégek jegyzékébe leendő bejegyeztetése elrendeltetik, s annak, valamint a szabályszerű közzétételnek foganatosítása a cégjegyzékvezetőnek meghagyatik. Ezen részvénytársaság 1905. évi január hó 26-án OG tartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett. Székhelye: Pancsova. A vállalat tárgya: A takarékossági hajlamot ébreszteni és a különböző osztályú polgároknak, különösen pedig a földmivelő népnek a szükséges hitelt nyújtani. Tartama: határozatlan. Alaptőkéje 50,000 K., meiy 500 drb. 100 K. névértékű részvényre van felosztva. A részvények névre szólanak. Az igazgatóság áll: legalább 3 és legfeljebb 9 igazgatósági tagból. A fenti közgyűlésen igazgatósági tagok lettek: P. D., PM., C. J., P. T. A cég együttesen jegyeztetik. A cég érvényességére szükséges az írott vagy nyomtatott cég mellé 2 igazgatósági tag, vagy egy igazgatósági tagnak és a közgyűlés által választott cégvezető névaláírása. .Minden a társaság nevében kiadandó hirdetmény, a Nagyszebenben megjelenő «Revista Economica» és a Lúgoson megjelenő <Prapelul» újságokban fog közhírré tétetni. A megtörtént bejegyzésről folyamodó 3 drb. címpéldánynak kiadása mellett azon megjegyzéssel értesíttetik, miszerint jövőben minden, ezen üzletükre vonatkozó aláírásokat a cégjegyzéssel azonos alakban teljesítsenek. Egyszersmind utasittatik, miszerint a hirlapiktatási dijat 4 K.-t ezen törvényszéki cégjegyzékvezetőnél 3 nap alatt fizesse le. A K. T. 155. §-a értelmében az alakuló közgyűlésen egy részvényes 10 szavazatnál többet nem gyakorolhat ; habár a bemutatott közgyűlési jegyzőkönyv szerint egyes részvényesek ezen rendelkezés ellenére több szavazatot gyakoroltak, de mivel a határozatok egyhangúlag hozattak, a kir. tszék a közgyűlés határozatainak megsemmissitésétől eltekint. Ugyanezen törvény 180. §-a értelmében a közgyűlés jegyzőkönyve az illetékes törvényszéknél haladéktalanul bemutatandó. Felhivatik az igazgatóság, hogy 8 nap alatt ide jelentse be, hogy az 1905, évi január hó 26-án tartott közgyűlés jegyzőkönyvét miért mutatta be csak 1905. évi szept. 11-én. Az alapszabályokra: Ezen alapszabályok a pancsovai törvényszéknél, a kereskedelmi társas cégek jegyzékének Pancsovana takarék- és hitelintézet részvénytársaság alapszabályainak, valamint magyarul: Pancsovana takarék és hitelintézet részvénytársaság, németül: Pancsovana Spar- und Creditanstalt Actiengesellschaft, románul: Pancsovana institut de economu ei credit societate pe actie, szerbül: Pancsovana zardruga za slednyu i preduján Pernicsarsko drustva céggel együtt bejegyeztettek. A temesvári kir. ítélőtábla (1905. december 4-én 3,971/905. P. sz. alatt) következő végzést hozott: A kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos felfolyamodásának helyt ád és az elsőbiróságot utasítja, mikép a részvénytársaságot az alapszabályok 11. §-ában foglalt eme határozmányának kitörlésére utasítja, mely szerint a részvényeit eladni, illetve átruházni kivánó részvényes, köteles előbb ebbeli szándékát az igazgatóságnak bejelenteni, és részvényeit nála 30 napra letenni; mert az alapszabályok nem tartalmaznak intézkedést az iránt, hogy a névre szóló részvények szabad forgalmát nagy mérvben akadályozó ez az intézkedés a részvények szövegében kitüntetve legyen, ugy, hogy már a részvény megszerzésekor az átvevő a részvény átruházása feltételeiről minden kétséget kizáróan értesítve legyen, és mert a szóban forgó intézkedés által a részvényeknek a K. T. 173. i?-aiban körülirt átruházása oly mérvben korlátoltatnék, hogy azáltal a forgalomra szánt papir ettől a minőségétől csaknem teljesen megfosztva lenne. A m. kir. Kúria (1900. évi március hó 23-án 248/906. V. sz. alatt) következő végzést hozott: A másodbiróság végzése az abban felhozott indokok alapján helybenhagyatik. Bűnügyekben. Az a körülmény, hogy a kir. Ítélőtábla a felebbviteli főtárgyalást, a vádlott jelenléte nélkül tartotta meg és az ennek folytán hozott ítéletével a vádlottat, a vétkes bukás vétsége helyett a vádbeli büntetendő cselekménynek más minősítése mellett a csalárd bukás bűntettében mondotta ki bűnösnek, a Bp. 384. §-ának b) pontjában meghatározott semmisségi okot nem állapítja meg. A m. kir. Kúria (1906. május 3-án 4,639/1906. B. sz. a.) csalárd bukás büntette miatt vádolt M. M. Vilmos elleni bűnügyben) következő végzést hozott: A semmisségi panasz elutasittatik. Indokok: A vádlottnak a felebbviteli főtárgyaláson való jelenléte, a Bp. 423. §-a 4. és 5. bekezdésének összefüggő rendelkezéséhez képest csak akkor kötelező, ha a kir. it. tábla a kir. törvényszéknek felmentő Ítéletét vizsgálja felül és ugy találja, hogy a felmentő Ítélet a vádlott terhére meg volna változtatandó ; minthogy azonban a jelen esetben a kir. törvényszék a vádlottat a vétkes bukás vétségében bűnösnek mondotta ki, s ekként büntető ítéletet hozott: Az a körülmény, hogy a kir. ítélőtábla a felebbviteli főtárgyalást a vádlott jelenléte nélkül tartotta meg és az ennek folytán hozott ítéletével a vádlottat, a vétkes bukás vétsége helyett a vádbeli büntetendő cselekménynek más minősítése mellett a csalárd bukás bűntettében mondotta ki bűnösnek, a Bp. 384. £-ának b) pontjában meghatározott semmisségi okot nem állapítja meg. Ami pedig a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjára fektetett semmisségi panaszt illeti, ez szintén alaptalannak találtatott, mert a kir. ítélőtábla által megállapított tényállás és ítéletének helyes jogi indoklása szerint, a vád alapjául szolgáló tett, a Btk. 414. S-ának 3. pontjába ütköző csalárd bukás tényálladékát kimeríti. Ezekhez