A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 19. szám - Angol parlamenti küzdelmek. Korképek. Irta: Stiller Mór. Budapest, 1906 [Könyvismertetés] [2. r.]

76 A JOG ügynökével a vételkor létrejött megállapodás szerint Singer feliratú varrógépnek kellett lennie, az a varrógép azonban, amelyet alperesnek szállított a felperes, a G. M. szakértő véleménye szerint Singer-rendszerü hajócskával ellátott Adria feliratú varrógép. Megállapítja ennélfogva a kir. ítélőtábla, hogy a felperes a jelenleg alperes birtokában levő varrógép szállításával a szerződésileg kikötött ellenértéket nem szállitottas más varrógépet pedig annak dacára sem szállított a felperes, hogy a valódinak elismert 2 • . levelében az alperes kívánságának megfelelő más. nevezetesen Singer feliratú gép szállítását ígérte: Felperesnek a l izonyitásfelvétel eredménye, de a 2 '/< alatti tartalma szerint is azon a kötelezettségen nem változtat az, hogy az alperes a 2'/. alattiban hozzáintézett ama felszólításra, hogy amennyiben a Singer feliratú géphez ragaszkodik, erről a felperest értesítse, nem válaszolt, mert a 2 •/• alatti tartalmából megállapítható, hogy az alperes eziránt kívánságát már és pedig mindjárt a kifogásolt gép szállítása után közölte a felperessel. A P. P. vallomása alapján az is megállapítható, hogy az alperesnek a 2 • . alatti keletkezése előtt kifejezett kívánsága szerződé' ses alappal birt s ez alaphoz a 2 -/.alattira, nevezett tanú állítása szerint 1903. szeptember 1-én kelt s tartalmilag nem kifogásolt levelében is ragaszkodott. A felperesnek abban az állításában, hogy ez a levele az alperesnek 1903. szeptember 14-én kelt, a keltezés idejére vonatkozó alperesi állítás megtagadása foglaltatik ugyan, a felperes azonban a levelet fel nem matatván az alperes állítása tartandó valónak és pedig azért is, mert a felperes is elismerte, hogy azt az alperes az első 50 kor. részlet elküldése előtt irta, ezt a részletet pedig az alperes a felperes beismerése szerint is (C. a.) 1903. máj. 8-án küldte. Az sem változtat a felperes kötelezettségén, hogy a 2 •/• alattiban az alperestől az ócska gép beküldését kívánta s az alperes azt nem küldte be, mert a felperes, aki már 100 K-ról váltót kapott az alperestől, a maga részéről még mitsem teljesített. De a felperesnek Singer feliratú gép szállításába vállalt kötelezettséget az sem szüntette meg, hogy a váltóra, és pedig az 1903. febr. 2-án kelt levél vétele után, vagyis 1903. máj. 8-án 50 K.-t küldött, mivel ebben a cselekményében szerződéses jogáról való lemondás nem nyilvánult, mivel a szerződésszerű gépet a 2 '/. állatira vezetett levélben is követelte, s a kereseti váltót nem ekkor s nem is annak keletkezésekor vagyis 1903. máj. 3-án, hanem még 1903. febr.-ban, a vételnek a felperes ügynökével megkötésekor kitöltetlenül adta fedezetként a felperesnek. A kifogás elévülését vitató érvelése pedig alaptalan, mert a 2 •'. alattiból nyilvánvaló, hogy az alperes a szerződésen alapuló kifogását a gép átvétele és megvizsgálása után azonnal megtette és a felperessel közölte, aki a szerződésszerű gépet szállítani magát kötelezte, de a tényállás szerint azt nem szállította, és következésképen a váltónak még hátralékos értékét sem követelheti. — A felperes mint pervesztes a ptr- és a sikeres felebbezési költségének viselésére az 1868 :LIV. t.-c. 251. §-a értelmében köteleztetett. A m. kir. Kúria (1906. febr. 20-án 430. sz. alatt) következőleg itélt: A másodbiróság ítélete megváltoztattatik és az első bíróság ítélete hagyatik helyben azzal a hozzáadással, hogy alperes 14 kor. 80 f. felebbezési költséget is tartozik felperesnek 3 nap és végrehajtás terhe mellett fizetni. Indokok: Habár az állandó jeggyakorlat szerint oly esetben, midőn a váltó ellenértékét valamely a váltó kiállítása után szolgáltatandó tárgy képezi, a váltóadós kifogásával szemben a hiteitező tartozik azt bizonyítani, hogy a kikötött ellenértéket kiszolgáltatta és habár a fenforgó esetben nem vitás, hogy a váltó ellenértékét, egy felperes által küldendő varrógép, még pedig P. P. tanú vallomása, de a felperes részéről a felebbezéshez 2. XB. alatt csatolt megrendelő lap tartalma szerint is egy Singer feliratú varrógép képezte, habár végül felperesnek a 2. 7. alatti levélben foglalt beismerése szerint az alperesnek megküldött gép nem volt Singer feliratú; mindamellett a másodbiróság ítéletének alperest marasztaló rendelkezése azért hagyatott helyben, me't az 1903. évi okt. 24-én jegyzőkönyvbe iktatott válasziratban foglalt azt a tényállítást, hogy alperes a neki megküldött varrógépet 1903. évi jan. 25-ike óta vagyis 9 hónap óta használja, alperes viszonválaszában nem tagadta, tehát a prts. 159. §-a értelmében beismerte, minélfogva alperes olyannak veendő, mint, mint aki a kapott gép rendelkezésrebocsátásától önként elállott és a gépet dacára annak, hogy az nem volt szerződésszerű, megtartotta, miből következik, hogy a kérdésben forgó gépnek hátralékos vételárát felperes a kereseti váltó alapján jogosan követeli. A per-és felebbezési költséget alperes a prts. 251. S-a alapján pervesztességénél fogva tartozik felperesnek megtéríteni. Bűnügyekben. Valamely büntető cselekmény feljelentése a csendörségnél akkor is joghatályos indítvány, ha vádlott megbüntetése külön nem is kéretett. A kir. Kúria (1906 január 18-án, 618. sz.) Mindkét vádlottnak s közvédőnek semmisségi panasza folytán: P. Angelika vádlottnak és védőjének, valamint e vádlott érdekében a közvédőnek bejelentett semmisségi panasza visszautasittatik S. (Lenka) Ilona vádlottnak és ennek érdekében a közvédőnek bejelentett semmisségi panasza pedig elutasittatik. Indokok: S. Lenka Ilona vádlott és a közvédő a B. P. 385. §-ának h c) pontja alapján jelentettek be semmisségi panaszt abból az okból, mert a bűnvádi eljárás ^ megindithatását kizáró ok forog fenn, a mennyiben a sértett fél az indítványát elkésve terjesztette elő. Ez a panasz azonban nem alapos. Tekintve ugyanis, hogy a Tábla való tényként állapította meg, illetve fogadta el, hogy M. Szima sértett fél a lopás elkövetése után nyomban megjelent az óbecsei rendőrségnél, s ott azt a panaszt tette, hogy S. Lenka, az ő cselédje tőle 1,530 koronát ellopot és megszökött; tekintve, hogy e feljelentés elfogadására illetékes hatóságnál vagy közegnél tett és bűncselekmény tényálladékát magában foglaló panasz, különösen, ha abban a személy is kifejezetten megnevezve van, magában foglalja azt a kívánságot is, hogy a feljelentett ellen a bűnvádi eljárás folyamatba tétessék : nem lehet kétség az iránt, hogy a sértett a törvényes határidőben terjesztette elő indítványát a szolgálatában állott S. Lenka vádlott megbüntetése iránt A. B. P. 385. §-ának 1. c) pontjára fektetett panasz tehát mint alaptalan, a B P. 437. §-ának 4. bekezdéséhez képest elutasítandó volt. Az esküdtek érdekeltsége cimén kért biróküldési tilalom. A kir. Kúria (1906. évi január hó 31-én 11,268. sz.) K. Kálmán vádlott részéről előterjesztett biróküldési kérésre : A biróküldési kérés elutasittatik. Indokok.- K. Kálmán terhelt kihallgatása rendjén az eljárásra illetékes temesvári esküdtbíróság helyett, érdekeltségénél fogva, hasonló hatáskörű, más sajtóbiróság kiküldetését kén, nyilván azon okból, mert a fenforgó büntetőügyben, mint sértettek, ottani esküdtek szerepelnek s ezen körülmény az ítélkezésre hivatott esküdteket elfogultakká teszi akként, hogy azoktól részrehajlatlan eljárás és határozat nem várható. A fenti körülmény azonban a B. P. 29. §-ának 2. pontjában foglalt biróküldési ok megállapítására nem alkalmas, mert a sértettként szereplő esküdtek az ügy elintézéséből a B. P. 64. íj-ának 1. pontja értelmében ki vannak zárva. A többi esküdtekről, a kiknek pártatlan és független eljárása a törvény megfelelő intézkedésével kellően biztosítva van, nem jogosult ama feltevés, hogy pusztán azért, mivel a sértettek szintén esküdtek voltak, ez őket elfogultakká tenné s különben is a B. P. 344. §-ában biztosított visszavetési jog kellő alkalmat nyújt terheltnek arra, hogy egyes esküdtekkel szemben fenforgó aggályait érvényesíthesse. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A soproni tszéknél Szekeres Miksa sopronszili kereskedő ellen, bej. jun. 30, fsz. jul. 23, csb. Thirring Béla, tg. Herbszt Lajos dr. — Az eperjesi tszéknél Bergmann Henrik helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 16, fsz. jun. 2ö, csb. Ujházy Árpád, tg. Rosenberg Teofíl dr. — A debreceni tszéknél Jungreisz Mari helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 4, fsz. jun. 13, csb. Hegedűs István, tg, Kemény Viktor dr. — A pestvidéki tszéknél Reich Samu volt rákospalotai kereskedő hagyatéka ellen, bej. jun. ö, fsz. jun. 18, csb. Endler Miklós dr., tg. Kohn Jakab dr. — A nagykanizsai tszéknél Eichner és Mattersdorfer helybeli cég ellen, bej. jun. 1, fsz. jun. 18, csb. Neusiedler Antal dr., tg Schwarz Adolf dr — A budapesti keresk. és váltótszéknél Kurtz Sándor helybeli kereskedő hagyatéka ellen, bej. jun. 5, fsz. jul. :-}, csb. Stájer Gyula, tg. Kun Tibor dr. — A l- assai tszéknél Schwartz Leopold abaujszántói cég ellen, bej. jun. 23, fsz. jul. 5, csb. Dubay József, tg. Stessel Szilárd dr. — A szatmárnémeti tszéknél Gerhardt Sándor nagysomkuti kereskedő ellen, bej. jun 18, fsz. jul. 5, csb. Horváth Benő dr., tg. Olsavszky Gyula dr. — A szekszárdi tszéknél Rotter Simon és fiai dunaföldvári cég ellen, bej. jul. 6, fsz. aug. 4, csb. Sonnevend Frigyes dr., tg. Szászy Endre dr. — A fehértemplomi tszéknél Dappler Hedvig bavanistei kereskedő ellen, bej. jun. 12, fsz. jun 23. csb. Ludvig Rezső, tg. Lekics Illés dr. Pályázatok: A kolozsvári tszéknél albirói áll. máj 20 (105j. — A karcagi jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 23 (107). — A fehértemplomi ügyészségnél kir. alügyészi áll. máj. 23 (107). — A szobránci jbiróságnál albirói áll. máj 23 (107). — A komáromi ügyészségnél ügyészi áll. máj. 23 (107). — A kőrösbányai jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 24 (108). — A besztercei ügyészségnél ügyészi áll. máj. 2J (109). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Déva Sch. Zs. dr. Philipp-Makray érk. 9,181/905. sz. a. ea. Hanak n. e. — Stern—Preisich (803/905 v. ea. Vérh.) máj 8 hh — Gyöngyös B. J. dr. Ferentsik - Ferentsik (1,798/905'. máj. 9. rhh. rmv. — Jászapáti V. S. dr. Lrnszt-Jászalsószentgyörgyi tp. érk 5,026/906. f£.-a„f-a- Tahy n' e- ~~ Kiskunfélegyháza Sz. Á. dr. Marton-Kónya (76o/90o v. ea Avedik) máj. 8 hh. - Somorja P. K. dr. PollákManoschek érk. 2,863/905 sz. a. ea. Polgár n. e. - Mikóczy-Lelkes érk. 4,3o0/90ö. sz. a. ea. Forster n. e. - Bognár-Olgyai érk. 4,351/905 sz. a. ea Kársa, n. e. — Alapi-Török érk. 5,294 905 sz. a. ea, Jantsik, n. e. - Szekszárd S. L. dr. Hilz-Kiefer érk. 8,6*9/905. sz. a. ea. íorster. n. e. ' °UXM n*»ZV*ir»T««»«JÁO NrOMOÁJA DU04PMTEX.