A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 18. szám - A spanyol büntetőjogi irodalom fejlődése [4. r.] - Angol parlamenti küzdelmek. Korképek. Irta: Stiller Mór. Budapest, 1906 [Könyvismertetés] [1. r.]

72 A JOG bűnügyi iratokból és az ítéleti indokolásból, hogy a hamisítás elkövetése tekintetében a vádlottnak beismerésén és L. F.-nek vallomásán kivül egyéb közvetlen bizonyíték nem állott rendelkezésére a büntető bíróságnak, de P. J., S. G., N. M. és R. D. tanuknak már a polgári perben megtett tanúvallomásai ezekkel s kivált pedig L. F.-nek eló'adásával ellentétesek lévén, s a vádlottnak nembünőssége mellett, illetve a vitás aláírásnak valódisága mellett szólván; szükségképp belé kellett bocsátkozni a büntető bíróságnak annak a méltatásába, hogy az imént emiitett tanuknak vallomása alkalmas-e meggyőződés keltésére vagy sem r Az ítéleti indokolás szerint pedig ki is terjeszkedett erre a büntetőbíróság, s nemleges meggyőződésre jutása eredményekép állapította meg azt, hogy a leszámítolás L. F.-nek tudta és beleegyezése nélkül történt. Ezzel szemben tehát az J874. évi XVI. t.-c. 7. §-a értelmében nem állapithatók meg az emiitett tanuknak vallomásai alapján a felperes által felhozott és fentebb kiemelt megtévesztési tények az alperessel szemben, s nem is vonható le tehát a felperes által levonni kivánt azon következmény, mely szerint L. F alperest a megtévesztő nyilatkozatai alapján terhelné a váltókötelezettség. Az alapperbeli határozatoknak a perköltségekre vonatkozó részét is hatályon kivül helyezni, és az alapperbeli perköltségeket kölcsönösen megszüntetni azért kellett, mert az 1808. évi LIV. t.-c. 251. §-a értelmében a pernek azon sajátos körülményei folytán, hogy egy bűncselekménynek (váltóhamisításnak) elkövetése szolgált okul, lényegileg az alapper s ennek költségei felmerülésére, a perköltségek megszüntetése találtatott helyén lévőnek. A jelen ujitott pernek költségeiben azonban az 1868. évi LIV. t.-c. 251. §-a alapján a pervesztes felperesi cég volt elmarasztalandó, még pedig azért is, meri az ujitott per jegyzőkönyvi tárgyalásának megkezdése előtt általa tettnek állított azon egyezségi ajánlat, mely szerint csupán szerzett végrehajtási jogáról fogna lemondani, s az ujitó alperes ingatlanát a végrehajtási zálogjogtól mentesíteni, de az alapperbeli határozatok hatályukban tartassanak fenn, s a perköltségek szüntettessenek meg, még ha ez valónak volna is elfogadható az ujjitó alperes tagadásával szemben, nem merítette ki azt, amire az ujitó alperesnek a fönti Ítéleti rendelkezés szerint jogos igénye van és nem tette szükségtelenné a pernek tárgyalását. A képviseleti dijak és kiadások az 18*58. évi LIV. t.-c. 252. §-a alapján voltak megállapitandók. A szegedi kir. ítélőtábla (1904 december 14-én 5,744. P. sz. a.) következő ítéletet Iwzott ; Az elsőbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok. Az elsőbiróság ítéletét azon indokának mellőzésével, mely szerint az 1881/59. t.-c. 69. §. 2-ik pontja alapján adatik hely a perujitási kérelemnek, egyéb indokai alapján és még azért kellett helybenhagyni; mert tekintettel az elsőbiróság Ítéletének a kir. itélőtábta által is helyesnek elfogadott vonatkozó tény megállapítására az 1881/59. t.-c. 69. §-a 3. pontja alapján van helye a perújítás megengedésének. A m. kir. Kúria (1906 február hó 21-én 75. P. sz. a.) következő ítéletet hozott: Mindakét alsóbiróság ítéletének az alapperbeli költséget tárgyazó, egyedül felebbezett része megváltoztattatik és felperes köteleztetik, hogy alperesnek 46 K. 60 f. alapperbeli per- és felebbezési, valamint az ujitott perbeli 17 K. 30 f.-ben már megállapított és a mostani felebbezésért ujitó alperesi ügyvéd részére saját fele irányában ezennel 14 K. 10 f.-ben megállapított dijat és költséget is 3 nap alatt, végrehajtás terhe mellett fizessen. Indokok: Az ujitott per során alperes forgatói aláírásának hamis volta bebizonyíttatván és felperes ennek következtében alapperbeli keresetével elutasittatván, az alapperbeli költséget alperesnek a ptrdts. 251. §-a értelmében és azért is megtéríteni köteles; mert nem alperesen mult, hogy a váltó hamis volta már az alapperben ki nem derült. Bűnügyekben. Kereset beadása előtt történt vagyonátruházás nem meriti ki a Btk. 386. §-ában körülirt esalás tényálladékát. A m. kir. Kúria (1905. december 28-án, 11,210. sz ) A pótmagánvádló semmisségi panasza folytán: A semmisségi panasz elutasittatik. Indokok: A tábla ítélete ellen H. József dr. pótmagánvádló írásban a B. P. 385. §-ának 1. a) pontja alapján azért jelentett be semmisségi panaszt, mert a törvényszék áital megállapított tényekből vádlott csalási szándéka nyilvánvalóan következtethető, annál is inkább, mert ha a vagyonátruházás idején e követelés érvényesítve nem is volt, azért a követelés valódi és jogos volta kétségtelen, de meg vádlott különben is kötelezettségét külön okiratban ismerte el s vádlott egész eljárásából nyilvánvalóan az következik, hogy hitegetésével csak haladékot akart elérni, amelyidő alatt vagyonát elidegenítheti és az ő követelését behajthatatlanná teszi. A kifejtett tényállás szerint pedig a vádlott eljárása a panaszlott bűncselekmény tényálladékát egészen kimeríti. Minthogy azonban a Kúria a B. P. 437. §-ának 1. bekezdése szerint köteles határozatát a tábla által valóknak elfogadott tényekre alapítani; minthogy a tábla egyfelől valóknak fogadta el ugyan azokat a tényeket, hogy a vádlott H. József dr. sértettnek 100 kor. felüli összeggel adósa volt és ennek megfizetésére 1902. július 1-én PA1XA8 RÉ8ZVÉNVTÁJ magát kötelezte s hogy a vádlott 1903. június 28-án kelt szerződéssel ingatlanát, házát 1600 korona értékben eladta, de másfelől valónak fogadta el azt a tényt is, hogy H. József dr. sértett követelésének a behajtására a sommás pert csak 1903. július 8-án indította meg, tehát akkor, midőn a ház el volt adva; s minthogy a B. T. K. 386. §-ában meghatározott csalásnak lényeges alkotó elemét az képezi, hogy az adós által a vagyonához tartozó értéktárgy a bekövetkező hatósági végrehajtás előtt idegenittessék el, kereset beadása előtt pedig a vádlottat fenyegető hatósági végrehajtásról szó sem lehetvén, a tábla a büntető' törvénynek megfelelő rendelkezését nem alkalmazta tévesen, amidőn a jelzett tényálladéki ismérv hiányában a vádlott terhére a panaszlott bűncselekmény tényálladékát nem állapítja meg: ezeknél fogva a semmisségi panasz mint alaptalan, a Bp. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében elutasítandó volt. Kivonat a Budapesti Közlöny-böi Csődök: A dési tszéknél Esztegár Mózsi szamosujvári lakos ellen, bej. jul. 10, fsz. aug. 17, csb. Ákontz János dr, tg. László Márton dr. — A dési tszéknél Esztegár Gerő szamosujvári kereskedő ellen, bej. jul. 10. fsz. aug. 17, csb. Akontz János dr., tg. László Márton dr. — A marosvásárhelyi tszéknél Nuridsány János helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 20, fsz. jul. 20, csb. Gallé Jenő dr., tg. Szász Albert dr. — A gyulai tszéknél ifj. Klein Henrik öcsödi kereskedő ellen, bej. jun. 2i, fsz. jul. 9. csb. Madarász Kálmán dr., tg. Oláh Antal dr. — A kaposvári tszéknél Mayer Gyula gyekényesi kereskedő ellen, bej. jun. 10, fsz. jun. 19, csb. Galamb Zoltán, tg. Goklberger Ödön dr. — A/ egri tszéknél Stern Dávid tiszanánai kereskedő ellen, bej. jun. 28, fsz jul. 27, csb. Bitskey Andor, tg. Buday Pál dr. — Az újvidéki tszéknél Gyorgyevits Mihály óbecsei kereskedő ellen. bej. jun. 9, fsz. jun 19, csb. Sántha Ármin, tg. Galambos Pál dr. Pályázatok: A debreceni ügyészségnél ügyészi áll. máj. 17 (102) — A kézdivásárhelyi tszéknél birói áll. máj. 17 (102) — A budapesti keresk. és váltótszéknél aljegyzői áll. máj. 18 (103) Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Békés J. K. Varga-Trudel (8,678/906. ea. Pecháta) ápr 27 hh. — Dárda B. L. dr. Pietlovác—Rádics érk. 9,675/905. sz. a. ea. Vörösmarty, n. e. — Déva Sch. Zs. dr. Dévai tp.—Preisich (780/905., ea. Végh) máj. 1. rhh. rmv. — Piringer - Piringer (9090/9Q5., ea. Zsembery) ápr. 19. hh. — Gyöngyös P. S. dr. Tóth —Molnár (9,162/904, ea. Avedik) ápr. 26. hh. — Kiskunfélegyháza B. L. dr. Dobos-Sonnenfeld (66/90a. ea. Kovács Béla) jan. HL hh. - Léva N. J. dr Solymosi—Klein (220/905.. ea. Wettstein) márc. 8. hh. — Makó K. P. dr. Vincze - Farkas érk. 4,523/905. sz a. ea. Somogyi, n. e. — Baróczi—Papos érk. 775/90t;. sz. a. ea. Szász, n. e. — Szani - Patkós érk. 2,r)96'906. sz. a ea. Vitt, n. e. — Medgyes S. J. dr. Jahrmann — Baisilla i566'905, ea. Végh János) márc. 14. hh. — Mezőtúr Sz. P. Békésszentandrási tp. — Czebe (568/905, ea. Ludvig) márc. 1 hh. — Kovács — Kovács (131/905, ea. Lábán) máj. 2 rmv. — Miskolc H. G. dr. Miklós—Szabó (10,397/904, ea. Lallosevits) ápr. 27. rhh. rmv. — Miklós —Szabó (2,141/905. ea. Illy) ápr. 27 hh. Nagykanizsa F. A. Talabér —Talabér érk. 4,265/906. p. sz. a. ea. Ádám' n. e. — Pécs M. J. dr. Stengel—Neid érk. 104/906. sz. a. ea. Töttössy, n. e. — Átal —Póka érk. 2,733/906. sz. a. ea. Oroszy, n. e. — Temesvár U. M. Dragan—Dragan (7,888/904. ea. Sárói Szabó) máj. 2 rhh. rmv. Tótul és németül tudó, teljesen gyakorlott ügyvédjelölt kerestetik. Cim a kiadóhivatalban. Ügyvédjelölt, aki különösen telekkönyvi ügyekben jártassággal bir s a német, esetleg a szerb nyelvet érti, vidéki irodában azonnal alkalmazást talál. Fizetés havi 120 —Í40 kor. és a kiküldési dijak. Közjegyzöjelölt ügyvédi vizsgával közjegyzői irodában alkalmazást keres. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsau jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Egyévi gyakorlattal biró ügyvédjelölt, dr. juris, május elsejétől ügyvédi irodában állandó alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. __V., Rudo'f rakpart 3. NYOMDÁJA BUDAPEflT _