A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 18. szám - A bolti áron alul való eladás mint jogellenes cselekmény [2. r.]

142 A JOG nélkül is magától értetődő dolog, hogy alperes a füzeteket csakis ily módon szerezhette be. Legalább is a dolus eventualisnak egy neme esik alperes terhére, kiváltkép ama levél vétele után, melyet felperes 1904. nov. 1-én képviselője utján hozzá intézett és melyben hason módon, mint a jelen keresettel, az Univ.-Bibl.-nak bolti áron alul való eladásának abbanhagyására felhívta. Hz a levél a tárgyaláson bemutattatott. c) Felperes ragaszkodik ahhoz, hogy alperes viselkedése a jó erkölcsökbe ütközik. Itt is hivatkozik a judicaturára, különösen a Reichsgericht döntvényeire. Kifejti, hogy az üzleti verseny céljainak szolgáló kivételes árak alkalmazása a jó erkölcsökbe ütközik és hogy alperes a tisztességes könyvárusi forgalomról divó nézeteket durván megsérti. Ezt esetleg könyvárusi körökből behívandó szakértőkkel kész igazolni. Ha alperes oly munkákat, melyek szabott bolti ára 20 fillér és melyek olcsóbban semmi sortiment-könyvkereskedésben nem kaphatók — 15 fillérért árusítja, ugy ebben közfelfogás szerint a közönséggel szemben való kótyavetye rejlik. A kiadó és sortimentkönyvárus közt szerzüdésileg szabályozott visszony itt figyelembe nem jöhet. Nem mondható ugyan egymagában rosszhiszeműnek, hogy alperes olcsóbban árusít, mint azt a sortiment-könyvárusok tehetik és akarják. Rosszhiszeművé válik azonban a viselkedése azáltal, hogy a füzeteket tisztességtelen módon beszerzi és birtokukba szerződésszegő sortiment-könyvárusok utján a kiadó akarata ellenérc jut — és ez által azon helyzetbe jut, hogy azokat a jóhiszemű sortiment-könyvárusnál olcsóbban eladhatja. A kereset tehát az áptk. 826. i?_a alapján jogosultnak tekintendő. 2. A kereset azonban akkor is teljesen indokolt, ha a szerzői jog megsértésére alapittatik Ennek igazolására felperes öt az Univ.-Bibi.-ben megjelent füzetet mutat be, valamint ezen füzeteknek alperes üzletéből való vételét igazoló többrendü pénztári szelvényt (Verkaufs-Abschnitte). Felperes azt állítja, hogy a) ezen füzetek általa megbízott személyek által 1905. jun. havában alperestől egyenkint 15 fillér árban beszereztettek; a) felperest ezen művek tekintetében a kizárólagos kiadási jog illeti; a szerzőkkel kötött szerződések esetleg bemutathatok. Az a) és b) alattiakat tanukkal igazolja. Alperes a bemutatottakon kjjyül még más müveket is árusított, melyekről szintén tudta, hogy felperes ezekre kizárólagos tulajdonjogot szerzett. Ezen árura is megkínálja alperest az esküvel. Álláspontja támogatására hivatkozik felperes a frankfurti orsz. törvényszéknek egy ítéletére, mely az iratok mellett elfekszik. B) Alperes tagadja a felperes által felhozottakat és ismétli az elsőfokú bíróságnál előterjesztetteket. Nem tagadja csupán az Univ.-Bibl. egyes füzeteinek 15 f. árban való eladását és az 190-4. nov. 1-én küldött felperesi levél átvételét. 1. A szándékos és a jó erkölcsökbe ütköző kárositási indokkal szemben tagadja a) hogy felperesnek az Univ.-Bibl. füzeteinek az áruházban való árusításával kára származnék. E tekintetben, valamint b) a kárositási szándék visszautasításában az orsz. törvényszék álláspontjára helyezkedik. c) Külölönösen pedig visszautasítja azon vádat, hogy viselkedése a jó erkölcsökbe ütköznék. Utal arra, hogy az Univ.-Bibl. füzeteiből meglévő készlet nem szükségképp csak a felperes által feltételezett uton volt beszerezhető, hanem csődökből, alkalmi eladásokból és többefféléből is származhatik. De a felperes által vitatott szerzésmódban sem rejlik semmi üzletileg kifogásolható és azért az erre a szerzési módra kinált esküt lényegtelennek tekinti. A felperes által faktúráira nyomtatott fönntartás: «azon határozott feltétel mellett, hogy ebből áruházaknak vagy bazároknak nem szállítható* — csak egy kötelezettséget, nem szülő utasításnak tekinthető. Azt harmadik személylyel szemben hatályosnak nyiivánitani, — azonos volna avval, hogy e feltétel a törvény szándékával ellentétben : dologivá (dinglich) válnék. Másfelől felperesnek azon törekvése, hogy a kiadótól a sortiment-könyvárusnak szállított és a sortimenter által a közönségnek eladott könyvek közt fennforgó árkülönbözet állandóan fenntartassék és kötelezőnek nyilváníttassák, — nem tekinthető erkölcsösnek, az ellencselekvés pedig nem erkölcstelennek. A sortiment-könyvárus nem követelheti, hogy a közönség rovására a beszerzési ár után közel 100%-nyi hasznot húzhasson. Á könyvek árának leszállítása tág körök művelődési szükségletét előmozdítja. Az újonnan megindult tanári mozgalom is mutatja, hogy a könyvárusi ármegszabás nem igényelheti a törvény és judikatura feltétlen támogatását. Végül utal arra is, hogy felperes az Univ.Bibl. vállalatnak megindításával, alapjában véve semmi mást nem cselekedett, mint amit most alperes cselekszik az olcsóbb áron való eladással és hogy akkor felperessel szemben is sok tiltakozás és ellenségeskedés nyilvánult. Alig hihető, hogy felperes ezen akkori hangulatnyilvánitásokat az ő rosszhiszemű vagy erkölcsellenes üzletkezelése elleni küzdelemnek fogja jelezni akarni. Alperesre bizandó, hogy ármérséklésekkel magán segítsen. 2. Szerzői jog védelme felperest nem illeti meg. Az eziránt kinált eskü is lényegtelen. indokok : Az elsőbiróságilag elutasított felperesi keresetnek hely volt adandó, mert kérelme az áptk. 826. §-ából jogilag alaposnak találtatott. I. A kereseti igényt támogató tisztességtelen szándékos károsítás indokának elbírálásánál (áptk. 826. §.) a felebhviteli bíróság nem oszthatja az országos törvényszék felfogását. Ellenkezőleg az áptk. 826. í?-ának alapfeltételeit a mulasztásból eredő igény (Unterlassungsanspruch) tekintetében mind fennforgóknak találja. 1. Mellőzendő ugyanazon felperesi érvelés, hogy a 826. §. alkalomadtán módot nyújtana neki, hogy az egy harmadiknak és esetleg csak annak és nem a felperesnek okozott kár miatt a károsító ellen igényeket támaszthasson. Az ily nézettel ellenkezik a törvénynek ugy célja, mint szószerinti szövege, mely azt követeli, hogy «másnak» kár okoztassék és rendeli, hogy a károsító ennek a «másiknak» a kárát megtérítse. A törvény nyelvhasználata (Sprachgebrauch) alapján, mely aszerint, amint kettő vagy többen vannak érdekelve, «másokról» és ^harmadikról* szól (így áptk. 122. §. 1. bek., 123. í?. 2. bek., 167. §. 1. bek., 171. §. l.bek., 172., 173., 174., 179., 181.. 182., 183., 68., 109., 110., 267., 208. §. 3. bek. és sok más helyen), nem szenved kétséget, hogy az igény csak valamely a felperesnek okozott kárra alapitható. Ily kár a jelen esetben nem forog fenn. Annak a vizsgálatánál, vajjoa felperes alperes viselkedése által kdrosittatott-e, — csatlakozással főleg a már többször a Reichsgericht döntvényeiben kifejtett indokokhoz, — abból kellett kiindulni, hogy az áptk. 826. §-ának az a célja, hogy «a forgalmi életnek illoyalis károsítását hatályosan ellensúlyozza. Továbbá, hogy nem döntő itt a sértett joganyagnak (Rechtgutes) természete, hanem hogy a csupán tényleges keresményi kilátásnak a hátrányoltatása is (die Beeintraechtigung einer blos tatsaechlichen Erwerbsaussicht) mint p. o. a vevőkkel szembeni visszony befolyásolása — ily károsítást létesíthet. (Reichsgericht 1901. ápr. 11. Polg. döntvények 48. k. 114. és köv. II. 124. sz. VI.) Az «iparüzőnek eddig fenntartott és továbbra is kilátásban álló beszerzési forrásainak (Bezugsquellen) tönkretételével, vagyoni károsodás tényleg keletkezhetik, habár nem is szüntetett meg az üzleti összeköttetés folytatásának joga*. (Reichsger. 1902. okt. 24-én 11/190/02. ajur. W. Schr. 1902. évi mellékletén 283. és köv. 11. 237. sz- 284. 1. és a D. Jur. Ztg. 8. köt. 105. lapján). Es ami itt a beszerzési forrásokról van mondva, az az elárusitási helyekre, területekre és személyi körökre (Personenkreise) is hatálylyal bír. Hisz éppen a könyvárusi üzlet érdekében nyilvánította ki a Reichsgericht egyik elvi jelentőségű határozatában (id. h. Jur. W. Schr. 1902. melléki. 284. 1.), hogy jogosult és megvédésre méltó azon törekvés, mely a sortimentüzlet életképességét azáltal törekszik megóvni, hogy a könyvek elértéktelenitését megakadályozza és azt egyéb az árleengedésből folyó károktól megóvja, ezekből pedig mások ipari tevékenységére befolyást gyakorolni (einzuwirken) akar. Ezen a forgalmi szükségletnek *) megfelelő felfogás a jelen esetben is alkalmazandó. A felperes és a (személy és szám szerint itt meg nem határozható) sortiment-könyvárusok sokasága (Vielheit) közt fennálló vevői visszonyok (Kundschaftsverháltniss) károsítása alperes viselkedése folytán tényleg beállott. Tulszükre szabja az elsőbiró azt a kérdést, vájjon felperesnek származott-e kára ezen viselkedésből az Univ.-Bibl. üzleti forgalma tekintetében ? Az elsőbirósági ítéletnek azon további megjegyzése is, mely szerint felperesnek utalása a sortiment-könyvkereskedéssel fennálló egyéb üzleti visszonyaira «elzáradékolt (verklausuliert) és mesterséges* volna, — a felebbviteli bíróság előtt tarthatatlannak tetszik. Nem szorul további bizonyításra, hanem az általánosan ismert közforgalmi megfigyelések folytán (auf Grund der allgemein zugaenglichen Verkehrsbeobachtung) köztudomásúnak tekintendő tapasztalati tény, hogy a sortiment-könyvárusok nyereségének megrövidítése tekintetében a nagy kelendőségü Univ.-Bibl.-nak elárusitása, észrevehetőleg nagy részben az olcsóbban árusító áruházakba át lesz helyezve. Ha már most az ily bárhol létező áruház ezen, a legtágabb körökben ismert füzeteknek, a reájuk nyomtatott áraknál még olcsóbb elárusitásával foglalkozik, ugy ez a tény csakhamar a vevőkörök tudomására jut, akik szükségletüket már amugyis alkalmilag vagy gyakran az áruházakból fedezik. Sőt ezen árkülönbözet által olyanok is nem csekély számban oda csábittatnak, akik különben más áruk beszerzése végett oda nem fordulnak. Mert azon, más árunál netán fennforgó aggály, vájjon nem áll-e ezen olcsósággal szemben a netáni rosszabb minőség, használhatóság, tartósság — aszóbanforgó,tudvalevőleg teljesen egyforma minőségű könyveknél, szóba sem jöhet. És így — ami újból nem szorul bizonyításra — azok jelentékeny része, akik az Univ.-Bibl.-ot a sortiment-könyvárusnál vásárolták volna, ezen szükségletüket az áruházban fogják fedezni. (Befejezése következik.) Révai Lajos dr.^_^ Belföld. A közigazgatási bíróság uj elnöke. A király Wlassics Gyulát nevezte ki a közigazgatási bíróság elnökévé. Wlassics Gyulát f. hó 3-án iktatták be hivatalába a közigazgatási bíróság teljes ülésén. Wlassics Gyula székfoglaló beszédében megemlékezett az uj *) Vájjon mit szóllanak ami kereskedelmi bíráink ezen jogforráshoz, — ők, akik csak a törvényből és ker. eljárásból merítenek és az élet szükségletét vagy nem ismerik, vagy csupán quantité neghgeable-nak tekintik ? • . ^