A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 15. szám - A spanyol büntetőjogi irodalom fejlődése [1. r.]

120 vállalat be van ugyan fejezve, — azonban az ily munkák természeténél fogva nyomban megjelenése után már pótlásra is szorul és igy már legközelebb fog megjelenni az 1904—1905. évi határozatokat magában foglaló pótkötet. A 8 ik kötet — mint a 7-ik kötetnek második fele — szintén kizárólag foglalkozik a magánjogi határozatokkal, — ezúttal a dologi jog, bányajog, telekkönyv és kötelmi jog köréből. De vmig a 7-ik kötet (személyjog, családjoga házassági törvény és öröklési_£er) 711 oldalra terjed és összesen 1,455 jogesetet közöl, — addig a 8-ik kötet 1,169 lapból áll és 3,678 felsőbirósági határozatot tartalmaz. A határozatok beosztásáról az összeállítók — ezúttal Zachár Emil táblai tanácselnök és Zachdr Gyula albiró, Kársa László kúriai biró és Witi László táblabíró — az uj polgári törvénykönyv tervezetének sorrendjét követik. Nyilván azon feltevésből indulnak ki, hogy még hosszú évek telnek el, mig ezen tervezetből törvény lesz, — mert máskülönben a tervezetnek minden közbeeső állomások (enquet-ek, végszövegezés, a képviselőház jogügyi bizottsága, a ház plenumának tanácskozásai, stb.) elkerülhetlen sorrendváltozásai ezen vállalkozást nem valami kecsegtetőnek tüntetik ki. E szövegnek és minden egyéb törvényes rendelkezés közlését azonban a szerkesztők mellőzik, mert ezek óriási terjedelmet adnának a magánjogi köteteknek. Mi ez iránybáni véleményünknek már a 7-ik kötet bírálatánál adtunk kifejezést. Azt az óriási előnyt, mely az összes joganyagnak egy helyen való egybegyűjtésében rejlik és mely az előző kötetek kiváló. — általunk kellően méltatott — specialitását képezte, a szerkesztők e 2 kötetnél — a munka használhatóságának rovására — kihasználatlanul hagyták. A terjedelemre való tekintet irányadó lehet a könyvkiadóra nézve, a munka kalkulatiojánál, — de soha sem szabad odáig terjednie, hogy egy vállalatnak előre jól megfontolt, újításképp szereplő és közelismerésre talált szerkezetét és rendszerét halomra döntse. Ezt nekünk annál inkább szabad külön hangsúlyoznunk, mert a legnagyobb jóindulattal kisértük mindvégig ezen gyűjtemény megjelenését és nem fukarkodtunk a dicsérettel: a munka speciális beosztását illetőleg sem. A dologi jogot a két Zachdr állította össze 1,114 felsőbirósági egész 1904-ig bezárólag terjedő határozatban ; ebből a bányatörvényre 16 esik. A telekkönyvi rendtartás Kársa László müve, — szintén 1904 végéig terjedő 784 jogesettel. A kötelmi jog IVitt László müve, 1904 végéig terjedő 1,780 határozattal. A kötet végén a szokott nagy gonddal összeállított betűrendes tárgymutatókkal találkozunk — külön-külön a dologi joghoz, telekkönyvhöz és a kötelmi joghoz. A 9-ik — utolsó kötet Grccsák Károly kúriai biró összeállításában 857 lapon és 2,835 jogesetben tárgyalja a kereskedelmi, ipari, szabadalmi törvényt és a kereskedelmi eljárást. Itt már — mirabile dictu — újból találkozunk a régi rendszerrel : a törvény minden egyes szakaszának teljes szövegével a megfelelő határozatok élén. Üe már a szabadalmi törvény és a kereskedelmi eljárás az egyes szakaszok szövegét — bizonyára szintén takarékossági, a munka használhatóságának rovására menő szempontból mellőzik. A kereskedelmi törvény 2,703, az 1904. év végéig terjedő határozattal szerepel; a szabadalmi törvény 47 határozattal van képviselve; végül a kereskedelmi eljárás 85, szintén 1904. év végéig terjedő határozat tüntet élénkbe. A munka végén mindezen külön joganyaghoz külön, gondosan összeállított tárgymutatók vannak csatolva. A nagy munka kiállítása mindvégig diszes és dicséri a kiadóját: Politzer Zsigmond urat. r. I. Vegyesek A feslettség kérdése még mindig nem tekinthető teljesen tisztázottnak. A Kúria felülvizsgálati tanácsa teljesen ellentmondó határozataival gondoskodik arról, hogy a kétség el ne oszlattassék. Törjék aztán a jogkereső felek és ügyvédek a fejüket azon, hogy mikor tekintendő egy nő feslettnek és mikor nem. Igaz, hogy sok pernek volna eleje véve, ha e kérdés tisztázva volna — de a Kúriánák legkisebb gondja is nagyobb ennél. Az alábbiakban újból közlünk néhány ily homlokegyenest ellenkező kúriai határozatot. 1. Alperes tanúival csak azt óhajtotta bizonyítani, hogy felperes a fogamzási időszakban azokkal is közösült; azonban az anya tartás iránti igényét csak akkor veszíti el, ha a fogamzás időszakában a női szemérem teljes hiányára valló erkölcstelen feslett életmódot folytatott: már pedig eme feslett életmód elfogadhaUísára magában véve az a körülmény, hogy az anya a természetes atyaként perbe idézett férfiún kivül másokkal is közösült, nem elégséges. (1905. december 14. I. G. 309 2/1905. p. sz.) 2. Alperesnek az alapperbeli marasztaló itélet hatályon kivül helyezésére nézve, uj bizonyítékokkal vagy azt kellett volna kimutatni, hogy ö B. Mánával a fogamzási időben egyáltalában nem közösült és az alapperbeli tény megállapítást megdönteni; vagy pedig azt, hogy a nevezett anya a fogamzási időben olyan erkölcstelen és feslett életmódot folytatott, mely őt a tartásdíj követelési jogától megfosztja. Alperes perujitási kérelme azonban nem erre irányult, hanem arra, hogy az anyával a fogamzási időben más férfi is közösült. Ez a körülmény azonban nem döntő, mert ha az alperes által felajánlott bizonyítékokkal megállapítható lenne is hocrv felperes leánya a fogamzási időszakban az alperes által megnevezett férfiúval közösült volna, ezáltal az alapperben megállapított az a tényállás, hogy alperes a fogamzási időszakban közösült az anyával, sem meg nem döntetik, sem pedig abból az a jogi következtetés, hogy az anya a fogamzási időszakban feslett életet élt, le nem vonható és igy a felebbezési bíróság jogszabályt nem sértett azzal, hogy lényegileg a per tárgyára nem vonatkozó bizonyítékok tekintetében a bizonyítási felvételt nem eszközölte. (1900. febr. 3. I. G. 441. fb. 1905. sz.) 3. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint felperes a fogamzási időben alperesen kivül több férfiúval többszór nemileg közösült és pedig egy alkalommal az istállóban egymásután többekkel oly módon, hogy egyikük várta a másikat, mig ez a közösülést elvégezte, más alkalommal felperes maga kereste fel az egyik férfiút az istállóban s akkor nemcsak ez, hanem még más két& egyén is közösült a felperessel, sőt az is megállapítást nyert, hogy felperes ocsmány beszédeket folytatott és bárkivel, aki csak akart, közösült. Ebből a tényállásból, a felebbezési bíróság helycsen következtetett arra, hogy felperes a válságos időben feslett életit volt, ellene tehát a többekkel való közösülés kifogása joggal ellenvethető. (1905. dce. 29. I. G. 355/1905. sz. h.) A megrögzött gonosztevő és a fogság. Az a környezet, melyben a züllött, konok bűnös élete kisebb-nagyobb részét el szokta tölteni: a fogság, börtön és dologház. Siefert hallei főorvos azonban épp ezt a környezetet véli rá nézve alkalmatlannak és tökéletlennek s a büntetőeljárásra is jobbnak hiszi, ha lehetőleg megtisztulna az ilyen elemektől. A büntetésnek, úgymond Siefert, javítania kell az erkölcsöt; ám igy el nem éri, el sem is érheti célját. Kell, hogy a büntetésnek visszariasztó hatása legyen ; de a züllött bűnös lelki tompasága vagy pedig egyre feltámadó beteges ösztönei miatt füstbemegy ez a hatás. A büntetésnek el kell hárítania a bün külső okait, amenynyire hozzájuk férhet ; nevelnie, képeznie kell a neveletleneket, rendre, fegyelemre, munkaszerctésre szoktatnia a nyomor és aljas környezet áldozatait; egyben gondoskodnia kell amaz alapról, amelyen a bűnös újra beleilleszkedhetik a polgári munkagépezetbe s az állam jogrendjébe; azonban a megrögzött bűnös minderre nem kapható; csupán külsőségekkel támogathatjuk, részesith etjük mindenféle ismeretben ; büntevő természetén, bűneinek belső okán segíteni nem tudunk. A büntetésnek szigorú, de tiszta légkörben kell végbemennie ; ámde abból, hogy sokszor a legaljasabb, züllött, javíthatatlan bűnösökkel kénytelen bajlódni, éppenséggel mérgezett és mérgező légkör származik, mely ellen a legügyesebb és legdrágább rendszabályok sem eléggé hatékonyak. Megtorlás ugyan a büntetés, csakhogy érezhetjük-e valóban az erkölcsi elégtétel zavartalan érzését, ha mind szigorúbb és szigorúbb büntetésekkel sújtjuk a megrögzött bűnöst? Fenyítenie kell a büntetésnek, nem pedig megsemmisítenie, építenie, nem rombolnia, fejlesztenie, nem elnyomnia; a züllöttnél épp ellenkező eredmény következik be, mert az, esztendő- és évtized-számra nyögvén a milieu súlyos nyomását, elcsügged lelkileg-testileg s erős hajlandósága révén elég sokszor áldozatul esik a fogságnemzette lelki zavaroknak, amelyek velejéig, számtalanszor gyógyíthatatlanul, tönkreteszik. Ilyen és más okokból volna kívánatos, hogy a büntetés megtisztuljon a züllött és javíthatatlan elemektől; értéke s belső igazsága kétségtelenül gyarapodna ezáltal ; következményeit világosabban meg lehetne ítélni; ellenségei megfosztódnának legfontosabb fegyverüktől; el is volna kerülhető számtalan nehézség, melyet épp ez elemek vetnek eléje gátul, (hl.) Egyévi gyakorlattal biró ügyvédjelölt, dr. juris, május elsejétől ügyvédi irodában állandó alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalbau. Ügyvédjelölt, dr. juris, ki irodát önállóan is vezetni képes, te/jes gyakorlattal, vidéki irodában szerény feltételek mellett alkalmazást keres. Azonnal is beléphet. Nyelvismerete: magyar, német, tót. Cim a kiadóhivatalban. Most jelent meg: A magyar magánjog kézikönyve. Irta Dr. RAFFAY FERENC ügyvéd, egyet, magántanár és jogakad r. tanár. Második javitott és bővitett kiadás. 2 kötet (1140 oldal). Ára 16 korona. Ügyvédeknek, bíráknak, jogi vizsgálatokra készülőknek nélkülözhetlen. Minden hazai könyvkereskedésben kapható. A pénz előleges beküldése esetén bérmentve küldi alulirt kiadó : Révai Samu (Sziklai Henrik) EPERJESEN. A szerkesztésért felelősek! Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. y., Rudo'f raicp;, t 3.