A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 12. szám - Az olasz büntetőjogi irodalom fejlődése [3. r.]

48 A JOG végzés 3. pontjában foglalt azt az álláspontot, hogy az alakuló közgyűlés kellő számú aláírók hiányában hatálytalan volt. Nem fogadta el a kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzésének 4. és ö. pontjában foglalt kijelentéseket sem. A törvény nem tartalmaz kifejezett rendelkezést sem arra vonatkozólag, hogy a részvénytársaság igazgatóságának és felügyelő bizottságának egy vagy több tagja szükségkép magyar állampolgár vagy magyarországi lakos legyen, sem pedig arra vonatkozólag, hogy a felügyelő bizottság tagjai csak részvényesek lehetnek. Nem is következtethető ez a kereskedelmi törvénynek a részvénytársaságra vonatkozó rendelkezéseiből és a törvény célzatából sem. A részvényesek abbeli joga, hogy azokat válaszszák meg az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjaivá, akiket ezekre az állásokra legalkalmasabbnak tartanak, egyik lényeges és a dolog természetéből folyó elve a kereskedelmi forgalomnak. Ezen elv minden korlátozása megneheziti a részvénytársaságok alakulását és működését, mert lehetnek esetek, amikor ily korlátolás oly igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag választását teszi leheletlenné, aki az illető eset körülményei szerint az állásra a legalkalmasabbnak, vagy a részvényesek meggyőződése szerint egyedül alkalmasnak látszik. Ily eset lehet például, amikor az összes részvényesek külföldiek, vagy amikor a részvényesek közt egy sincs, aki a felügyelő bizottsági tagsághoz szükséges szakértelemmel rendelkezik. Ennélfogva a törvény kifejezett rendelkezésének hiányában a részvényesek választási jogát sem abban a tekintetben, hogy az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjai szükségkép magyar állampolgárok, vagy magyarországi lakosok legyenek, sem abban a tekintetben, hogy a felügyelő bizottság tagjai csak részvényesek lehetnek, korlátoltnak tartani nem lehet, és igy az elsőbiróság végzésének 4. és ő. pontjában elfoglalt, evvel ellenkező álláspont helytelen. Ellenben magáévá tette a kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzésének f>. pontjában elfoglalt álláspontot a vonatkozólag felhozott indokokból, és tekintettel a felfolyamodásra azért, mert a K. T 157. §. 1. és 8. pontjai egybevetéséből kitűnik, hogy az alapszabályban, ugy a társaság székhelyét, mint a közgyűlés megtartásának helyét kifejezetten meg kell állapítani. Minthogy e szerint az elsőbiróság végzésének 6. pontjában foglalt kimondás helyes, az 1. és 2. pontban foglalt kimondásokat pedig a felfolyamodó felfolyamodásban meg sem támadta, és minthogy a most emiitett körülmények a bejegyzés megengedését akadályozzák, ennélfogva az elsőbirósági végzés 3., 4. és 5. pontjaiban foglalt kimondásokat meg kellett változtatni, de egyebekben a felfolyamodásnak nem lehetett helyt adni. A váltó lejáratával a hitelező csak ahhoz nyer jogot, hogy követelésére kielégítést szerezhessen, de nem ahhoz, hogy kielégítési igényének fentartásával külön biztosítást igényelhessen amiért is a váltó alapján a csődtörvény 27. S-ának 3. pontjában meghatározott válságos időben előjegyzett zálogjog a csödhitelczökkel szemben hatálytalannak mondatott ki, amidőn a hitelező nem bizonyította, hogy neki a jogcselekmény idejekor az adósnak a hitelezőket károsító szándékáról tudomása nem volt. Abból, hogy a rendezett viszonyok közt élő kereskedő, ki •iáért kezességet vállalt, a nagyobb összegről szóló váltókat esedékességkor be nem váltotta és ezek beperesitését tűrte, továbbá, hogy fia megszökött, következik, hogy a közadós akkor, amikor fia megszökött, fizetéseit megszüntetettnek tekintendő. (A m. kir. Kú ia 190 . jan. í. 6,312/90ó. sz. a) Ha az alapszabályok szerint a közgyűlés egybehivását a közgyűlés előtt 8 nappal kell közzétenni, ugy szükséges, hogy a 8 nap a hirdetés közzétételének napjától a közgyűlés napjáig, tehát már a közgyűlés napja előtt letelt legyen. (Budapesti kir. tábla 190G. jan. IS 5 906 sz. a) A csődjog szempontjából a fizetések megszüntetése és a fizetésképtelenség nem azonos fogalom és a jogcselekmények megtámadása szempontjából a fizetésképtelenség mi jogi jelentőséggel sem bir, hanem a fizetések megszüntetése birhat jogi jelentőséggel. Ténykérdést képez, vájjon a megtámadott hitelező azokról a ténykörülményekről, melyek a fizetések megszüntetésére a perben felhozattak, egyáltalában és különösen valamely idóben tudomással bírt e ? — Egymagából abból a körülményből, hogy a közadós ellen rövid időközben végrehajtások foganatosíttattak, s hogy a megtámadott hitelező a saját követelésére elrendelt kielégítési végrehajtás alapján igazolta a veszély valószínűségét s kért biztosítási végrehajtást egy oly követe lése erejéig, amelyet a közadós a végrehajtás foganatosítása nélkül kifizetett, nem következik, hogy a hitelező a fizetés elfogadásakor a fizetések megszüntetéséről tudomással birt (A m. kir. Kúria 1906. jan. 16. G. 385 1905. sz. a.) Bűnügyekben. A 22 éves. házközösségben élő fiatal ember nem áll mostoha apja házi fegyelme alatt. A kir. Kúria (1905. évi december *i-án, Iü,4ö2. sz.) P. János vádlott és védőjének írásban is kifejtett semmisségi panasza elutasittatik. indokok : P. János vádlott védője a törvényszéknek másodfokban hozott ítélete ellen a B. P. 385. §-ának í, c) pontja alapján azon okból jelentett be semmisségi panaszt, mert vádlott cselekményét a ház. fegyelmi jog gyakorlatában követvén el, az terhére a B T K. 310. §-a értelmében nem számítható be. Ezen semmisségi panasz azonban alaptalan és ez okból a B. P. 437. ij-ának 4. bekezdése értelmében elutasítandó volt, mert 0 Miksa sertett, aki 22 éves családos ember, — vádlottnak mint mostoha apjának házi fegyelmi hatalma alatt nem áll - és mert a törvényszék nem is fogadott el valóknak olyan tényeket, amelyekből a házi fegyelmi jog gyakorlatának feltételei megállapíthatók lennének, sőt e törvényszék által valónak elfogadott tényből, hogy O. Miksa sértett fellépésének oka az volt, hogy P. János vádlott a sértett édesanyját annak szeme láttára bántalmazta, nyilvánvaló, hogy a fennforgó esetben a házi fegyelem, gyakorlásáról egyáltalán szó sem lehet. Ezek szerint a törvényszék a törvényt nem alkalmazta tévesen, amidőn P. János vádlott javára, a B. T. K. 313. §-ában foglalt, a büntethetőséget kizáró ok fennforgását nem állapította meg. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A nagykikindai tszéknél Raczkov Milán helybeli kereskedő ellen, hej ápr. 24, fsz. máj. 4, csb. Kovách Gusztáv, tg. Deák Gyula dr. — A komáromi tszéknél Kaszás József hagotai lakos ellen, fsz. máj. 3, csb. Kéri Miklós dr , tg. Hajdú Gyula dr. — A lőcsei tszéknél Felsőlápos és környékének gazdasági, fogyasztási és hitelező szövetkezete felsöláposi cég ellen, bej. ápr. 24, fsz. máj. 10, csb. Putz Mátyás, tg. Schönfeld Lipót dr. - A székesfehérvári tszéknél Schlett Ignác helybeli vállalkozó ellen, bej. máj. 3. fsz. máj. 25, csb. Sohár Béla, tg. Krausz Emil dr. — A szombathelyi tszéknél Ungár Antal rohonci kereskedő ellen, bej. ápr. 23, fsz. máj. 7, csb. Prugberger Vince dr., tg. Lendvay János dr. — A kolozsvári tszéknél Tókos Zsigmond helybeli cég ellen, bej. ápr. 18., fsz. ápr. 24, csb. Jékey Dániel dr., tg. Fischer Róbert dr. — A beregszászi tszéknél Berger Mór helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 22, fsz. jun. 15, csb. Illés Andor dr., tg. Kertész Mór dr. Pályázatok : A németbogsáni jbíróságnál aljegyzői áll. árp. 4 (65.) Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek ?ievét fontosán közöljék velünk. Máskéff azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Arad P. L. dr. Török —Csernovics érk. 1,945/906. sz. a. ea. Ligetkuti. n. e- — Derecske L. I. dr. Balázs Lőrinczi érk. 8,428/90), sz. a. ea. Töttössy, márc 1. hh. — Galánta N. M. dr. Mikoczi — Mikoczi nem érk. - Mezőtúr Sz. P Bucsi—Csontos nem érk. — Pécs K. M. dr. Vinczen - 'fortyogó nem érk. — Pécs M. J. dr. Szánkás!—Steingass érk. 2,735/906. p, sz. a ea. Oroszy, n. c. — Szentgotthárd L. F. dr. Deutsch - Weisz Szőke (8,122-3/9n4, ea. Staud) márc. 16. hh — Újvidék C. A. M. Goszpodinacski —Magyarov nem érk. — Versec S. V. dr. HofTmann—Hitelbank (7.83f'90i., ea Debreczenyi) márc 16. hh. \4agy«r J elzfálog H itelba rcl-c. Hirdetmény. A Magyar Jelzálog-Hitelbank t. c. részvényesei az 1906. március hó 28-ik napján déli 12 órakor a bank helyiségeiben (V. Nádor-utca 7. sz.J tartandó XXXVIÍ -ik rendes közqvülésére, ezennel tisztelettel meghivatnak. Napirend : 1. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése az 1905. üzletévről. 2. Az 1905. évi mérleg megállapítása és a felmentvény megadása. 3. Határozathozatal a tiszta nyereség hovaforditása iránt. 4. Az igazgatóság választása. 5. Választás a felügyelő-bizottságba. A részvények letehetők : Budapesten: a bank főpénztáránál (V. Nádor-utca 7. sz.) és a Magyar Leszámitoló- és Pénzváltóbanknál ; Bécsben : az «Union-Bank»-nál ; Párisban : a «Société Générale pour favoriser le développement du Commerce et de l'Industrie en Franceo cimű banknál. Az igazgatóság. Most jelent meg: A magyar magánjog kézikönyve. Irta Dr. RAFFAY FERENC ügyvéd, egyet, magántanár és jogakad r. tanár. Második javított és bővített kiadás. 2 kötet (1140 oldal). Ára 16 korona. Ügyvédeknek, bíráknak, jogi vizsgálatokra készülőknek nélkülözhetlen. Minden hazai könyvkereskedésben kapható. A pénz előleges beküldése esetén bérmentve küldi alulirt kiadó : Révai Samu (Sziklai Henrik) EPERJESEN. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. v > Kálmárl:,ltcaJ8^ _ V., Rudo'f rakpa.t 3. PAUAÍ RÉ8ZVÉN>TÁ»eASÁO NYOMDÁJA BU0APE8T