A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 12. szám - Az olasz büntetőjogi irodalom fejlődése [3. r.]

46 az 1905. évben trágyázás alá kerülő föld megtrágyázására irányuló keresetével őt elutasította. Ezeknek a panaszoknak nincs megállható alapja; mert a fentebb kifejtett indokok szerint felperes az első négy haszonbérleti évben elmulasztott trágyázásnak utólag leendő teljesítését alperestől nem követelhetvén, ebből folyóan ebben a perben nincs jogi jelentősége annak a kérdésnek, hogy a felebbezési biróság a trágyázatlanul hagyott földek mennyiségét eljárási szabály megsértésével állapitotta-e megvagy sem?; mert továbbá a szerződés rendelkezést nem tartalmaz arra nézve, hogy az évenkinti trágyázás az év melyik szakában teljesítendő, mihez képest alperes a trágyázást a haszonbérleti év végéig bármely időben teljesíthette ; amennyiben tehát a haszonbérleti év csak 190"). évi december hó végével járt le, ebből a felebbezési biróság helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy felperes keresetének ez a része időelőtti. Végül mindkét félnek a perköltségre vonatkozóan emelt panasza is alaptalan; mert ebben a perben mind a két fél részben pernyertessé, részben pedig pervesztessé vált; annálfogva nem ütközik a S. E. 110. ij-ába a felebbezési bíróságnak az az ítéleti rendelkezése, mely szerint a felek között a perköltséget kölcsönösen megszüntette. Felperes felülvizsgálati kérelme egyáltalán nem, az alperesé pedig csak részben vezetvén sikerre, a S. E. 204. §-a alapján a felülvizsgálati eljárás költségét a felek között kölcsönösen meg kellett szüntetni. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A K. T. 11. §. alapján nem lehet megtagadni a kérvényezőtől azt, hogy cégéül használt polgári nevéhez a toldást, melynek használatába eladó cég tagjai beleegyeztek, — csatolhassa. A kérvényező ugyanis a cég üzletének könyvkereskedési ágát megszerezvén és tovább folytatván, a toldás kétségtelenül az üzlet közelebbi megjelölésére szolgál és ez a toldás nem ütközik a K. T. 17. íj-ának közérdekből felállított parancsoló szabályába sem, mert a toldás a cég mellett használva, világosan különbözik a már bejegyezve levő cégtől s egyáltalában nem tüntet fel oly hasonlóságot ez utóbbi céggel, hogy bejegyeztetése és használata esetében a kereskedelmi forgalomban a közönség tévedésbe ejtésétől alaposan tartani lehetne.*) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék (1905. okt. 11. 80,597/905. I. sz. a.) végzés : A kir. törvényszék folyamodó kérelmének helyt nem ad, hanem azt utasitja, hogy cégét 15 nap alatt a K. T. 11. ij-a értelmében megengedett alakban jelentse be. Indokolás: A «G. Károly könyvkiadóvállalata* közkereseti társas cég tagjainak 3-/- alatti nyilatkozata, melyben megengedik, hogy folyamodó a «G.-féle könyvkereskedés» toldatot használja, lényegében céghasználat átruházását jelenti. Ugyanis felhitt nyilatkozatot aláirt egyének, a «G.» névnek a folyamodó által bejegyeztetni kért toldatba felvételéhez beleegyezésüket csak azon a cimen adták, hogy az eredetileg «G. Károly* cégszöveggel bejegyezve volt könyvkereskedői üzletet céghasználati joggal megszerezték. A cG. Károly* cégnek a Z'j. alatti nyilatkozatot kiállított tagjai, kik a 44,882/905. sz. a. beadott kérelmük szerint, utóbb a «G. Károly könyvkiadó vállalata* cégszöveget vették fel, a 3/. alatti nyilatkozat szerint folyamodóra üzletüknek csakis könyvkereskedési ágát ruházták át oly módon, hogy az eredetileg megszerzett cégszövegből kiszakított «G.> névnek a toldatba felvételére engedélyt adtak. Ellenben sem a 37- alatti nyilatkozatból, sem a kérvény tartalmából és mellékleteiből nem tűnik ki, hogy a «G. Károly könyvkiadó vállalata: cég egész üzletének átruházása s ezzel kapcsolatban a most nevezett átruházó cégnek törlése is szóban forogna. Ily körülmények közt pedig a 3-/. alatti nyilatkozatra alapított cégátruházásnak nincs törvényes alapja. Mert a K. T. 12. i;-ának helyes értelme szerint céghasználat átruházásának csajc a kereskedő összes üzleti tevékenységét magában foglaló egész üzlet, nem pedig annak egyes részei megszerzésével kapcsolatosan van helye. A fentebb előadott módon megvalósítani kivánt oly cégátruházás tehát, mely szerint az átruházó fél az átruházott cég megtartásával az üzletet, habár csak bizonyos üzletágra korlátozott terjedelemben is tovább folytassa, meg nem engedhető. -Mert az üzletnek részletekben átruházásával kapcsolatos cégátruházása a gyakorlatban azt eredményezhetné, hogy ugyanazt a céget az átruházó és az átruházott felek, egyidejűleg többen használhatnák és korlátozás hiányában ismét tovább ruházhatnák át. De a :;• . alatti nyilatkozatban adott céghasználati engedély különben még azért sem vehető figyelembe, mert e nyilatkozatot aláirt személyek, ha a cég továbbátruházása iránti joguk szerződésileg nincs is korlátozva, a jogelődüktől megszerzett céget az egész üzlettel együtt is csak változatlan cégszöveggel ruházhatnák át. Az a tényük tehát, hogy a cég használatának a maguk részére megtartása mellett, egy a cégszövegből kiszakított s ily alakban reájuk nézve idegen névnek toldatba felvételét engedik *) Felhívjuk olvasóink figyelmét ezen elvi jelentőségű táblai határozatra, melylyel főlapunk érdemileg is foglalkozik. A szerkesztősé^. meg, a törvény által megengedett cégátruházás jelentőségével Minthogy pedig a folyamodóra nézve is idegen G áév a folyamodó személvének vagy üzletének közelebb, megjelölésére nem szolgál, - abban az esetben sem. ha a folyamodó által megszerzett üzlet előbb «G. Károly, cég alatt folytattatott : folyamodót a K. T. 11. és 12. §-ai rendé kezeseinek meg nem felelő cég bejegyeztetése iránti kérelmével el kellet u as.tan,. A budapesti kir. Ítélőtábla (1906 március 13-án 601/1906 V. szám) következő végzést hozott: A kir itélő-tábla az első biróság végzését megváltoztatja, B Gyula kérvényezőt cégének bejegyeztetése iránti kérelmével a miatt hogy cégében saját polgári neve mellett a «G.-féle könyvkereskedés- toldást kívánja használni, elutasithatónak nem találja és az elsőbiróságot további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok - A kérvényező felfolyamodásában maga sem vonja kétségbe hogy a «G. Károly könyvkiadó vállalata* cég nem töröltetett, hanem továbbra is fennáll és hogy a kérvényező a «G. Károly könyvkiadó vállalata* cég egész üzletét nem szerezte meg, hanem annak csak könyvkereskedési ága ruháztatott reá át. A 3-/. alatt hiteles alakban bemutatott nyilatkozatból pedig kitűnik, hogy a «G. Károly könyvkiadó vállalata* cégű közkereseti társaság tagjai cégüket nem ruházták át a kérvényezőre, hanem csak azt engedték meg neki, hogy a tőlük megszerzett könyvkereskedésnek saját polgári neve alatt folytatni kivánt cégét a «G.-féle könyvkereskedés* toldattal használhassa. Ennélfogva üzlet-átruházás és ezzel kapcsolatos cégátruházás esete fenn nem forogván, a K. T. 17. §-ának rendelkezése jelen esetre alkalmazást nem nyerhet. Mindemellett mégis jogos az a kérelem, hogy kérvényező cégéül a -G.-féle könyvkereskedés B. Gyula* cég a cégjegyzékbe bevezettessék, mert a K. T. 11. §-a alapján nem lehet megtagadni a kérvényezőtől azt, hogy cégéül használt polgári neve, a «B. Gyula* céghez a «G.-féle könyvkereskedés* toldást, melynek használatába a könyvkereskedését eladó cég tagjai beleegyeztek, csatolhassa. A kérvényező ugyanis a «G. Károly könvkiadó vállalata* cég üzletének könyvkereskedési ágát az 17. 27- 37- alatti mellékletek szerint megszerezvén és tovább folytatván, a «G.-féle könyvkereskedés* toldás kétségtelenül az üzlet közelebbi megjelölésére szolgál és ez a toldás nem ütközik a K. T. 17. §-ának közérdekből felállított parancsoló szabályába sem, mert a «G.-fé)e könyvkereskedés* toldás a «B. Gyula* cég mellett használva, világosan különbözik a már bejegyezve levő «G. Károly könyvkiadó vállalata* cégtől, s egyáltalában nem tüntet fel oly hasonlóságot ez utóbbi céggel, hogy bejegyeztetése és használata esetében a kereskedelmi forgalomban a közönség tévedésbe ejtésétől alaposan tartani lehetne. A K. T. 176. íj-a nem zárja ki, hogy a részvényes a közgyűlésen meghatalmazott utján gyakorolhassa jogait. Az alakuló közgyűlésre nézve pedig a K. T. 155. §-a ezt kifejezetten megengedi, annélkül, hogy a meghatalmazás hatályosságához a meghatalmazott részvényesi minőségét megkívánná. Nincs szükség a részvénytársasági visszonyok természete szerint sem arra, hogy kizártnak tartassék annak lehetősége, hogy a közgyűlési jogokat nemrészvényes meghatalmazott utján is lehessen gyakorolni, mert a részvényesnek jogos érdeke lehet abban, hogy szabadón választhassa meg a közgyűlési jogok gyakorlásával megbízandó meghatalmazottját, ha pedig valamely részvénytársaság különös visszonyai ily korlátozást tesznek szükségessé, nincs akadálya annak, hogy a korlátozás alapszabályilag megtörténjék. A betét értékének meghatározása, a betéttel hozzájáruló és a többi részvényaláiró közti szerződés létrejöttét foglalja magában, és igy a betéttel hozzájárulónak valamely részvényaláiró képviseletében adott szavazata annyit jelent, hogy a betéttel hozzájáruló mint az egyik szerződő fél meghatalmazottja önmagával, mint másik szerződő féllel köti meg a szerződést, ami pedig a dolog természetével ellenkezik. Ugyanezen álláspont helyessége következik abból is, hogy a törvény köztekintetekből és az előfordulható visszaélések meggátlása végett állította fel azt a szabályt, hogy a betéttel hozzájáruló alapító a betét értékének meghatározása körül nem szavazhat. A törvényes rendelkezés e céljából pedig következik, hogy az ily alapitónak mint más részvényesek képviselőjének sincs e tárgyban szavazati joga. A torvény korlátozó rendelkezésének célja nemcsak a részvényaláírók érdekeinek, hanem egyszersmind a részvénytársasággal érintkezésbe jutó nagy közönség és hitelezők érdekeinek megóvása is. Ezek az érdekek szintén veszélynek vannak kitéve, ha a betét értéke nem a valódi visszonyoknak megfelő értékben állapittatik meg, és ezen érdekek védelmére is szolgál az, hogy a betét értékének meghatározása körül legerősebben érdekelt alairo szavazati joga e kérdésben ki van zárva. A K. T. 155 S-ának azt a rendelkezését, hogy az alakuló közgyűlés csak hét részvényaláiró jelenléte esetében határozokepes, nem lehet ugy érteni, hogy a határozó képesség hét oly alairo jelenlétéhez van kötve, akik a társaság megalakulásához szükséges összes határozatok hozatalában hatályosan részt vehetnek Mert a K. T. 155. §-a az alakuló közgyűlésen hét aláíró jelenlétet kívánja meg, a 156. §. pedig az érdekelt részvényalapokat az illető kérdésekre vonatkozó szavazati jogból kizárja, e ket rendelkezés egybevetéséből pedig a törvénynek arra a cél« r ^V k.utetDÍ'uh°gy hét aláiró jelenléte akkor is elég V^rH Ah kozgyuléseni; ha közülök egyik vagy másik valamely kérdésben nem szavazhat. vnna^tÖ,rVenlnem tartalmaz kifejezett rendelkezést sem arra vonatkozólag, hogy a részvénytársaság igazgatóságának es