A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 11. szám - Az olasz büntetőjogi irodalom fejlődése [2. r.]

44 A JOG megtenni szándékolt illetékességi kifogás helyett érdemleges védekezést terjesztett elő. Ennek előadásával azt panaszolja a panaszos, hogy K. Z. dr. szolnoki kir. törvényszéki biró, mint a jelzett pernek előadó birája hivatali kötelességét vétkesen megszegte az által, hogy a fent előadott körülmények között, az 1868. L1V. t.-c. 111. §-ának rendelkezése ellenére nem hozott makacssági ítéletet, hanem az ugyanazon törvénycikk 143. í;-át tévesen alkalmazva, a pertárnok által beterjesztett jegyzőkönyvet akként intézte el, hogy felperes részére a válaszirat beiktatására határnapot tűzött és a periratokat a pertárba visszaküldeni rendelte azért, mert a panaszos alperes képviselője az ügynek ítélet alá való terjesztését kifejezetten nem kérte. Ebből az eljárásból a panaszos kártérítési kereshetőségi igényt kér megállapítani es pedig azon az alapon, hogy a peres költség, a mely a pernek makacssági Ítélettel való befejezésének elmulasztásából merült fel, úgyszintén az a költség-többlet, hogy a panaszos illetékességi kifogásától elesvén, Szolnokon kénytelen perelni, az ő bekövetkező kárát képezi. Előadja még a panaszos, hogy ő mindezt a rendes jogorvoslattal nem háríthatta el, mert a kir. Ítélőtábla az ebben az ügyben benyújtott felfolyamodását visszautasította. Erre a panaszra a panaszlottat nyilatkozatra sem kellett felhívni, hanem a közvádló kir. főügyészség indítványának bekivánásával, ennek megfelelőleg a fegyelmi eljárás megindítását mellőzni kellett, mert — mindazt valónak fogadva el, a mit a panaszos előad, — a nevezett kir. törvényszéki birónak eljárásában az ő terhére fegyelmi vétség megállapítására alkalmas vétkes mulasztásnak ismérveit felismerni nem lehetett. Annak a kérdésnek megbirálásába nem lehetett ugyanis belebocsátkozni, hogy perrendellenesen járt-e el a panaszlott biró, a mikor a fenforgó esetben az 1868. LIV. t.-c. 143. §-át alkalmazta a 111. §. helyett; mert habár a pernek másodfokú bírósága e kérdésben külön felebbvitelnek helyet nem is adott, az kétségtelen, hogy ez az állítólagos szabálytalanság a perben hozandó Ítélet ellen érvényesíthető felebbezésben lesz panaszolható és a mennyiben szabálytalanság tényleg elkövettetett, az a felsőbb bíróságok által esetleg orvosolható is lesz. Ebből pedig az következik, hogy e kérdésnek megbirálása az ügy jelen állásában a fegyelmi bíróság elé nem tartozhatik, másrészről pedig az sem állapitható meg, hogy az okozottnak állított sérelem a törvénykezés rendes menetén nem lesz-e orvosolható. De tekintettel arra, hogy a panaszos kárát maga is a fentebb jelzett költségek keletkezésében látja megállapíthatónak, még az ügy jelen állásában károsodás bekövetkezéséről egyáltalán szó sem lehet, mert hiszen ezeknek a költségeknek megállapítása s azoknak ki által leendő viselésének a kérdése még szintén a perben hozandó ítéleteknek fogja tárgyát képezni. A kártérítési kereshetőség megállapításának jelzett előfeltételei sem mutathatók ki tehát az ügy jelen állásában. Mindezeknél fogva, de főként azért kellett az e célból kért fegyelmi eljárás megindítását mellőzni, mert különben is a panaszlott biró eljárása, ha már ezúttal és itt szabálytalannak volna is tekinthető, az ebben az esetben sem volna fegyelmi szempontból egyébnek tekinthető, mint a törvény rendelkezései téves magyarázásának, különösen a jelen esetben, hol a panaszos részéről előadott adatok szerint a perfelvételi jegyzőkönyv tartalmából az sem látszik kétségtelenül megállapíthatónak, hogy a pertárban a perfelvétel törvényes határidején belül a felperes képviseletébén tényleg megjelent H. J. dr. ügyvéd a per felvételére megjelenni nem akart-e és ekként a felperes perfelvételéről elmaradottnak tekintessék-e ? A törvény helytelen alkalmazása miatt fegyelmi vétség megállapításáról pedig csak akkor lehet szó, ha annak ismérvei mutatkoznak, hogy a biró a törvény félre nem érthető, nyilt rendelkezésével helyezkedett ellentétbe; ott azonban, mint a jelen esetben is, hol a fenforgó körülmények között a törvény miként alkalmazása az egyéni megbirálástól függ, az, ha téveser. történik is, fegyelmi eljárás alapját nem képezheti, mert hiányzik az itt szóban forogható fegyelmi vétség alkotó eleme: a hivatali kötelesség megszegésének vétkessége. A m. kir. Kúria (1906. január '27-én 438. sz. alatt következő végzést hozott: Az elsőfokú fegyelmi bíróság határozata helybenhagyalik. indokok: Minthogy az 1871. VIII. t.-c. 74. §-a értelmében a magánfélnek az idézett törvény 66. §-a alapján a biró ellen érvényesíthető kártérítési keresete elévül, ha vagy a kártérítési kereset vagy a kerehetőség megállapítása iránti kérelem a kárt okozó cselekmény vagy mulasztás elkövetése napjától számítandó egy év alatt meg nem indíttatott; — a panaszosnak jogában állott ugyan a kereshetőség megállapítása iránti jelen kérelmét az elévülési időn belül megindítani, még mielőtt a károsodásának alapját képező költségeknek ki által leendő viselésének kérdése bíróilag megállapittatnék. Mellőzve tehát az első fokú fegyelmi bíróság határozatának ide vonatkozó indokolását, ugyanezt a határozatot egyéb megfelelő indokai alapján helyben kellett hagyni. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Ha egy takarékpénztári követelésről tévedésből két kötelezvény állíttatik ki: az egyik kötvény bélyege mint tartozatlan lerovás visszatérítendő. (13,694/903. sz.) 4 m kir államvasutaknak vasúti vendéglő fölszerelései es az állomási helyiségekben gyakorolhatókiárusítást jog bérbeadásából húzott 'jövedelme tökekamat- es jaraaekado ala nem esik. (691/905. sz.) 4z állami kedvezményben részesített gyári vállalatok részére megállapított bélyeg- es illetékmentesség épületeknek a gyár céljaira történt bérbevételére ki nem terjed. (690/905. sz.) Életjáradéki szerződés után, ha az életjáradék fejében ingatlanok engedtetnek át, a biztosító társaságak is P/^U-os ilteteket kötelesek fizetni s az illeték az ingatlanoknak a szerződésben kitett ertekétől jár. (16,285/904. sz.) Halálesetre szóló ajándékozás után az illeték ajándékozó haláláig függőben tartandó. (14,286/904. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök : A sátoraljaújhelyi tszéknél Lefkovios Salamon volt varannói kereskedő ellen, bej. máj. 1, fsz. máj. 7, csb. Kun József, tg. Kasztriner László dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Unyi József budafoki gyáros ellen, bej. ápr. 6, fsz. máj. 8, csb. Stájer Gyula dr., tg. Holló József dr. — A dési tszéknél Karácsonyi Gyuláné szamo'sujvári kereskedő ellen, bej. ápr. 30, fsz. máj. 7, csb. Ákontz János dr., tg. Ramonczay László dr. — A kaposvári tszéknél Kiss Imre szóládi kereskedő ellen, bej. ápr. 15, fsz. máj. 2, csb- Krammer József dr., tg. Szupits Dezső. — A kolozsvári tszéknél Jakobi Lajos helybeli kereskedő ellen, bej. ápr. 7, fsz. ápr. 24, csb. Jékey Dániel dr., tg. Fenyő Béla dr. — A szekszárdi tszéknél Vértesi Mórné és fia dunaföldvári cég ellen, bej. máj. 7, fsz. jun. 5, csb. Sonnevend Frigyes dr., tg. Spányi Leó dr. — A kaposvári tszéknél Szablics János berzencei bocskorosmester ellen, bej. ápr. 21, fsz. máj. 7, csb. Perczel Ákos, tg. Poór Érnő dr. Pályázatok : A kékesi jbiróságnál albirói áll. márc. 24 (56). — A miskolci ügyészségnél alügyészi áll. márc. 27 (58) — A soproni ügyészségnél alügyészi áll. márc. 27 (58) — A székesfehérvári ügyészségnél kir. alügyészi áll. márc. 30 (61) — A békéscsabai jbiróságnál albirói áll. márc. 30 (61). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezösködö t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdetr ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Déva Sch. Zs. dr. Buda—Bornemissza érk. 9134/905 sz. a. ea. Jantsik, n. e. — Léva N. I. dr. Nagy—Ihliczki érk. 8261/905 sz. a. ea. Vörösmarty, febr. 24 rhh rmv. — Makó K. P. dr. Vincze —Farkas érk. 4523/905 sz. a. ea. Somogyi, n. e. — Daróczi —Papos érk. 775/906 sz. a. ea. Szász n. e. — Nagyszeben H. K. dr. Simtion — Simtion (I. G. 533/905) márc. 3. hh. — Nagyszeben P. J. Préda—Román (;236/904, ea. Lehoczky) márc. 13 hh. — Sátoraljaújhely R. J. dr. Keglevich — Pollák érk. 727/906 v. sz. a. ea. Kuszka, n. e. - Szepsi K. E. dr. Schnitzer—Geber (I. G. 514/905) márc. 2 hh. Doctor juris ügyvédjelölt, ki irodát önállóan is vezetni képes, teljes gyakorlattal, azonnali alkalmazást keres. Nyelvismerete : magyar, német és tót. Cim a kiadóhivatalban. Fiatal ügyvéd a fővárosban, vagy nagyobb vidéki városban közjegyzöjelölti állást keres. Cime a kiadóhivatalban. Jelenleg is alkalmazásban levő közjegyzői segéd és irodavezető, ki ezen a téren már 12 éve egyhuzamban működik, német és román nyelveket teljesen érti, a közjegyzői teendők minden ágában jártassággal bir, önálló munkára képes, nős, keresztény, kellemes külső megjelenésű, megnyerő modorú, f. évi július 1-ére, esetleg előbb is, nagyobb városi vagy vidéki közjegyzői irodában állandó alkalmazást keres. Poste restante cime a kiadóhivatalban. \1 ost jelent meg: A magyar magánjog kézikönyve. Irta Dr. RAFFAY FERENC ügyvéd, egyet, magántanár és jogakad r. tanár. Második javitott és bővitett kiadás. 2 kötet (1140 oldal). Ára 16 korona. Ügyvédeknek, bíráknak, jogi vizsgálatokra készülőknek nélkülözhetlen. Minden hazai könyvkereskedésben kapható. A pénz előleges beküldése esetén bérmentve küldi alulirt kiadó : Révai Samu (Sziklai Henrik) EPERJESEN. PALLA6 RE8ZVENYTMWAÍÍ8 NYOMDÁJA BUDAPEST A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Riido'fratcprrt 3.