A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 10. szám - Az olasz büntetőjogi irodalom fejlődése [1. r.]

40 A JOG Sz. Odün dr. bpesti VIII—X. ker. jbiró elleni fegyelmi ügyben következőleg határozott •. A kir. ítélőtábla mint fegyelmi biróság a fegyelmi eljárás megindítását mellőzi; az 19(15. évi január hó 12-én történt panaszolt esetet illetően azonban az iratokat a fenforogni látszó kisebb szabálytalanságnak felügyeleti hatáskörben leendő esetleges megtorlása céljából a budapesti kir. törvényszék elnökéhez átteszi. Indokok: A közvádló kir. főügyészség Sz. Ö. dr. kir.járáshirósági albiró ellen, a következő két pontban megjelölt kötelességszegés miatt indítványozza az 1871 : VIII. t.-c. 20. §-áaak a) pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt a vizsgálat elrendelését. I. Azért, mert a budapesti VIII—X. ker. kir. járásbíróságnál M. C. -né alperes ellen 1905. Sp. III. 17. sz. a. 60 kor. tőke s jar. iránt folyamatba tett sommás perben, a folyó évi január hó 12-én megtartott tárgyaláson, Sz. Ö. dr. mint ennek a pernek birája a felperesi ügyvéd Sz. D. dr. helyettesítésében eljáró B. Pf ügyvédjelöltnek ast az ajánlatott tette, mikép «ezt a pert tegye le.» A mikor pedig az ügyvédjelölt erre hajlandó nem volt, a panaszolt kir. albiró ezzel a nyilatkozattal fordult ismét hozzá :'«ha ön le nem teszi a pert, majd leteszi azt a principálisa jövő tárgyaláson. Kár volt neki el nem jönni az ilyen csúnya ügyben.> II. Azért, mert a mikor a panaszlott kir. albirót Sz. D. dr. ügyvéd, a fentebb emiitett nyilatkozatáért, folyó évi február hó 6-án kérdőre vonta, a panaszos ügyvédre durván rátámadott és a hivatali helyiségből hivatali szolgájával ki akarta vezettetni. ad I. Sz. Ö. dr. kir. albiró nyilatkozatában tagadja, hogy azt a kifejezést: «kár volt a felperesnek el nem jönni az ilyen csúnya ügyben)) használta volna. De megengedi, hogy célzással az ügy tárgyalásának és befejezésének az elhúzódására, azt mondotta, hogy jó lett volna a felperesnek személyesen megjelenni, mert segédje azért kérte a halasztást, mivel az alperesnek védekezésére nyilatkozni nem tudott, a halasztás tehát nem vált volna szükségessé, ha a felperes személyesen jelen van és rögtön nyilatkozik. A kir. Ítélőtábla ebben az esetben a fegyelmi eljárás megindítását mellőzte; mert ha bizonyítható is lenne, hogy Sz. O. dr. a panaszolt kifejezéseket használta, ez az eljárás tapintatlan és szabálytalan lehet ugyan, de a kötelességszegésnek nem meriti ki azt a mértékét, mely az 1871. VIII. t.-c. 20. §. a) pontjában meghatározott fegyelmi vétség megállapítására alkalmas. Miután azonban a panaszolt eljárásban kisebb szabálytalanság mutatkozik, az iratok a felügyeleti hatáskörben leendő esetleges megtorlás céljából a kir. törvényszék elnökéhez átteendők. ad II. Sz. Ö. dr. kir. albirónak az a védekezése, hogy ezen esetben egy más ügyben akarta Sz. D. dr. ügyvéd a panaszlott jogi meggyőződését megtudni, és midőn az e végből hozzá intézett kérdésekre a panaszlott albiró elutasító feleletet adott, Sz. D. dr. a következő szavakra fakadt: Majd megtaníttatom én önt, majd meg fogom én Önnek mutatni, hogy ön többé az én ügyeimben nem fog Ítélkezni, fel fogom önt jelenteni, mert a segédemnek azt mondta, hogy tegye le a pert*. Sz. Ö. dr. kir. albiró beismeri, hogy dr. Sz. D.-nek ezen viselkedésére kijelentette, hogy vele tovább szóba nem áll, ilyen viselkedést nem tür és hogy távozásra kérte fel, midőn pedig Sz. D. dr. ennek dacára tovább kiáltozott és kijelentette, hogy nem távozik, szolgáért küldött, hogy Sz. D. dr.-t a hivatalos helyiségből kivezesse. Ebben az esetben a panasz tárgyává tett tényállás döntő körülményeit illetően, dr. Sz. D.-nek idevonatkozó feljelentésben' állításai megegyeznek Sz. Ö. dr. albirónak védekezésével. Ugyanis a feljelentésben Sz. D. dr. ügyvéd kifejezetten elismeri, hogy folyó évi február hó 6-án Sz. Ó. dr. hivatalos helyiségében megjelent és a folyóévi január hó 12-én történt eset miatt Sz. O. dr.-t kérdőre vonván, szemére lobbantotta, hogy őt elfogultnak tartja, és hogy az ilyen biró csak arra alkalmas, hogy megingassa a jogkereső felekben a biróság pártatlanságába és elfogulatlanságába vetett hitet. Kétségtelen, hogy az ügyfélnek megvan a joga arra, hogy a biró ellen a valóságban elkövetett, vagy akár csak vélt szabálytalanság miatt a törvény rendes utján panaszt emelhessen és megtorlást kérjen. Minthogy azonban Sz. D. dr. a feljelentésében foglalt beismerése e szerint, a Sz. Ő. dr. kir. albiró által állítólag elkövetett szabálytalanság miatt önmaga akart elégtételt szerezni és tette pedig ezt oly modorban, melylyel a hivatalos eljárásban lévő bíróval szemben a köteles tiszteletet megsértette: a kir. Ítélőtábla mint fegyelmi biróság a panaszlott albirónak abban a cselekményében, hogy Sz. D. dr.-t az általa beismert viselkedése miatt kiutasította és további ellenkezésére a szolga által való kivezettetést helyezte kilátásba, fegyelmi vétségnek jelenségeit nem látja fennforogni. A m. kir. Kúria (1906. évi január hó 27-én 408. P. sz. alatt) következő végzést hozott: Az elsőfokú fegyelmi biróság határozata indokainál fogva helybenhagyatik. A m. kir. közigazgatási birósá^eívi jelentőségű határozatai. Ha valaki vagyona eladását másnak ajánlata folytán bizonyos ellenszolgáltatásért meghatározott ideig felfüggeszti: a kikötött ellenszolgáltatás értekétől II. fokozat szerinti illeték jár. (684 '905. sz.) Államépitészti hivatalnak a vállalkozó részére kiadott oly tervrajzai, amelyek a vállalati szerződés kötésénél alapul nem vétettek, vagy azokat a vállalkozó ala nem irta, bélyegmentesek. (682/905. sz.) Ha a részvénytársaságok a réssvények számát és értékét a kibocsátás előtt be nem jelentik, a miatt terhükre az illetéki szabályok 129. %-a alapján bírság ki nem ráható, (686/905. sz.) Ha iparvállalatoknál a cégtagok iparengedélyt kérnek, az egyes cégtag kérelme után, az illetéki díjjegyzék 13 tétel IV. 1. pontja 'alapján járó illeték kiszámításánál alapul csak az az adó vehető, amely a cégtagra a cég összes adójából részaráuylag esik. (687/905. sz.) A részvénytársaság igazgatóságának és felügyelő bizottságának tagjai, amennyiben a közgyűlés által évenként megállapított állandó fizetésben, illetőleg díjazásban részesülnek, ezen fix összegben meghatározott fizetésük után — legyen az rövidebb vagy hosszabb időre megállapítva — nem III. osztályú, hanem IV. osztályú kereseti adó jár. (688/905. sz.) Egyházközségek kizárólag isteni tiszteletre használt imaházaik után nem tartoznak II. oszt. kereseti adót fizetni. (689/905. sz.) , Kivonat a Budapesti KÖzlöny-böL Csődök : A budapesti kir. tszéknél Gráf Adolf helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 28, fsz. jun. 23, csb. Andorfly Károly dr., tg. Székely Lajos dr. — A veszprémi tszéknél Engelmann Árminné pápai iparos ellen, bej. ápr. 21, fsz. máj. 9, csb. Misley Sándor dr., tg. Galamb József. Pályázatok : A fehértemplomi tsséknél birói áll. márc. 17 (50). — A komáromi tszéknél aljegyzői áll márc. 20 (521. — A felsövisói jbiróságnál albirói áll. márc. 20 (52). — A lippai jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 21 (53). — A kolozsvári tszéknél aljegyzői áll. márc. 21 (53). — A tordai tszéknél birói áll. márc. 22 (54). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek pölteijesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem- vállalkozhatunk. Debrecen B. D. dr. Lévay—Csete (7,S79,'905 ea. Mérey) n. e. — Nagy—Rezes érk. 9,927/905 sz. a. ea. Oroszy, n. e. — Barcsa—Debreceni érk. 10,379/905 sz a. ea. Töttössy, n. e. — Kézdivásárhely Sz. Gy. dr. Bartha—Dálnok (2,763/904, ea Varjassy) márc. 1 hh. — Kolozvár I. Gy. dr. Lőrinc—Marosán (5,785904, ea. Horváth) márc. t hh. — Nagyszeben H. K. 1905. I. G. 533 sz. ügyről a jövő számban. — Szepsi K. E. dr. Schmotzcr —Tamás érk. (1,201/905 v. sz. a. ea. Sarlay, n. e. — Cserháti tp.—Szabó érk. 5 432/905 sz. a. ea. Karay, n. e. — Schmitzer—Geber (I. G. 514/905) ügyről a jövő számban. Szerencs A. E. dr. Kolbai—Kolbai érk. 6,036/905 sz. a. ea. Pecháta, n. e. — Szombathely Sch. E dr. Bauer—Würzburger érk. 549/905 v. sz. a. ea. Végh, n. e. — Rainer—Stadler érk. 10,2lJ7/905. sz. a. ea. Somogyi, n. e. Doctor juris ügyvédjelölt, ki irodát önállóan is vezetni képes, teljes gyakorlattal, azonnali alkalmazást keres. Nyelvismerete : magyar, német és tót. Cim a kiadóhivatalban. Fiatal ügyvéd a fővárosban, vagy nagyobb vidéki városban közjegyzőjelölti állást keres. Cime a kiadóhivatalban. Jelenleg is alkalmazásban levő közjegyzői segéd és irodavezető, ki ezen a téren már 12 éve egyhuzamban működik, német és román nyelveket teljesen érti, a közjegyzői teendők minden ágában jártassággal bir, önálló munkára képes, nős keresztény, kellemes külső megjelenésű, megnyerő modorú, f. évi július 1-ére, esetleg előbb is. nagyobb városi vagy vidéki közjegyzői irodában állandó alkalmazást keres. Poste restante cime a kiadóhivatalban. Most jelent meg: A magyar magánjog kézikönyve. Irta Dr. RAFFAY FERENC ügyvéd, egyet, magántanár és jogakad r. tanár. Második javitott és bővitett kiadás. 2 kötet (1140 oldal). Ára 16 korona. Ügyvédeknek, bíráknak, jogi vizsgálatokra készülőknek nélkülözhetlen. Minden hazai könyvkereskedésben kapható. A pénz előleges beküldése esetén bérmentve küldi alulirt kiadó Révai Samu (Sziklai Henrik) EPERJESEN. PALLA8 RÉSZVÉNVTÁR8A8ÁG NYOMDÁJA BUDAPEST A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudo'f raicpatt 3.