A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 8. szám - Ismeretlen helyen levő elitéltekkel szemben követendő eljárás, járásbiróságok előtti bünügyekben

62 A JOG ügyvédi kar részéről történt tömeges, habár — s ezt sajnálattal jelezzük, — még mindig nem elegendő megkereséseinek eleget tenni. Az eszkimó még mindig sok, de kevés a fóka. Az ügyvédi kar nem barátkozott meg eléggé azzal a gondolattal, hogy midőn az ügyvédjelölteknek egy ilyen szerve van, mint egyesületünk, nem a pertári szolgák szakértelme és ízlése választja ki számukra a legmegfelelőbb munkaerőt, hanem az az egyesület, mely nyilván tartja az álláskeresők legkülönbözőbb gyakorlatú és a legkülönbözőbb igényeket kielégitő csoportját Hiszszük, hogy e téren, különösen az utóbbi időkben kifejtett nagyfokú agitációnk az egész ügyvédi kar figyelmét felénk irányítja és kölcsönös megelégedés lesz jutalma fáradozásunknak. Tudományos működésünk főleg havonként tartott vitaestélyeinkben nyert kifejezést. Szerénytelenség nélkül hivatkozhatunk jogászközönségünk elismerésére, melylyel ez irányú működésünket kitüntette. A gyakorlati kérdések egész komplexuma képezte megbeszélés tárgyát s az ifjú jogászgeneració kiképzésében ez estéivek jelentős tényezőként szerepeltek. Külön kell megemlékeznünk e helyen arról a megtisztelő működésről, mely Tanúdi Endre dr. kartársunknak jutott, midőn a t. kamara őszi értekezletén «Az ügyvéd szerepe a polgári jogvitában » cimen előadást tartott és osztatlan elismerést aratott. Jelentős és eredményeiben messze kiható változást van hivatva előidézni a t. kamara azon intézkedése, hogy egyesületünk számára a kamara épületében jelölt ki helyiséget. Régi vágyunk ment ezzel teljesülésbe. Mert eltekintve attól, hogy e változás anyagilag is kedvezőbb helyzetet teremtett, megbecsülhetetlen előnyként mutatkozik más téren is. Otthont akartunk nyújtani tagjainknak és hol lehet ez megfelelőbb helyen, mint éppen a kamara otthonában. Örvendetesen tapasztaljuk, hogy tagjaink szaporodása és helyiségünk gyakoribb látogatása éppen e változással függ össze. Az országos szervezkedés ügye is gyors léptekkel halad előre. Az összes kamarák területén működő megbizottaink hathatósan törekedtek arra, hogy szervezetünk megerősödjék. A központtal való folytonos érintkezés a vidéki kartársak megismerésére vezetett és különösen az állásközvetítés terén teremtett nagy eredményeket. így történt aztán, hogy ma már a vidéken majdnem kétszer annyi állás kerül betöltésre egyesületünk utján, mint a fővárosban, minek az a kedvező eredménye is meg volt, hogy vidéki kartársainknak nagy kontingensét távol tartottuk a fővárostól s igyekeztünk ezzel megakadályozni azt, hogy állás nélküli kartársak áraszszák el a fővárost. Égető szükségként merült fel segélyalapunk megteremtése. Egyesületünk fennállása óta gyenge anyagi visszonyaihoz képest túlságos bőkezűséggel igyekezett segélyre szoruló kartársainknak támogatást nyújtani, de bármily csekély volt is az összeg, melyet e célra áldoznia kellett, erőnket messze fölülmúlta. Alig van kérdés egyesületi életünkben, mely annyi diskusszióra adott volna alkalmat. E kérdés beható tárgyalásának eredménye az a memorandum, melylyel csak nemrégiben kopogtattunk a t. kamara ajtaján. De láttuk azt, hogy a mai anyagi helyzetünk mellett e fontos kötelességünknek egyáltalán nem, vagy alig tehetünk eleget. Memorandumunkban foglalt azon óhajunk teljesítése, hogy a kamara mondja ki, miszerint minden ügyvédjelölt a kamarában való bejegyzés alkalmával egyesületünk részére egy bizonyos összeget fizet, egyszerre megoldaná anyagi kérdésünket s olyan biztos alapot teremtene, melyből egyesületi életünk mindennemű szükségletei fedezetet nyernének. Hiszszük, hogy e kérésünk a t. kamara kegyes méltánylására talál. A mult évi krónikája nem volt teljes, ha meg nem emlékeznénk a személyi változásokról is. Egyesületünknek hosszú időn át elnöke, Marschan Géza dr. lemondott állásáról és helyét Zsembery István dr. foglalta el. ( sak a személyek változtak, a programm ugyanaz maradt. Uj erővel, de a régi lelkesedéssel munkálkodunk céljaink megvalósításán. Ehhez a munkához kérjük a t. kamara további jóakaró támogatását. Ügyvédjelöltek Országos Egyesületének választmánya. A budapesti közjegyzők gyűlése. A budapesti királyi közjegyzői kamara f. hó 18-án tartotta évi közgyűlését a budapesti királyi törvényszék tanácstermében Zimányi Alajos, mint elnökhelyettes vezetése alatt. A kamara előterjesztései a lefolyt év működéséről, különösen a statisztikai adatokkal megvilágított ügykezelésről, számadásokról és a jövő évi költségelőirányzatról elfogadtattak. Végül a kamara választását ejtették meg. Elnökké Kupp Zsigmondot, kamarai rendes tagokká Jakab Géza, Wcinmann Fülöp dr., Charmant Oszkár dr. és Zimányi Alajost, póttagokká Görgey István és Kiss Aladárt választották meg. Külföld. A dán büntetőtörvénynek módosítására vonatkozó 1905. évi ápr. 1-én kelt ideiglenes törvény. A törvény négy fejezetből áll, még pedig: I. A különböző erőszakos és szeméremelleni bűntettekre, koldulásra és csavargásra vonatkozó büntető határozmányok. (1-9- §M II. Altalános határozatok. (10—19. §§t) III. Feltételes büntető ítéletek. (20—23. §§,) IV. A törvény érvényének tartama, átmeneti intézkedések (24-27. §§.) Az olyan személyek ellen elkövetelt erőszakosságok, akiknek magaviselete ilyenekre alapos okot nem szolgáltatott, amenynyiben a sérteti nem hamar muló testi bántalmat szenvedett, súlyosabb, a sértés fokához mért büntetésekkel sújtatnak. A sértés'ismételten való elkövetése, a tettesnek a sértett félhez való rokonsági viszonya, a cselekmény beállott következményeinek szándékos, vagy előrelátható előidézése, valamint az a körülmény, hogy a bűncselekményt több tettes közösen követte el, a büntetés súlyosbítását vonja maga után. A törvény ]. i?-a uj büntetésnemet is állapit meg: a kényszermunkát. Bizonyos szeméremelleni bűntettekre — nemi erőszak, gyermekekkel elkövetett fajtalanság stb. — visszaesés esetében a törvény súlyosabb büntetéseket állapit meg; ezek akkor nyernek alkalmazást, ha a tettes előzőleg — tekintet nélkül arra, hogy mennyi idő telt el azóta — hasonló bűntett miatt már el volt Ítélve. (3. §.') A 4. §. a kerítés ellen eddig érvényben volt büntető határozatokat terjeszti ki. Ezen t;. rendelkezései alá esik az, aki mint közvetítő, haszonlesésből valakit fajtalanságra ösztönöz, vagy a fajtalanságot elősegíti, valamely nőnek iparszerüen folytatott fajtalanságát kihasználja, vagy pedig ilyen nőszemélyt megakadályozni igyekszik abban, hogy a fajtalansággal főihagyjon ; továbbá az, aki magát ilyen nőszemélytől egészen, vagy részben kitartatja, végül az, aki pénzért más, ugyanazon nemű személyekkel fajtalan cselekedeteket követ el, vagy magát ilyenekre felhasználtatja. A bűncselekmény ismételten való elkövetése súlyosabb büntetést von maga után. Ezen bűncselekmények .eseteiben is, egyéb büntetéseken kivül, kényszermunka alkalmazható. Az 5. §. a botbüntetésre vonatkozó általános feltűnést keltett intézkedéseket tartalmazza. Ezen §. értelmében a testi fenyíték mint mellékbüntetés 18—55 éves férfiszemélyeknél a következő két esetben alkalmazható: a) erőszakos bűncselekmények esetében, ha azok folytán a megtámadott tetemes testi fájdalmakat, hosszabb betegséget szenvedett, vagy huzamosabb ideig munkaképtelenné vált, — amennyiben a tettes ezen következményeket szándékosan idézte elő, vagy pedig, ha előre kellett látnia, hogy cselekményének természetszerűleg és valószínűleg ilyen következményei lesznek és amennyiben a tettes az utolsó öt éven belül szándékos erőszakosság miatt már egyizben szabadságvesztésre, vagy legalább 20ü korona pénzbüntetésre el volt ítélve; b) 12 éven aluli leánygyermekek ellen ismételten elkövetett szeméremelleni büntettek, vagy velük szemben tanúsított fajtalan magaviselet eseteiben. Ha a tettes ötven évnél korosabb, vagy pedig korlátozott beszámithatóságu egyén, a testi fenyítéktől el lehet tekinteni; de a tettesnek önhibája folytán beállott ittasság nem zárja ki a testi fenyíték alkalmazását. A testi fenyítés, előzetes orvosi vizsgálat után, akként hajtatik végre, hogy az elitéltnek csak inggel fedett ülepére legaláhb 10 és legfeljebb 27 ütést mérnek kötéllel, vagy nádpálcával. A közelebbi részleteket a testi fenyíték és annak végrehajtása tárgyában 1905. augusztus 4-én kelt rendelet szabályozza. Hogy a testi fenyíték eredményeiről helyes ítéletet nyerhessünk, be kell várnunk azokat a jelentéseket, amelyeket az igazságügyminiszter azon esetek számáról és ninémüségéről, amelyekben a testi fenyíték alkalmaztatott, —beleértve a figyelmi büntetésül alkalmazott fenyítéket is, melyről alább szólunk — évenként a király és a képviselőház elé terjeszteni tartozik. Az olyan elitéltek, akik a szeszes italok behatása alatt erőszakos vagy szeméremelleni bűncselekményeket követtek el, öt évig terjedhető tartamra a korcsmától eltilthatok; külföldiek, ha öt éven belül harmadszor ítéltettek el ilyen bűncselekmények miatt, az országból kiutasíthatók (6. és 7. Súlyosabb büntetés alá esik továbbá a koldulás és csavargás, főképpen öt éven belől való ismételt visszaesés eseteiben. A visszaesést a 4. ij-ban fölsorolt szeméremelleni büntettek, továbbá a lopás, rablás, sikkasztás, csalás és hamisítás is megállapítja. Azok, akik ilyen bűntett miatt már kétizben voltak mint visszaesők elitélve és 5 éven belül ismét hasonló bűncselekményt követnek el, 5 évig terjedhető kényszertartózkodásra Ítélhetők el valamely községben. Akik a kényszertartózkodást, valamint a korcsmai tilalmat és az országból való kiutasítást megszegik, fogházbüntetéssel vagy kényszermunkával büntettetnek. A második fejezet a kényszermunkát, meiy egyelőre csak erőszakos és szeméremelleni büntettek eseteiben alkalmazható, szabályozza. Ez az uj büntetésnem az erre a célra szolgáló külön intézetekben hajtatik végre. Tartama 12 naptól 2 évig terjedhet. Tekintve az eddigi büntetésnemeket súlyosságuk sorrendjében (halálbüntetés, fegyházi munka, viz és kenyér mellett való börtön, közönséges rabélelmezés mellett való börtön), a kényszermunka egy fokon áll a vizén és kenyéren való raboskodással. A részleteket a szabályrendeletek állapítják meg. Azoknak, akik nyilvánvalóan húzódnak a munkától, a büntetés hátralévő részének megfelelő munka osztható ki azzal a hatálylyal, hogy a nekik kiosztott munka elvégzése előtt nem bocsáttatnak el; a büntetés ezen meghosszabbítása azonban az ítéletig megállapított büntetés tartamáí nak 3'4 részénél hosszabb időre nem terjedhet. Férfi büntetteseki nél mint végső fegyelmi büntetés, testi fenyíték alkalmazható.