A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 7. szám - A btk. 165. és 168. §-ához

A JOG sértett 24 kor. kárt kér megítélni s a bicskát természetben kiaJni. d) Beismerte, hogy Kecskeméthez tartozó Szarkás szöllöben K. S. kunyhója zárt ajtaját 1903. évi december hó 25-ére virradóra betörte és onnét Zs. S.-nak tulajdonát képező' 2 <lrb. 30 kor. értékű subát, 1 drb. 1 kor. értékű nadrágot V»-ed kenyeret szinte jogtalanul ellopott, amelyek közül a 2 subát mint sajátját eladta 4 koronáért; Sz. J. a nadrágot elszaggatta, a kenyeret megette. A sértett egy subát visszakapott a másikért 12 koronát kért megítélni. EL r. K. J. vádlott beismete azt, hogy B. M. 2 drb kis mándlit, 1 nagy mándlit, 1 bicskát, 1 sor pakfont gombot, mely tárgyak a Sz. S. tanyáján elkövetett lopásból eredtek 2 kor. 40 rill.-ért megvett, de azzal védekezik, hogy B. M. neki az eladáskor azt mondotta, hogy azok sajátjai, szolgálati béréből vette s ezt igazolja is Sz. K. J., Sz. J. és neje. III. r. Sz. J. vádlott a főtárgyalás folyamán szmte beismerte, hogy B. M. Kecskeméten, 1903. dec. 26-án a piacon 2 drb. 30 kor. értékű subát 4 koronáért megvett, amelyet eladóval a lakására vitetett, melyre vonatkozólag azt mondotta neki, hogy a sajátja. B. M. a—d) pontok alatt felsorolt cselekményei, miután ezen lopásokat megelőzőleg vádioít már kétszer lopásért megbüntetve volt és utolsó büntetésének kiállása óta még 10 év el nem mult, a Btkv. 333. §-ába ütköző s a 338. §. szerint minősülő lopás bűntettét képezi, amelyek közül a c) és b) alatti lopások, mely ezenfelül miután azt vádlott betöréssel követett el, a Btkv. 336. §-a 3. pontja szerint is minősül, ugyanazért vádlottat ezen 4 rendbeli lopás bűntettében bűnösnek kimondani és tekintettel a lopott tárgyak csekélyebb értékére s azok részbeni megtérültére, mint enyhítő körülményekre a Btkv. 91. §. figyelembe vételével, súlyosító körülmény hiányában az ítélet rendelkező részében érintett fő- és mellékbüntetések elszenvedésére kellett elitélni. A vádlott letartóztatása mint hosszabb tartamú volt a Btkv. 91. §-a értelmében ítéleti fogságába betudandó. A bűnjelt képező bicska mint K. j. tulajdona részére azonnal kiadandó volt. II. Sz. K. J. és III. rendű vádlott Sz. J. cselekménye pedig miután azon körülmény, hogy vádlott az eladott árukat értéken alul adta el és abból, hogy eladó vádlott tekintettel polgári állására s foglalkozására 2 subával és többrendbeli mándlival nem rendelkezhetik és igy gyanítania kellett azt, hogy azokat vádlott habár sajátjának valiotta is, nem jogos uton szerezte és igy ezen vádlottakat a Kbtv. 129. fc?-ában meghatározott tulajdon elleni kihágásban bűnösnek kimondani s tekintettel büntetett előéletükre, mint súlyosító körülményre, enyhítő körülmény hiányában az ítélet rendelkező részében érintett fő- és mellékbüntetések elszenvedésére kellett elitélni. A vádlottak elleni kárnak, ugy a bűnügyi költségeknek megítélése vádlottak bűnösségének folyományát képezi. Sz. B. M. és Sz. J. vádlottak ellenében a bűnügyi költségeknek behajthatatlanná nyilvánítása, vagyontalanságukon alapszik. A budapesti kir. ítélőtábla mint büntetőbíróság (1904. évi május hó 18-án 3,417 B. szám alatt) ítéli: A kir. ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének Sz. B. M. vádlottra vonatkozó nem neheztelt részét nem érinti, felebbezett egyéb részét helybenhagyja a bűncselekménynek azzal a szabatosabb megjelölésével, hogy a Kbtkv. 129. §-a első tételében meghatározott tulajdon elleni kihágásban Sz. K. J. és Sz. J. vádlottak amiatt bűnösök, mert előbb nevezett Sz. B. M. két darab kis mándlit, egy nagy mándlit, egy bicskát, egy sor pakfont gombot és egy pár csizmát, 7 kor. 40 fill.-ért, utóbbi pedig két darab subát 4 koronáért oly körülmények között szereztek, illetve vásároltak meg, melyekről gyaníthatták, hogy azon dolgok lopás vagy a Kbtkv. 129. §-ban elősorolt módok valamelyike utján jutottak a birlalójuk kezéhez továbbá a vádlottak személyes visszonyai megjelölésének avval a kiegészítésével, hogy Sz. K. J, katona nem volt, Sz. J. pedig katonai kötelezettségének eleget tett s hogy mindketten magyar honosok (B. P. 327. §-a első bek. ó. pont és 133. §. első bek.) Indokok: Helyben kellett hagyni a kir. törvényszék Ítéletének felebbezett részét a vádlottak bűnösségét illetően elfogadott indokai alapján és még azért, mert Sz. K. J.vádlott maga beismeri, hogy gyanította, miként Sz. B. M. lopta az általa eladott dolgokat s ó ennek ellenére mégis 7 kor. 40 flll-ért tehát aránytalanul olcsó árban vásárolta meg a mintegy 25—28 kor.-ra értékelhető tárgyakat; Sz. J. vádlott pedig éppen feltűnő olcsó árban vette meg a 34 kor. érő két darab subát 4 koronáért; mert továbbá mindketten már abból is gyaníthatták, hogy Sz. B. M. lopás vagy a Kbtv. 129. §-ban elősorolt módok valamelyike utján jutott az eladott dolgok birtokába, mart a 19 éves, vagyontalan, napszámból élő Sz. B. M., Sz. K. J. egyszerre 3 darab mándlit. Sz. Józsefnek pedig szintén egyidejűleg 2 drb. subát kinál megvételre. A kir. törvényszék ítéletének felebbezett egyébb része a benne foglalt indokok alapján hagyatott helyben, a büntetett előéletre fektetett súlyosító körülményt azzal helyesbítve, hogy Sz. K. M. vádlott lopás miatt kétszer, jogtalan eisajátitás miatt szintén kétszer; Sz. J. vádlott pedig lopás miatt kétszer, jogtalan eisajátitás miatt szintén kétszer, Sz. J. vádlott pedig lopás miatt már kétszer voltak megbüntetve. Az elsőfokú bíróság ítéletének nem neheztelt intézkedése a 423. §. harmadik bekezdése értelmében nem érintetett. A m. kir. Kúria (19H4. szeptember 21-ik napján 6,717. szám) végzést hozott: A semmisségi panaszok visszautasittatnak. Indokok: A kir. Ítélőtábla Ítéletének kihirdetése alkalmával az ellen Sz. K. J. és Sz. J. vádlottak elitéltctésük miatt a B. P. 385. S-ának i. pontjára való hivatkozással jelentettek be semmisségi panaszt. Minthogy azonban a B. P. 430. §-a értelmében megfelelően alkalmazandó 390. §. szerint, az Ítélet sérelmesnek vélt intézkedése és a semmisségi ok a semmiségi panasz bejelentésekor világosan megjelölendő; vádlottaknak a bejelentés alkalmával tett nvilatkozata pedig ily világos megjelölésnek nem tekinthető, mert a B. P. 385. §. 1. a) pontja azt a semmisségi okot tartalmazza, hogy a bíróság a büntető törvénynek megfelelő rendelkezését nem alkalmazta, vagy tévesen alkalmazta ama kérdésben, hogy a vád alapjául szolgáló tett megállapitja-e valamely bűncselekmény tényálladékát ? a nyilatkozat többi része a törvényben tüzetesen megjelölt semmisségi okok egyike alá sem vonható s azt látszik mutatni, hogy a bizonyítás kérdésére vonatkozik, mely pedig törvény szerint anyagi semmisségi ok cimén semmisségi panasz tárgyává nem tehető : ugyanazért a semmiségi panaszokat, mint azok világos megjelölése nélkül használtakat a B. P. 434. §. 3-ik bekezdése szerint visszautasítani kellett. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök : A budapesti keresk. és váltótszéknél Drechsler Adolf helybéli cég ellen bej. márc. 3, fsz. ápr. 3, csb. Szaffka Dénes dr., tg. Sztankovics Viktor dr. — A veszprémi tszéknél Friedmann Jakab hélybeli cég ellen, bej. márc. 24, fsz. ápr. 11, csb. Misley Sándor dr., tg. Kluge Endre dr. — A brassói tszéknél Bernhardt Rezső és társa helybeli cég ellen, bej. márc. ('<, fsz. má:c. 16, csb. Császár Béla, tg. Breckner Vilmos dr. — A besztercebányai tszéknél Vinczur János ellen, bej. márc. 4, fsz. márc. 2:-1, cs b. Lehotzky István, tg. Bárczy Emil dr. — A nagykikindai tszéknél Blum Mária zsombolyai kereskedő ellen, bej. márc. 11, fsz. márc. 17, csb. Kovách Gusztáv, tg. Kerényi Miklós dr. — A veszprémi tszéknél Koricsoner Ignác szilasbalhási cég ellen, bej. márc. 17, fsz. ápr. 7, csb. Mishy Sándor dr., tg. Weil Ede dr. — A nyitrai tszéknél Braun Bernát nagysurányi kereskedő ellen, bej. febr. 23, fsz. márc. 3, csb. Névery Ignác, tg Herzfeld Mór dr. — A szolnoki tszéknél Pohn Mór jászladányi kereskedő ellen, bej. márc. 20, fsz. márc. 31, csb Kemény Zoltán dr., tg. Füredi Ferenc dr. - A miskolci tszéknél Groszman Jenő helybeli nagykereskedő ellen, bej. márc. 24, fsz. ápr. 6, csb. Gallovich István, tg Frankfurter Sándor dr. — A szombathelyi tszéknél Hoffmann Samu celldömölki kereskedő ellen, bej. márc. 8, fsz. márc. 16, csb. Prugberger Vince dr., tg. Schleiífer Ede dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Halász Kálmán helybeli cég ellen, bej. márc. 7, fsz. ápr. 6, csb. Szaffka Dénes dr., tg. Dobosffy Ferenc dr. — A dévai tszéknél Bogdán Miklós helybeli kereskedő ellen, bej márc. 20, fsz, ápr. 1, csb. Hklegh István, tg. Schulhof Zsigmond dr. — A kolozsvári tszéknél Gazdák és iparosok helyi szövetkezete helybeli cég ellen, tej. febr. 11, fsz. márc. 7, csb. Jékey Dániel dr., tg. Marász Béla dr. — A balassagyarmati tszéknél Groszberger Miksa salgótarjáni kereskedő c lC: , bej. márc. A. fsz. ápr. 4, csb. Gottl Rezső, tg. Gyurkovics Mihály. — A zilahi tszéknél Bergl Dezső helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 5, fsz. márc. 18, csb. Baróthy Zoltán, tg. Getie János dr. — Pályázatok: A pécsi tszéknél albirói áll. febr. 19 (27). — A battonyai jbiróságnál albirói áll. febr. 19. (27). — A kaposvári jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 21 (28;. — Az alibunári jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 22 (29). — A kolozsvári tszéknél aljegyzői áll. febr. 22 (29). — A dévai tszéknél birói áll. febr. 23 (30;. — A tekéi jbiróságnál aljegyzői áll febr. 24 (31). Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek f 'óltei'jesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatimk. Apatin G. L Bauer - Schvveizer (726/901) ea. Standján. 28. rmv.— Baán W. B. dr. Bakó—Ribanszky (5,112/904 ea. Lallosevits) jan. 28 hh. — Dárda N K. dr. Szenk-Szenk érk. 9,22 5/901 p. sz. a. ea. Oroszy, n. e. — Derecske L. I. dr. Füredi —Rákhel (8,765/904, ea. Töttössy) jan. 31. hh. — Erzsébetváros I. Gy. dr. Schuller—Schuiler (h,023/vHM. ea. Pecháta) jan. 27. fv. — Léva N. J. dr. Holló—Nagy (273/901. ea. Egryi febr. 3. rendelv. — Makó K. P. dr. Böngyik—Igaz (417/ 01. ea. Szalacsy; febr. 1. hh. — Nagykanizsa K. J. dr. lliczlberger — Hiczlberger érk 1,284/904. v. sz. a. ea. Szalacsy, n. e. — Nagykőrös Sz. Gy. Beck—Pláger érk. 12,862/904. sz. a. ea. Kacskovics, n. e. — Keresztes-Polgárdi (5,574/903. ea. Scherff) jan. 24 hh. — Pécs K. M. dr. Fábián-Hajdú (354/904. ea. Witt) jan. 29 hh. — Pécs M. J. dr. Schubert—Schubert (339/9Ü4. ea. Egry) jan. 31 hh. — Pécs R. B. dr. 6,125/901. p. és 7,339/904. p. n. e. — Szomor-Kulcsár nem érk. — László b. ü. sem található bővebb adatok hijján. — Pozsony R. T. Weber—Serfőzde érk. 158/905. v. sz. a. ea. Grecsák, n. e. — Szeged Ny. P. dr. Ótott—Kovács b. ü (6,910/901. ea. Mezey) jan. 31 vn. és elut. — Szentlörinc N. J. dr. Lukács -Gölény (8,667/90 í. ea. Gyárfás) jan. 31 hh. — Trencsén S. K. dr. Cznigel—Davidik (5,388/903.) jan. 28. rendelv. — Kétévi, fővárosi és vidéki gyakorlattal rendelkező német és román nyelvet is biró ügyvédjelölt ügyvédi irodát keres. Cime a kiadóhivatalban. Ügyvédjelölt gyakorlattal, a német és tót nyelvet birja, azonnali belépésre irodát keres. Cimg Molnár Artúr dr., Kassa, Mészáros-utca 15. Ügyvédjelölt, dr. juris, ki a magyar, német és tót nyelvet érti s irodát önállóan vezetni képes, alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. ._< I *- aÉ6Z^íNVTÁJÍ8tó»0 NYOMDÁJA BUnAFtftTEN.