A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 6. szám - Szrájk-rendeletek

24 Indokok: A tábla ítéletének kikirdetése alkalmával K. Bernát vádlott a védőjének csatlakozásával a B. P. 385. §-ának L. a pontja alapján a bűnösség kimondása miatt semmisségi panaszt jelentett be azért, mert ő a kérdéses munkát másokn?k adta át s ezért a beállott balesetből kifolyólag őt felelősség nem terhelheti. Minthogy azonban a B. P. 437. §-ának 1. bek. szerint a Kúria köteles a B. P. 42<>. igának 4. pontja esetében határozatát a tábla által valóknak elfogadott tényekre alapítani, a fenforgó esetben pedig a tábla való tényként azt fogadta el, hogy 1903), évi május 20-án délelőtt Tornalíyán, a K. Bernát vádlott házában történt építkezéseknél, vigyázatlanság folytán egy fal összeomlott és K. Pál sértettet egy a háztető szerkezetét támasztó gerenda megütötte, minek folytán sértett nyolc napon tul gyógyuló testi sérüléseket szenvedett, de megállapította e bíróság azt a ténykörülményt is, hogy midőn ezt megelőzően K. István vádlott a szóban forgó falat düledezni látván, K. Bernát vádlottársa előtt kijelentette, hogy a munkát folytatni nem hajlandó: K. Bernát vádlott K. Istvánnak és munkásainak azt parancsolta, hogy a megkezdett munkát az ő felelősségére fejezzék be; s minthogy K. Bernát vádlott ezek szerint, bár a kérdéses munkálatokkal B. -Soma és K. István vádlottakat mint vállalkozókat szerződésileg megbízta, az ily körülmények közt általa elrendelt munka folytatásáért szintén felelőség terhelvén, a bekövetkezett szerencsétlenség előidézésében ő is közreműködött; s tekintve, hogy mert nevezett vádlottnak ez a tette bűncselekmény tényálladékát magában foglalván, a bíróság e tekintetben a büntető törvény megfelelő rendelkezését nem alkalmazta tévesen : a B. P. 385. §-ának 1, a) pontja alapján a fenti kijelentéssel bejelentett semmisségi panasz alaptalan lévén, a B. P. 437. §-ának negyedik bekezdése értelmében elutasítandó volt. Levél utján elkövetett becsületsértés felett az a bíróság itél, melynek területén a levél a sértett fél tudomására jutott. A m. kir. Kúria (1904. évi december hó 23-án, 10,130. sz.) A fennforgó ügyre nézve a tamási járásbíróság mondatik ki illetékesnek. Indokok: T. János felsőireghi lakos, N. Károlyné ugyanoltani lakos ellen becsületsértés miatt egy oly levél alapján tett feljelentést, mely levél özv. Sz. Lászlóné közép-pusztabogárdi lakosnak küldetett el a terhelt által, de amely levélről nincsen megállapítva, hol jutott annak tartalma T. János sértett fél tudomására. Az enyingi járásbíróság az illetékesség megállapítására azt vette alapul, hogy a levél hol adatott fel, s minthogy megállapította, hogy a levél Felsőireghen, tehát a tamási járásbíróság területén adatott postára, kimondta, hogy az eljárásra a most nevezett járásbíróság illetékes. A tamási járásbíróság pedig azért utasította el magától az illetékességet, mert levélben elkövetett becsületsértésnél az illetékességre nézve az az irányadó, hogy hol kézbesítették a levelet, s minthogy a levél kézbesítése Lajos-Komáromban történt, ez a hely pedig az enyingi járásbíróság területén fekszik, az eljárásra tehát a most megjelölt járásbíróság illetékes. E szabály irányadó az illetékesség megállapítására, ha ludatik, hogy a levél sértettnek hol kézbesittetett. Ámde arra semmi adat nincs, hogy sértettnek LajosKomáromban adatott volna át a levél, sőt az vélelmezendő, hogy az egy másik levélben küldetett el sértettnek és pedig Felsőircghre, ahol lakik. A Kúria is azt tartja helyes megállapításnak, hogy a vád alapjául szolgáló és N. Károlyné terhelt lakhelyén, vagyis Felsőireghen íratott levél sértettnek is ugyanott kézbesittetett, tehát sértett Felsőireghen jutott a levél tartalmának tudomására. S minthogy valamint a sértett, ugy a terhelt is Felsőireghen, a tamási járásbit óság területen laknak : a Kúria a B. P. 16. §-ára való tekintettel a tamási járásbíróság illetékességét tartotta megáltapitandónak. Igaz ugyan, hogy valakinek eljárására nézve tett sértő nyilatkozat annak személyét is érintvén, attól el nem választhato ; ámde az a kérdés, vájjon valamely nyilatkozat arra nézve akire vonatkozóan használtatott, meggyalázást foglal-e magában es ennélfogva a Btk. 261. §-a alá vonható-e, csak a fenforgó esetben jelenlevő összes körülmények gondos mérlegelése alapján dönthető el; ez az eldöntés pedig a bíróság önálló és független ítélkezésének körébe tartozván, abból, hogy a biróság Ítéletében foglalt döntés általános elvi szempontoknak esetleg meg nem felel, a jogegység érdekében használható perorvoslat indo kaul szolgáló tói vénysértést megállapítani nem lehet. (\ m kii Kuna 1904. október 2d. 8.708 904 sz. a.) ^ AtKuria az esküdtbíróság Ítéletét megsemmissitette s utasította, hogy az esküdtek határozatának alapul vételével hozzon Uj IÍr*í2! mert a kir- törvényszék, mint esküdtbíróság vádlottat a Btk. 279. §-aba utközó s a 281. %. 1. bekezdése szerint büntetendő szándékos emberölés bűntettének a Btk. 65. S szerinti kísérletében mondotta kl bűnösnek s a Btk. 279 281 287 66 S-ai alapján, azonban a 92. §. alkalmazásával két évi börtönre és mellekbüntetésre Ítélte el. Tekintve pedig, hogy a kir. törvényszék mint esküdtbíróság a Btk. 66. j-án felül annak 92 S-ára is hivatkozva a vádlottra két évi börtönbüntetést szabott, a kir törvényszék mint esküdtbíróság Ítéletének a szabadságvesztés-' büntetésre vonatkozó intézkedése érthetetlen, amennyiben a 92 §.„ak alkalmazása a 66. §. alapján megallapithatonal enyhébb büntetés kiszabásat föltételezné, ilyet pedig a kir. torvényszék nem szabott ki, mihez képes vagy a Btk 92. íj-ara va o hivatkozas, vagy a büntetés megállapítása téves. (A m. kir. Kuna 1901. október 13. 8,3b> 904. sz. a.) A BP 579 S-ának 2. pontja szerint kártalanításra nincs igénye annak, aki az alapperben tudva elhallgatta azokat a bizonyítékokat, amelyre a biróság az újra felvett eljárásban íteletét alapította. Ezt a törvényes következményt vádlottnak az a nyilatkozata, hogy ö az ujrafelvétel során fölmentését előidézett bizonyítékokra az alapperben ártatlansága tudatában s azért nem hivatkozott, mert fölmentéséről meg volt győződve, valósága esetén sem alkalmas elhárítani. (A m, kir. Kúria 19a 1. november 22. 1,80 ''y04. sz. a.) Szerencsejáték által elkövetett kihágás miatt a Btk. 87. és 88 S-ai szerint csak az büntethető, aki nyilvános, vagy a közönségnek nyitva álló helyen szerencsejáték vállalatot tart; úgyszintén az is, aki a vállalkozót a szerencsejáték üzésében segiti, vagy aki a megjelölt helyiségben a szerencsejátékban részt vesz. (A jogegység érdekében hozott határozat. (A m kir. Kúria 1901. november M. 9,805 904. sz. a.i A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Az orvosok által tiszteletdijaikról kiállított jegyzékek általában illetékmentesek, ha azonban azokon a tiszteletdíj kielégítése elismertetik, az ilyen jegyzékek mint nyugták illetckezendök. (29,383/1903. P. sz.) Adómentes háztelek bérbeadásából származó jövedelem III. oszt. kereseti adó alá esik. (21,334'903. sz.) A fél-testvérek utódai nem 10, hanem ő°l0-os örökösödési illeték alá esnek. (13,804/903. sz.) Utóórókös terhére kivetett illeték elévülése at elhunytával veszi kezdetét. (19,930/903. sz.) első örökös Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A budapesti keresk. és váltótszéknél Krausz Bernát rongykereskedö ellen, bej. febr. 27, fsz. márc. 28, csb. Szentgyörgyi Imre dr. tg. Rósa Ferencz dr. — A zombori tszéknél Czeisel Gyula kulai kereskedő ellen, bej. febr. Í0, fsz. márc. 1", csb. Markovyth Lajos dr., tg. Deák Béla dr. — A temesvári tszéknél Darvas és Potven helybeli cég ellen, bej. márc, 8, fsz. ápr. 5, csb. Pavlovics Márk dr., tg. Heinrich Elek dr. — A temesvári tszéknél Karátsonyi Mária vingai kereskedő ellen, bej. márc. 8, fsz. ápr. ó, csb. Pavlovits Márk dr, tg. Bukovetz Sándor dr. — A szombathelyi tszéknél özv. Wirth Jánosné rohonci kiskereskedő ellen, bej. febr. z8, fsz, márz. 6, csb. Prugberger Vince dr.. tg. Rasztovich Gyula dr. — A nagybecskereki tszéknél ifj. Belgram József németszárcsai cég ellen, bej. márc. 13, fsz. márc. 80. csb. Szilágyi Lajos, lg. Serbán György. — A brassói tszéknéi Síró Szász János helybeli cég ellen, bej. febr. 25, fsz. márc, 9, csb. Császár Béla, tg. Kozma Miklós dr. — A kaposvári tszéknél Schlesinger Vilmosné Barcsi kereskedő ellen, bej. ápr. 8, fsz. ápr. 25, csb Galamb Zoltán, tg. Tóth István. — A nyíregyházai tszéknél Weisz Farkas helybeli kereskedő ellen, bej márc. i0, fsz. márc. 20, csb. Szunyogh Béla, tg. Erdős Bertalan dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Sávoly J. helybeli cég ellen, bej. márc. 4, fsz. márc. 30, csb. Tomcsányi László dr., tg. Neugebauer József. Pályázatok: A tordú tszéknél birói áll. febr. 11, (21). - A segesvári jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 15, (24) — A monori jbiróságnál albirói áll. febr. -15, t24). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időfontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Máskép/) azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Brassó W. I. dr. Vigovszky—Gödri Í9,197/903. ea. Bene) jan. 31, hh. — Debrecen B. D. dr. Katona—Kovács érk. 225/90 >. sz. a. ea. Fráter, n. e. - Almási—Palotai érk. 3,673/904. sz. a. ea. Istvánffy, n. e. — Déva Sch. Zs. dr. Laljer-Schröck, nem érk. — Mezőtúr U. F. dr. Takács—Ugray, érk. 7,118 901. sz. a. ea. Szász, n. e. — Gibak— Gonda, nem érk. — Herbáty-Bencsik, (I. G. 283 901.) fo. a tszék ítélete. — Nagyrőce V. K. dr. Benyo -Deutsch, (4,891/904.) nincs elintézve. — Óbecse V. A. dr. Manajlovics-Manajlovics, (8,122 903. ea. Balázsovits) jan. 27, hh. — Pozsony R. T. Schramm -Matuschek nincs elintézve. Tévedés volt. Egy vidéki nagyobb forgalmú takarékpénztár ügyésze keres azonnali belépés mellett egy, az összes ügyvédi teendők, főleg a telekkönyvi ügyekben már jártas bejegyzett jelöltet. Feltételek megállapodás szerint. Cim a kiadóhivatalban. PAU.»S RÉSZVÉNY T/ÚKASÁO Gyakorlott szerb ísokác) nyelvű segéd vagy közjegyzöjelölt azonnal alkalmazást kaphat. Ajanlatok a kiadóhivatalba kéretnek.